Az orosz-ukrán háború 455. napja – FRISSÜL

Immár négyszázötvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lavrov: a NATO-országok de jure részesei a konfliktusnak

A NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón.

„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.
Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok a G7-csoport minapi hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy Oroszországot és Kínát stratégiai, a dominanciájuk szempontjából szinte egzisztenciális fenyegetést jelentő stratégiai ellenfélnek tekintik.
„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető.
„Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov.

Orosz védelmi tárca: sikertelen ukrán támadás ért egy gázvezetékeket őrző hajót a Fekete-tengeren

Ukrajna sikertelenül kísérelte meg pilóta nélküli motorcsónakokkal támadni a fekete-tengeri gázvezetékeket őrző Ivan Hursz hajót – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az incidens közép-európai idő szerint hajnali fél ötkor történt a Boszporusz-szorostól 140 kilométerre északkeletre.
„Az ukrán fegyveres erők három, vezető nélküli motorcsónakkal sikertelenül próbálták megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Hursz nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek működésének biztonságát szavatoló feladatokat lát el a Török Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében” – olvasható az orosz közleményben.
A tájékoztatás szerint a hajó fedélzeti fegyvereivel az összes tengeri drónt megsemmisítette. A közlemény rámutatott, hogy az Északi Áramlat I. és II. gázvezetékek elleni tavaly szeptemberi terrortámadás után az orosz haditengerészet megerősítette az ilyen létesítmények védelmét.
Az Ivan Hursz egy közepes nagyságú felderítőhajó, amelyet kommunikációs és flottairányítási feladatok ellátására, rádiós felderítésre, valamint elektronikus hadviselésre terveztek. Vízkiszorítása körülbelül négyezer tonna, a hossza mintegy száz méter. Hatósugara meghaladja a nyolcezer tengeri mérföldet. A Fekete-tengeri Flottában 2018-ban állították hadrendbe.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: az ukrán erők sikereket értek el Bahmutnál

Az ukrán erők folytatják a védekező hadműveletet, és sikereket értek el a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Telegramon.

A katonai vezető egy videófelvételt is közzétett a Wagner orosz zsoldoscsoport egy fogságba ejtett katonájáról. A hadifogoly elmondása szerint a háborúban való részvételre őt leginkább az anyagi juttatások ösztönözték. Hozzátette: arra számított, hogy a hátországban fog szolgálatot teljesíteni, ehelyett a fronton kötött ki. „Azt mondták nekünk, hogy ha nem megyünk harcolni, akkor teherautókra raknak és többé senki nem lát bennünket” – állította a felvételen a fogságba esett zsoldos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán haditanácsülést hívott össze, amelyen közlése szerint megvizsgálták a frontvonalakon szolgáló alakulatok és a tartalékosok lőszerellátásának kérdését. „Elemeztük a meglévő és a potenciális szállítási szerződéseket, valamint saját termelésünk növelésének lehetőségét” – mondta az államfő. Kiemelte, hogy megkezdték a légierő fejlesztése átfogó koncepciójának kidolgozását, és ebben a nyugati típusú repülőgépekre való átállással számolnak. „Új szervezeti felépítés, a pilóták és a személyzet kiképzése, a szükséges infrastruktúra, logisztika és egyebek voltak napirenden” – sorolta az elnök.

Lett miniszterelnök: minél előbb meg kell kezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel

Fontos, hogy minél előbb megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Kijevvel, mivel ez rendkívül sokat jelentene az ukrán nép számára, akik azért harcolnak és halnak meg, hogy közénk tartozhassanak – jelentette ki Krisjanis Karins lett miniszterelnök szerdán Brüsszelben, Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével tartott sajtótájékoztatóján.

A lett kormányfő szerint a csatlakozáshoz szükséges reformokat amúgy is mindenképpen végre kell hajtania Kijevnek, ezzel hatékonyan haladnak is, és ebben a folyamatban az EU-nak állandó segítséget kell nyújtania.
Karins elmondta: mindenki nagy várakozással tekint a tavaszi ukrán offenzívára, de függetlenül attól, hogy hogyan alakul az ukrán területek felszabadítása, az EU-nak rendíthetetlenül és hosszú távon kell támogatnia az ukrán erőket. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajna újjáépítését nagyrészt orosz forrásokból kell finanszírozni. Azt is hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni uniós szankciórendszer rendkívül fontos része az Ukrajna támogatására tett erőfeszítéseknek.
„A szankciók kijátszásának elkerülésére kell most összpontosítani, egészen addig a pontig, míg ez lehetetlenné válik Európában” – hívta fel a figyelmet Krisjanis Karins.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió veszélyezteti az európai értékeket.
„Gazdaságunkat az infláció és a magas energiaárak alakítják, a klímaváltozás további terheket ró társadalmunkra. Uniónk előtt tehát számos kihívás áll, miközben a parlamenti mandátum vége felé tekintünk, és ez nagy jogalkotási felelősséget ró ránk” – jelentette ki. Hozzátette, a kihívássokkal való megbirkózás reménye az európai egységben van, ami erősebb most, mint valaha.

Moszkva kemény megtorlást helyezett kilátásba újabb diverzáns akciók esetére

Az orosz hadsereg rendkívül keményen fog reagálni a Belgorod megye elleni támadáshoz hasonló további ukrán diverziók esetén – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca szerdai vezetői tanácskozásán.

„Több mint 70 ukrán terroristát, valamint jármű- és páncélozott járműtechnikát semmisítettek meg. Az ukrán fegyveresek ilyen akcióira azonnal és mindenekelőtt rendkívül keményen fogunk reagálni” – hangsúlyozta Sojgu.
A miniszter szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és a határőrséget támogató egységei közös akcióinak köszönhetően a diverzánsokat feltartóztatták és legyőzték, a maradékait pedig visszaszorították ukrán területre, ahol a teljes felszámolásukig tűz alatt tartották őket.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is kilátásba helyezte Kijev minden „terrortámadásának” kemény büntetését.
„A kijevi rezsim és patrónusainak terrorista természetéről pedig nem is kell tovább beszélni – a bizonyítékok szemmel láthatóak” – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján.
Zaharova szerint a Belgorod megye ellen végrehajtott ukrán fegyveres akcióval Bahmut elvesztését akarták feledtetni, és az az ukrán fegyveres erők harcképességét is hivatott lett volna bizonyítani, de kudarcot vallott.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója szerda reggel azt közölte, hogy a támadás következtében egy civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült. Közülük kilencen maradtak kórházban, hárman az intenzív osztályon. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint ötszáz épületben keletkezett kár.
Gladkov szerint az éjszaka folyamán a régió több településére az ukrán fél nagyszámú drónnal próbált meg csapást mérni, amelyek nagy részét a légvédelem megsemmisítette. A támadások következtében anyagi kár keletkezett ugyan, de személyi sebesülés nem történt. A kormányzó délután is beszámolt egy drón lelövéséről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkvát nem aggasztják-e a Belgorod megye elleni nem szűnő ukrán támadások, újságíróknak kijelentette: „katonáink, határőreink és az illetékes szolgálataink teszik a dolgukat”.
A kormányzónak azt a kijelentését kommentálva, hogy a diverzánsok betörésével kapcsolatban számos, a védelmi minisztériumnak felteendő kérés fogalmazódott meg benne, arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” végrehajtása nagyon nehéz és feszültségekkel teli munka, amelynek során „folyamatosan merülnek fel munkajellegű kérdések, amelyeket feltesznek és amelyeket megválaszolnak. Ez „normális helyzet” – fogalmazott.

Megint közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4927 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4517 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 23-án 53 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Vlagyimir Putyin megköszönte a boszniai Szerb Köztársaság semlegességét

Oroszország hálás a boszniai Szerb Köztársaságnak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos semleges álláspontjáért – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden Moszkvában fogadta Milorad Dodikot, a szerb entitás elnökét.

„Hálásak vagyunk önöknek az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos semleges álláspontjukért, csak egy ilyen álláspont vezethet el valamilyen pozitív megoldáshoz. Hálásak vagyunk önöknek a visszafogottságukért” – mondta Putyin.
Méltatta, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban sok iskolás tanul oroszul és hogy ott az orosz nyelv és kultúra iránti érdeklődést állami szinten támogatják. Sikeresnek nevezte Oroszország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti együttműködés fejlődését. Mint mondta, a kétoldalú kereskedelem abszolút számokban kicsi ugyan, de 57 százalékos növekedést mutatott.
Dodik egyebek között az hangoztatta, hogy az orosz „különleges hadműveletet” nem egy Oroszország és Ukrajna közötti háború, hanem egy olyan összecsapás, amelyet a Nyugat váltott ki, amely Oroszországot próbálja eszközként felhasználni a háború felszításához. Hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság – amely miatt Bosznia és Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – következetesen kitart álláspontja mellett.
„Egyes politikusok megpróbálják csak az egyik oldalra hárítani a felelősséget, mi viszont úgy gondoljuk, hogy az Oroszországi Föderáció, amely keményen küzdött a biztonságért és megpróbált garanciákat biztosítani (a békére), kénytelen volt elindítani ezt a hadműveletet. Mindannyian azt akarjuk, hogy béke legyen” – hangoztatta.
Azzal vádolta meg Christian Schmidtet, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjét, hogy tevékenységével veszélyezteti a boszniai Szerb Köztársaság létét. A tisztségviselő, akit a daytoni megállapodástól eltérően nem a világszervezet Biztonsági Tanácsa választott meg, a másik bosznia-hercegovinai entitás területén érvényes törvényeket próbál meg ráerőltetni a szerb entitásra, amit utóbbi elutasít – mondta.

Új parancsnokot jelöl Joe Biden az Egyesült Államok legfontosabb hírszerző szervezete, a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére

A légierő altábornagyát jelöli az amerikai hadsereg kibervédelmi parancsnoksága és a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére Joe Biden elnök – erősítette meg a légierő hétfőn.

Az információ szerint Timothy Haugh jelöléséről az elnök tájékoztatta a Szenátust, és ezzel egy időben tábornokká való előléptetését is javasolja, am szütkséges a parancsnoki feladatok ellátásához.
A jelölést hivatalosan ugyanakkor még sem a Fehér Ház, sem a hadsereg nem jelentette be.
Amennyiben a törvényhozás jóváhagyja a jelölést, akkor Timothy Haugh váltja a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (National Security Agency) és a kibervédelmi parancsnokságot (US Cyber Command) 2018. óta vezető Paul Nakasone tábornokot a poszton.
Timothy Haugh jelenleg a kibervédelmi egység parancsnokhelyetteseként tevékenykedik, és évek óta dolgozik ezen a katonai területen.
Az amerikai hadseregen belül 2010-ben alakították meg a kibervédelmi parancsnokságot (USCYBERCOM), amely rendelkezik katonai és hírszerzési eszközökkel, valamint információs technológiákkal is ahhoz, hogy a kibertérben jelentkező feladatokat kezeljen az egész világra kiterjedően. A szervezet központja Maryland államban, a Fort George G. Meade támaszponton van, ahonnan a Nemzetbiztonsági Ügynökséget is irányítják.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency) az Egyesült Államok hírszerző szervezetei közül a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik, és alapvető feladata az elektronikai alapú hírszerzés.

Az ukrán külügyi szóvivő Orbán Viktornak: Ukrajna felszabadítja minden megszállt területét

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéseit csak a Kreml támogatja, Ukrajna pedig készen áll arra, hogy felszabadítsa az összes, Oroszország által megszállt területét – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden a Facebookon.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök Oroszország Ukrajna elleni agresszióját kommentálva azt mondta, mindegy, ki kit támadott meg. Meggyőződése, hogy Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. A Kremlnek örülnie kell: a magyar kormányfő levette Oroszországról a felelősséget az Ukrajna elleni agresszióért” – írta Nyikolenko. Emlékeztetett arra, hogy egyes európai politikusok tavaly még azzal érveltek: Ukrajnának nincs esélye 72 óránál tovább kitartani. „Tévedtek akkor is, és most is tévednek. Ellentétben az ellenállás nélküli kapituláció híveivel az ukránok folytatják a harcot területeik orosz megszállás alóli teljes felszabadításáig. Ez az egyetlen módja a béke helyreállításának, és nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságának szavatolása érdekében is” – hangsúlyozta a szóvivő. Kiemelte: most rendkívül fontos az erőfeszítések összefogása annak érdekében, hogy Ukrajnának „mindene meglegyen” Oroszország mielőbbi legyőzéséhez.

Kreml: aggodalomra ad okot a belgorodi diverzánsakció

Mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak, miközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.

„Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk” – mondta Peszkov.
Álláspontja szerint a „különleges hadműveletet” folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban voltak-e orosz nemzetiségűek, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát.”
A moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint az orosz hadsereg likvidálta a belgorodi régióba betört „ukrán nacionalistákat”, akiknek egy egysége a betörés előtt, hétfőn intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás szerint „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, és maradékukat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
A védelmi minisztérium több mint 70 „terrorista”, négy páncélozott harcjármű és öt kisteherautó megsemmisítéséről számolt be, és rámutatott, hogy Bahmut elvesztése után „a kijevi rezsim áttért a civilek elleni terrorakciók végrehajtására”.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden délután feloldotta az előző nap bevezetett „terrorelhárítási műveleti állapotot”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint újabb fegyveres csoportok hatoltak be a régióba. Közölte, hogy a támadásban 13 civil sebesült meg, de nincs információja polgári halálos áldozatokról. Viszont egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt – tette hozzá.
A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű rongálódott meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Glotovóból és Kuzinkából mintegy száz embert evakuáltak a hatóságok.
A Belgorod megyei támadás elkövetőjeként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett. Orosz médiajelentések felhívták a figyelmet arra, hogy a behatolók nyugati fegyverekkel és amerikai páncélozott járművekkel voltak felszerelve.
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai településtől jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az Ukrajnában elszenvedett emberveszteségét 720 főben adta meg, akik közül, mint mondta, elérte a 375-öt azoknak a katonáknak a száma, akik Donyeck körzetében vesztették életüket. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között sorolt fel két harckocsit, egy vezetésipontot, valamint két lőszer- és két üzemanyagraktárt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy kitüntetés-átadási szertartáson a Kremlben megismételte azon tézisét, miszerint Oroszország a „különleges hadművelettel” nem elindította, hanem lezárni próbálja a Donyec-medence ellen kilenc éve elindított háborút.
„Oroszország egy különleges hadművelet segítségével próbálja megállítani ezt a háborút, amelyet ellenünk, népünk ellen viselnek, amelynek egy része a történelmi igazságtalanságok következtében a történelmi orosz állam határain kívül maradt. De ők ettől nem szűntek meg a mi népünknek lenni” – fogalmazott Putyin.

Az ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői

A háború által veszélyeztetett ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg kedden a lengyelországi Krakkóban a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői – közölte a varsói kulturális és örökségvédelmi minisztérium.

A Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Olekszandr Tkacsenko kultúráért és információs politikáért felelős ukrán miniszter, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter által jegyzett dokumentum szerint Lengyelország és Litvánia támogatni fogja az ukrán kulturális örökség megőrzését, valamint lehetőséget nyújt az ukrán művészeknek, hogy lengyel és litván földön alkossanak.
A krakkói miniszteri találkozó során kétoldalú lengyel-ukrán együttműködési megállapodást is aláírtak az orosz invázió által az építészeti és régészeti műemlékeken, műtárgyakon okozott veszteségek számontartásáról. A megállapodásban műemlékvédelmi tevékenységet is támogatnak, ebben különös tekintettel lesznek az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyekre.
A miniszterek a Lublini Háromszög nevű csoport keretében tárgyaltak Krakkóban. A lengyel-litván-ukrán együttműködési formátumot 2020-ban hozták létre, hogy együttműködjenek a koronavírus-járvány leküzdésében, valamint Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseinek támogatásában.
A tárcavezetők a krakkói Wawel királyi várban megtekintették Johann Georg Pinsel Galíciában letelepedett 18. századi szobrász alkotásait is, amelyeket az ukrajnai háború miatt a lembergi nemzeti képzőművészeti galériából menekítettek át Lengyelországba.
A háború kitörése óta több gyűjteményegyüttest szállítottak Lengyelországba Ukrajnából, múlt héten például a kijevi Bohdan és Varvara Hanenko Nemzeti Képzőművészeti Múzeum 38 legértékesebb műtárgya, köztük holland, olasz és spanyol mesterek alkotásai kerültek a varsói Királyi Vár múzeumába.

Borrell: az EU-tagállamok eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére

Az EU-tagállamok márciusi megállapodásuk alapján, 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell reményét fejezte ki, hogy egy éven belül egymillió darab lőszert fognak tudni Kijevnek szállítani. Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a 30 ezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese.
Elmondta továbbá, hogy kedden nem történt egyhangú megállapodás a további 500 millió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében.
Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy „jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút”, hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország a tűzszünetben látja a háború végéhez vezető utat

Magyarország a tűzszünetben és nem a fegyverszállításban látja a háború végéhez vezető utat – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte, a fegyverszállítás és az Európai Békekeret forrásainak megnövelésével kapcsolatban a védelmi miniszterek tanácsában világossá tette, hogy Magyarország álláspontja a háborút és támogatását illetően továbbra is szilárd: nem támogat semmilyen lépést, amely további eszkalációhoz vezetne.
„A fegyverszállítások folytatása egyértelműen a helyzet elmérgesedéséhez vezet” – fogalmazott.
A honvédelmi miniszter kijelentette: a háborúnak, az erőszaknak nem a fegyverek vetnek véget, hanem az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése. Magyarország a béke pártján áll, és nem szállít fegyvert Ukrajnának – húzta alá a miniszter, majd hozzátette: ugyanakkor minden más módon segít Ukrajnának, története legnagyobb humanitárius segélyprogramja keretében.
Ami Ukrajna jövőbeni támogatását illeti, Magyarország annak előfeltételének azt tartja, hogy az OTP Bank lekerüljön az ukrán kormány szankciós listájáról – emelte ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a háború az európai védelmi ipari kapacitások megerősítésének fontosságára is rámutatott, amit a magyar kormány is támogat.
„Kiemelt célunk a magyar védelmi ipar újjáélesztése és megerősítése, amely a Magyar Honvédség igényeit ki tudja elégíteni és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország be tudjon lépni a nemzetközi piacokra is” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Olaf Scholz: Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború „minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”.
Oroszország „nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.
Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „imperialista őrülete” által kibontakozott „keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz” – mondta Olaf Scholz.
Az 1863-ban alapított SPD – amely 1890 óta viseli jelenlegi nevét – a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja. Tevékenységének fő jellemzőiről Olaf Scholz azt mondta: „kormányzunk, döntünk és cselekszünk, pragmatikusan, határozottan és megbízhatóan”, méghozzá nemcsak szövetségi szinten, hanem tartományi, városi, járási és települési szinten, „az egész országban mindenütt, nap mint nap”.
A következő időszak legnagyobb feladatai közül Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatása mellett kiemelte a globális klímaváltozást és a technológiai átalakulást is.
Mint mondta, meg lehet teremteni a „klímasemleges és jó jövőt”, amelyben van gazdasági növekedés, vannak beruházások és van „sok-sok jó új munkahely”, de csak akkor, ha ezt a hatalmas, az élet minden területét érintő átrendeződést „társadalompolitikai feladatként” fogják fel, vagyis az összetartozáson és összefogáson alapuló folyamatként szervezik meg.
Ezért az SPD-nek és az egész szociáldemokrata mozgalomnak az a küldetése a XXI. században, hogy harcoljon „a tisztelet társadalmáért” – húzta alá, kifejtve, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalmi együttélés mindenekelőtt azt jelenti, hogy „senki sem nézi le a másikat mert erősebbnek, műveltebbnek, gazdagabbnak vagy különösen woke-nak tartja magát”.
A 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás óta két kisebb párttal, a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzó SPD érdemeit az alapítás 160. évfordulójának alkalmából szociáldemokrata politikusok mellett számos politikai vetélytárs is méltatta. Köztük a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz is, aki gratulációjában kiemelte, hogy az SPD a német történelem legsötétebb korszakaiban is helytállt. Érhette tagjait üldöztetés, kerülhettek börtönbe vagy vesztőhelyre, a párt mindig felállt, újra magára talált és „nélkülözhetetlen” partner a demokrácia és a társadalmi igazságosság ügyeiről folytatott vitákban – nyilatkozott a CDU elnöke.
Az SPD az első kormányzati ciklusa felénél járó Olaf Scholz mellett még három kancellárt adott Németországnak, az első Willy Brandt, aki 1969-től 1974-ig, a második Helmut Schmidt, aki 1974-től 1982-ig, a harmadik pedig Gerhard Schröder volt, aki 1998-tól 2005-ig vezette a szövetségi kormányt.
A párt országos támogatottsága az első számú bázis, a baloldali érzelmű városi, ipari munkások rétegének elvékonyodásával tendenciaszerűen süllyedt az utóbbi évtizedekben, a 2000-es évek elején még 35 százalék körül mozgott, a legutóbbi mérések szerint 16-20,5 százalék között áll. Taglétszáma is szinte folyamatosan csökken, az ország újraegyesítése – 1990 – idején még csaknem egymillió tagja volt, 2022 végén pedig mintegy 380 ezer.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine