Lázár János: patrióta, szigorú és korszerű az új beruházási kerettörvény

Kultúraváltást jelent az állami beruházások rendszerében az új beruházási kerettörvény Lázár János szerint. Az építési és közlekedési miniszter a jogszabálytervezet parlamenti vitájában azt mondta: a célja, hogy svábosabban építkezzünk, s a jusson is, maradjon is elve érvényesüljön a jövőben. A kormány a magyar vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni, de a tárcavezető hangsúlyozta: nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni.

Kedden megkezdődött az Országgyűlésben az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat vitája. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által előkészített, a kormány által beterjesztett jogszabály újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére. Előterjesztőként Lázár János ismertette a beruházási kerettörvény alapelveit és céljait (külön videós cikkben is mutattuk a Promenad24-en ma délben).

Kiemelte, a rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy a kormány az összes magyar építési beruházásra vonatkozóan a Parlamenttől kér törvényalkotást. Azt mondta, a beruházási kerettörvény fő szándéka, hogy a helyi hagyományok figyelembe vételével, az épített örökség megőrzésével a polgári jó ízlést tükröző állami beruházási rend jöjjön létre, mely által növekszik az előkészítés és a beruházás megvalósításának hatékonysága. A kiszámíthatóság, a fenntarthatóság, a minimális költségek és környezetterhelés elveit szem előtt tartva akarnak megvalósítani fejlesztéseket elsősorban is a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatásával. Hozzátette, újraszabályozzák a vállalkozások hozzáférését az állami beruházásokhoz, s az összeférhetetlenségi szabályok megalkotásával az eddiginél nagyobb versenyt biztosítanak.

Lázár János bejelentette: állami építési beruházási keretprogram jön létre, mely minisztériumonként felsorolja a 2035-ig tervezett projekteket. A szaktárcák által készített listákból áll össze a kormány listája, ami ezen nincs rajta, az nem valósulhat meg. „A kiszámíthatóság és a fenntarthatóság jegyében meg kell tervezni, milyen beruházásokat szeretne megvalósítani az állam a következő tíz évben” – húzta alá. Azt ígérte, az új szabályzás nemcsak garantálja majd a szakmai szervezetek, közösségek ellenőrzési jogát, de végrehajthatóvá és kiszámíthatóvá teszi az összes állami beruházást a terv megszületésének pillanatától a kivitelezésen át a fenntartásig. „Nem volt még rá korábban példa, hogy az állam ilyen mértékben rendszerbe foglalja a beruházásait” – világított rá.

A miniszter azzal indokolta a szabályozás szükségességét, hogy Magyarország esetében az állam beruházáspolitikája döntő mértékben meghatározza az ország fejlettségét. Mint vázolta, 2010 óta 28 ezer milliárd forintnyi állami beruházás valósult meg, ez az összes magyarországi beruházásnak a 30 százaléka, vagyis minden harmadik beruházás állami volt. Kiemelte, igenis látszik ezeknek a fejlesztéseknek az eredménye, hiszen Magyarország ma az EU átlagos fejlettségi szintjének 77,5 százalékát éri el. Van persze még bőven teendő, hiszen Csehország például már 90 százalékon áll. Lázár szerint az a feladat, hogy a következő tíz évben hazánk is eljusson az EU átlagos fejlettségi szintjének 90-95 százalékára az uniós és hazai források, valamint a hitelek segítségével, az erről való közös gondolkodást elengedhetetlenül fontosnak tartja.

Kitért rá, a háború miatt a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebb forráskörnyezetben kell dolgozni – 5 ezer milliárdnyi állami beruházást kellett például felfüggeszteni vagy elhalasztani –, kevesebből többet kell építeni. Azt állami beruházások szabályozása ebben a gazdasági környezetben azonban nemcsak politikai kényszer, de lehetőség is, hiszen az új rendszer befolyásolja az ország életminőségét, a környezetünket és a vállalati szektort is. „A célunk, hogy a magyarok munkájából a magyarok haszna legyen. A javaslat ezért patrióta, szigorú és korszerű” – árulta el a beruházási kerettörvényről. Hozzáfűzte, az EU-s keretek és szabályok között mindent meg fognak tenni a magyar vállalkozások minél nagyobb hozzáféréséért, de egyúttal rögzítette azt is: ahhoz, hogy valaki a jövőben állami beruházást nyerjen el, nem elég magyarnak, de jónak is kell lennie.

Beszédében elhangzott, a beruházási keretörvény előkészítése során a különböző szakmai szervezetek, kamarák, érdekképviseletek mintegy 900 észrevételt tettek, a társadalmi vita során közel 1000 javaslat érkezett, melyek felét befogadták. Az önkormányzati szektorral is eredményes megbeszéléseket folytattak, s Lázár János bízik abban, hogy Brüsszellel is hatékonyak lesznek az egyeztetések. Arra törekszik, hogy a tavaszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés az új jogszabályt – ismertette.

A miniszter végül arról beszélt, az állami beruházások rendjének átszabása patrióta, szigorú és korszerű lesz. Magyarország az eddigieknél „svábosabban” akar építkezni, úgy, hogy a jusson is, maradjon is elve érvényesüljön, azaz jusson a magyar vállalkozásoknak, de maradjon az államnak is. Megerősítette, nyilvános lesz az állami beruházási keretprogram, emellett pedig állami beruházási érdekegyeztető tanácsot állítanak fel, s megadják a szakmának az önszabályozás lehetőségét. A cél, hogy csak kiviteli tervvel és lefolytatott engedélyeztetési eljárással lehessen a jövőben állami beruházást indítani. Lehet, hogy lassulni fognak a beruházások, de alaposabban végig lesznek gondolva, s már az előkészítés fázisába bevonják a későbbi működtetőt is – fejtette ki. Úgy folytatta, új közbeszerzési szabályok lépnek emellett életbe: legalább két érvényes ajánlatra lesz szükség egy közbeszerzésnél, s a nyertes ajánlattevő nem üzleti titkot képező ajánlatát nyilvánosságra hozzák. Lázár emellett fontosnak tartja, hogy az elbírálás során az objektív mellett a szubjektív szempontok is szerepet kaphassanak. Mint mondta, nem a legolcsóbb, hanem a legjobb ajánlatot kell adni, az ár mellett ugyanis például a környezetterhelés mértékének és egyéb tényezők is befolyásolniuk kell a döntést.

„Az állami beruházások megvalósításához nagy társadalmi érdek fűződik, döntő jelentőségük van az állam- és országépítésben. Jobbat és jól, kevesebből többet szeretnénk építeni, ami kultúraváltást jelent az állami beruházások területén” – zárta gondolatait.

A borítókép archív