Alapjogokért Központ: az európai baloldalnak nem érdeke, hogy Magyarország üljön az asztalfőn

Az Alapjogokért Központ szerint az európai baloldalnak, liberálisoknak „a Soros-szervezetekkel karöltve” nem érdekük, hogy 2024-ben az Európa Unió Tanácsának (ET) soros elnökeként Magyarország üljön az asztalfőn és katalizátora legyen az európai politikának.

Kovács Attila, a jogi elemzőintézet európai uniós kutatási igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: délután az Európai Parlamentben (EP) vitát rendeznek a magyarországi jogállamisági helyzetről és annak alkalmából arról, hogy az EP el kívánja venni Magyarországtól a soros elnökség jogát. Mindezt Kovács Attila az EP „zsarolásának szintlépéseként” értékelte, kijelentve: elsőként politikai-jogi, majd pénzügyi, végül háborús zsarolás érte Magyarországot.

A „zsarolójelentés” okának nevezte a kutatási igazgató, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket az ukrajnai háborúba, és a béke pártján áll. Magyarázata szerint „a háborúpárti európai és magyar baloldal” azért támadja Magyarországot, mert nem hajlandó belépni a háborúba, egyúttal a szerinte növekvő intenzitású brüsszeli támadásokat a jövő évi EP-választási kampány részeként értékelte.

Kovács Attila hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország kulcsfontosságú időszakban fogja betölteni a soros elnöki tisztet: a 2024 első felében tartandó EP-választásokat követően, az év második felében alakul meg az új összetételű Európai Bizottság (EB). Magyarország az EU-elnökség időtartama alatt „az asztalfőn fog ülni”, érdemben befolyásolva az európai politika alakulását – közölte az uniós kutatási igazgató. „Az európai baloldalnak, liberálisoknak a Soros-szervezetekkel karöltve nem érdeke, hogy Magyarország üljön az asztalfőn, és hogy Magyarország legyen a katalizátora az európai politikának” – jelentette ki.

Kovács Attila szerint az EP baloldali és liberális képviselőihez, köztük a német zöldpárti Daniel Freundhoz és a momentumos Cseh Katalinhoz is köthető jelentéstervezetből egy frusztrált EP alakja körvonalazódik. Erre példaként említette, hogy a többi között kritizálja az Európai Bizottság kompromisszumkészségét, éket verne az EB és Magyarország közé, továbbá kritizálja az Európai Tanácsot, amiért az szerinte nem lép fel Magyarországgal szemben.

A jelentésből a többi között az is kiviláglik, hogy az EP az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaira hivatkozással eltörölné a magyarországi rezsicsökkentést – mondta Kovács Attila. Az uniós kutatási igazgató egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP-nek jogi értelemben nincs lehetősége a magyar elnökség elvételére.

Illusztráció: Pixabay.com