quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Térség

Kínai agyagkatonákat bemutató tárlat nyílik a szegedi Móra-múzeumban

2023. május 20.

Kínai agyagkatonákat bemutató tárlat nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban május 26-án, a terrakottaszobrok másolatai közül egy, amely az előtérben fogadja a látogatókat, a korabelit idéző festést kap – közölte Hamar Edina restaurátor.

A muzeológus a tárlat előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kiállításon félszáz, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonákkal megegyező szobor látható majd. Ezeket az eredeti figurákról levett szilikonlenyomatokból öntötték. Helyben, Senhszi tartományban bányászott agyagból készültek, méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal.

Az emberek emlékeiben a terrakottakatonák szürkésbarna, agyagszínű szobrokként jelennek meg, eredetileg azonban színpompás festésük volt. Az élénk színek az idő, majd a feltárást követően az oxigén hatására ma már csak nyomokban figyelhetők meg a szobrokon – közölte a szakember.

A szobrok készítése – Kr. e. 200 körül – „futószalagszerű rendszerben” zajlott, az üreges törzset, a lábakat, a karokat sablonokba préselve készítették el. A szárítást, majd égetést követően nedves agyag segítségével állították össze a szobrokat. A fejeket külön készítették el erre szakosodott szobrásziparosok, vékony agyagrétegből egyedire alakítva az arcokat. Ezeket ugyancsak a kiégetésüket követően illesztették a szobrok testéhez. Ezután különböző színekkel festették le a szobrokat, külön az arcokat, kezeket, külön a haj vagy a viselet elemeit. Végül a figurák lakkozást kaptak, ez tartósabbá és fényessé tette a szobrokat – magyarázta a restaurátorművész.

Az üreges szobrok 160-180 centiméter magasak, tömegük 120-180 kilogramm. Az alakok ruházata és festése a figurák a társadalomban, illetve hadseregben betöltött helyét jelezte. A festéshez ásványokból, állati vagy növényi alapanyagokból előállított pigmenteket használtak. De az ókori Kínában készült az első mesterséges pigment is, kén és higanyvegyület felhasználásával, hevítéssel lila festéket állítottak elő – közölte Hamar Edina.

A Móra-múzeum ókori kínáról szóló tárlatának első része május 26-án nyílik. A Kultúrpalota egyik földszinti kiállítóterében több mint harminc, alakzatban álló agyagkatonát láthatnak a vendégek. Ezt az egyik szomszédos teremben a császári sírhely megtalálását, feltárását és a szobrok típusait bemutató kiállítás egészíti ki. A Múzeumok éjszakáján tovább bővül a tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség a Han-dinasztia korából, melyek a Sanghaji Múzeumból érkeznek Szegedre.

Fotó: Móra Ferenc Múzeum