A városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden
A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden – közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.
A szakember a kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón felidézte, az egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven elindított természetvédelmi street art programjában Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. A program második ütemeként a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot indítottak. A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be – közölte a projekt koordinátora.
A program következő eleme a tervek szerint meghatározni, hogy a városi zöldfelület gazdálkodás ilyen átalakításának milyen közvetlen vagy közvetett anyagi haszna van – tudatta Ézsiás Tamás.
Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön. A méhlegelők a talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben megkövetkező változásokra. A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is – közölte az adjunktus.
A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan – lehetőleg őshonos fajokból álló – növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók – mondta a kutató.
Illusztráció: Pixabay.com
