quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

A nagy godák még tojásokon ülnek, a bíbicek már fiókákat vezetgetnek a Vásárhely környéki pusztákon

2023. május 31.

A kis bíbiceket már meg is csodálhatjuk, s a nemzeti park szakemberei abban bíznak, hogy idén a nagy godák költése is sikeres lesz Kardoskúton.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén már fiókáikat vezetgetik a bíbicek. A szakemberek bíznak benne, hohgy idén a nagy godák is sikeresen költenek majd – tudtuk meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságától.

Azt írták, a nagy godák mind az európai mind a világállománya sajnálatos módon csökkenést mutat. Magyarországon a költőállomány nagysága főként a csapadék mennyiségétől függ, 80-320 pár között váltakozik. Fő költőhelyük a Hortobágy, a Kiskunság és a Dél-Alföld, de elvétve a Fertő-tó mellett is fészkelnek.

Márciusban érkeznek, április végére kialakulnak a revírek, május első felében pedig már tojásokon ülnek. A többi partimadárhoz hasonlóan ők sem raknak nagy fészket, egyszerűen kiülik a földön a fészek helyét, majd kibélelik néhány fűszállal és rendszerint négy tojást raknak bele. A kotlási idő 14 napos, s nemcsak a tojók, hanem a hímek is kotlanak, bár utóbbiak kevesebbet, mert az ő elsődleges feladatuk az őrzés, a fészekaljak megvédése, azaz a dolmányos varjak, szarkák elkergetése.

Földön fészkelő fajról lévén szó, a fiókák fészekhagyók. Általában május végén, egyszerre kelnek ki, s szinte rögtön útra is kelnek a közeli táplálkozóhelyek felé. A kardoskúti Fehér-tó környékén az utóbbi években a nagy godáknak nem volt sikeres költésük, mert az élőhelyek kiszáradtak. Idén azonban több a csapadék, így a szakemberek szerint joggal reménykedhetünk abban, hogy sikeres lesz költésük. Többször is megfigyelték, amint hangos kiáltásokkal kísért kemény harcokat vívtak a területekért. Ezekbe a csatákba nemcsak a hímek, hanem esetenként a tojók is bekapcsolódtak. Három helyszínen, a Fehér-tó közvetlen közelében, a barackosi vizes élőhelyen és a Lófogó-érnél összesen hat pár nagy goda foglalt revírt. Május 9-én, egy helyen már fészket is találtak.

A bíbicek jóval előrébb járnak, mint a nagy godák. Náluk április végén már kikeltek az első fiókák. A barackosi élőhely-rekonstrukción, a Lófogó-érnél és a Fehér-tó közvetlen közelében összesen 11 pár bíbic költött, egy részük már fiókákat vezetget. Míg a nagy godák a magasabb, addig a bíbicek az alacsonyabb füvű gyepeket kedvelik. A Sóstói Állattartótelep bekötőútja melletti kilátóból jól láthatók a bíbiccsaládok. Láttak már 3 fiókás családot is, ami igen jó költési sikernek számít, a földön fészkelő madarakra ugyanis nagyon sok ragadozó leselkedik – foglalta össze a nemzeti park igazgatósága.

Fotó: Kmnp.hu/Palcsek István Szilárd