Az orosz-ukrán háború 452. napja – FRISSÜL

Immár négyszázötvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Biden újabb katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Japánban tartott találkozón elmondta, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy megerősítse Ukrajna védelmét az Oroszországgal vívott háborúban – írja a Sky News.

Joe Biden amerikai elnök – aki a világ vezetőinek G7-csúcstalálkozója alkalmából találkozott az ukrán vezetővel – elárulta, hogy a katonai segélycsomag lőszert, tüzérséget és páncélozott járműveket tartalmaz.

Összevissza beszél az ukrán vezetés Bahmutról

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint az ostromlott keleti Bahmut városából „alig maradt valami”, és „elpusztult” – írja a Sky News.

Arra a kérdésre, hogy a város még mindig Ukrajna ellenőrzése alatt áll-e, az ukrán elnök azt mondta: „Szerintem nem”. Zelenszkij hozzátette: „ma már csak a szívünkben van”.

Oroszország szombaton azt állította, hogy teljesen elfoglalta a nagyrészt földdel egyenlővé tett várost, ami a 15 hónapja tartó háború leghosszabb és legvéresebb csatájának végét jelentheti.

A támadást a Wagner zsoldoscsoport csapatai vezették, amelynek vezetője, Jevgenyij Prigozsin korábban azt mondta, hogy csapatai végül kiszorították az ukránokat a városon belüli utolsó beépített területről. Kijev korábban tagadta az állítást.

Miután Zelenszkij fenti kijelentése bejárta a sajtót, a szóvivője, Szergej Nyikoforov Facebookon azt írta, az elnök szavait egyszerűen félreértelmezték: A riporter felvetése szerinte az volt: „az oroszok azt mondták, hogy elfoglalták Bakhmutot”, és erre mondta azt Zelenszkj: „nem hiszem”. Vasárnapi tájékoztatójában az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) is azt közölte, hogy nem adták át várost az oroszoknak. „Folytatódnak a harcok Bahmutért” – írták.

Lengyel külügyminiszter-helyettes: problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban

Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.

Wawrzyk a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportálnak nyilatkozott a témáról. A kétoldalú kapcsolatokban „nem kell most mindenáron problémákat keresni (…), fókuszáljunk inkább Ukrajna támogatására” – fogalmazott Wawrzyk, hozzátéve: az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot”.
Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott.
A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.
Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának „akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében”. Zvarics „kiegyensúlyozott” nyilatkozatokra szólított fel, „különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette”.
Vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina „egyenes utasítást adott, mint tegyen (Zelenszkij) elnök”. „A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk” – fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta: „Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk”.
Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.

Putyin gratulált az orosz erőknek Bahmut bevételéhez

Gratulált a Wagner katonai magánvállalat fegyvereseinek és az orosz hadseregnek Bahmut elfoglalásához Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

Vlagyimir Putyin gratulált a Wagner rohamegységeinek, valamint az orosz fegyveres erők összes katonájának, aki biztosította számukra a szükséges támogatást és a szárnyak védelmét, a Bahmut felszabadítására irányuló hadművelet lezárásához – áll a tájékoztatásban.
A Kreml állami elismerést helyezett kilátásba mindazok számára, akik kitüntették magukat a harcokban.
Az orosz védelmi minisztérium éjjel jelentette be, hogy Bahmut felszabadítása az orosz hadsereg tüzérsége és légiereje által támogatott Wagner rohamegységek offenzívájának eredményeként befejeződött. A város elfoglalásáról Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója szombaton tett bejelentést.
A háború előtt 72 ezer lakosú város fontos közlekedési csomópont és a Donyec-medencében kiépített ukrán védvonal fontos eleme volt. A város birtoklásáért folytatott harcok augusztus 1-jén kezdődtek.

Ismét több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6271 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5989 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 20-án Budapestre vonattal nem érkezett senki. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine