Az orosz-ukrán háború 449. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Aljakszandr Lukasenka: dezinformáció az ukrán ellentámadásról szóló beszéd

Dezinformációnak tartja az ukrán ellentámadásról szóló kijelentéseket Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki ezt a véleményét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (ODKB) Parlamenti Közgyűlésének Tanácsában, a szervezet csütörtöki ülésén fejtette ki Minszkben.

Szavait a BelTa helyi hírügynökség idézte. „Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb félretájékoztatás ez az +ellentámadás+. Véleményem szerint nincs és nem is lehet ellentámadás. Ez egyszerűen őrültség. Öt az egy ellen a fronton felszerelésben és emberekben – egyszerűen őrültség” – mondta. Nem, ehelyett kiterjesztik a háborút, rákényszerítik az ukránokat, hogy folytassák és mindenki fulladjon bele ebbe a konfrontációba” – fogalmazott.
Szólt arról, hogy Ukrajna előfeltételeket támaszt, hogy megakadályozzon minden tárgyalást az Oroszországgal fennálló konfliktus megoldásáról. Mint kifejtette, nem kell más, minthogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. „Milyen előfeltételek lehetnek?” – kérdezte. „Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és ott kell kidolgoznunk mindenféle feltételeket” – mondta.
Kiemelte, új dokumentumot kell kidolgozni az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalások alapjául. Nem azokat, amelyeket a 2022-es fehéroroszországi orosz-ukrán tárgyalások során dolgoztak ki. „Egy újat, hogy megállítsuk a háborút” – tette hozzá. Úgy vélekedett: az Ukrajna körüli helyzet rendezését célzó tervezet, amelyet Moszkva és Kijev képviselői között 2022 elején Fehéroroszországban, majd Törökországban folytatott tárgyalások során dolgoztak ki, „teljes mértékben hátrányos volt Oroszország számára”, de „Oroszország beleegyezett”, hogy dolgozzanak rajta. „Amint Oroszország beleegyezett a békekezdeményezésekbe, a megállapodásba, a projektet a kosárba dobták” – jelentette ki a fehérorosz elnök.
A fehérorosz elnök a NATO fellépésében globális konfliktus kirobbanásának veszélyét látja. „Finnországnak a szövetséghez való nemrégiben történt csatlakozásával és Svédország közelgő csatlakozásával ismét tanúi lehettünk az észak-atlanti blokk bővülésének. Ezek a lépések a világot egy globális konfliktus nagyon veszélyes szélére sodorják” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy a tavaly többször említett negatív tendenciák külpolitikai valósággá válnak. Elmondása szerint az észak-atlanti szövetség katonai jelenléte és támadó képességei egyre nőnek az ODKB nyugati határai mentén, nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, a katonai infrastruktúrát, beleértve a szomszédos országokét is, felgyorsult ütemben modernizálják.
Lukasenka szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a nyomásgyakorlás és a konfrontáció intézményévé válik. Úgy vélekedett, hogy az ilyen lépések rövidlátóak és felelőtlenek.
Szemrehányást tett egyben az EBESZ-nek a tétlenségért. „Ha az EBESZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ha ez a konfliktus Európában forr, nos, itt az ideje, hogy egyszerűen összeüljünk a legmagasabb szinten, egymás szemébe nézzünk és döntéseket hozzunk. Vagy legalább beszélni kellene, ha már nem tudunk döntéseket elfogadni” – mondta.
Szerinte Minszk és Moszkva már többször felajánlotta, hogy kész találkozni és megvitatni a problémákat. Úgy látta, hogy csupán egy dologra van szükség – háborúra. Az EBESZ – mindent megtesz annak érdekében, hogy elvezessék ehhez a háborúhoz, a háború kirobbantásához – hangsúlyozta.
Lukasenka hangoztatta, Fehéroroszország továbbra is elkötelezett és nyitott a globális és regionális biztonság megerősítését célzó párbeszédre, és fáradhatatlanul felszólít a konfrontáció leállítására és a békés megoldásokhoz való visszatérésre. „Hangsúlyozom: a párbeszédnek kölcsönösen tiszteletteljesnek és egyenrangúnak kell lennie” – jelentette ki.

A kijevi Nemzeti Képzőművészeti Múzeum legértékesebb műtárgyait fogják őrizni Varsóban

A kijevi Bohdan és Varvara Hanenko Nemzeti Képzőművészeti Múzeum 38 legértékesebb műtárgyát, köztük holland, olasz és spanyol mesterek alkotásait fogják őrizni Varsóban – közölte csütörtöki sajtóértekezletén Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter.

A varsói Királyi Vár múzeumában rendezett sajtóértekezleten Glinski elmondta: a műtárgyakat a kijevi múzeum vezetése kérésére szállították a lengyel fővárosba.
Felidézte: már a harmadik gyűjteményegyüttest szállítottak Lengyelországba Ukrajnából. Glinski szerint a lengyel-ukrán kapcsolatok „hőmérsékletéről” tanúskodik, hogy az ukrajnai intézmények lengyel partnereikre bízzák a műtárgyak őrzését.
Az ukrajnai háború ugyanis kultúráért és identitásért is zajlik, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ismeri el az ukrán önazonosságot, ezért tönkreteszi az ukrajnai kulturális intézményeket – folytatta Glinski. Rámutatott: a háború alatt 1400 ukrán művelődési intézmény szenvedett károkat, egyharmadukat teljesen tönkretették.
Mint elmondta, tűz alá került a kijevi Hanenko múzeum is, az épület előtt felrobbant lövedék az összes ablakot kiverte.
Glinski megemlítette: miután már várható volt, hogy Ukrajnában ki fog törni a háború, az általa irányított tárca az ukrajnai kultúrát támogató központot hozott létre, amely előkészítette a lengyelországi múzeumokat és múzeumi raktárakat az ukrán gyűjtemények befogadására, és amely most is segíti az ukrán művészeket.
A kijevi múzeum gyűjteményét a 19. és a 20. század fordulóján állította össze Bohdan Hanenko jogász, valamint felesége, Varvara, akik nyugat-európai útjaik során vásárolták a műtárgyakat. A Pietro Perugino 15. századi olasz, Peter Paul Rubens 16-17. századi flamand, valamint Diego Velázquez és Juan de Zurbarán 17. századi spanyol festők képeit is tartalmazó gyűjtemény 1919-ben állami múzeummá vált. A második világháborúban a németek elszállították a gyűjtemény nagy részét, később azonban sikerült visszaszerezni a műkincseket. Jelenleg a kollekció mintegy 25 ezer műtárgyból áll.

Andrzej Duda: csak jelentős amerikai szerepvállalás akadályozhatja meg az orosz birodalmi ambíciókat

Csak az Egyesült Államok jelentős európai szerepvállalása, valamint a NATO és az Európai Unió bővítése, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése akadályozhatja meg az orosz birodalmi ambíciók megvalósítását – jelentette ki a lengyel elnök csütörtökön egy varsói nemzetközi konferencián.

Andrzej Duda beszédével nyílt meg a lengyel külügyi intézet (PISM) kétnapos, az ukrajnai helyzetről is foglalkozó, Strategic Ark nevű konferenciája. Online formában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt. A konferencián részt vesz Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is.
Duda aláhúzta: a Nyugatnak elsősorban katonai és humanitárius területen kell támogatnia Ukrajnát, az Európai Uniónak (EU) és a G7-csoportnak pedig újabb szankciókat kell életbe léptetnie Oroszországgal szemben. A globális közösséggel meg kell értetni, hogy jelenleg Ukrajnában dől el a világ sorsa, hiszen Oroszország sikere más államokat is agresszív politikájuk megvalósítására biztatna – húzta alá az elnök.
Lengyelország célja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának biztosítása, ez a szükséges reformok megvalósítására biztatná Kijevet – hangsúlyozta Duda, hozzátéve: reméli, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan döntések születnek, amelyek „közelebb hozzák Ukrajna NATO-tagságát”.
Arra kell felkészülni, hogy Oroszország folytatja agresszív politikáját, ezért Lengyelország továbbra is támogatja az Egyesült Államok erőteljes európai szerepvállalását, a NATO keleti szárnyának megerősítését, valamint az észak-atlanti szövetség és az EU bővítését – jelentette ki Duda, hozzáfűzve: ez az egyetlen módja annak, hogy az orosz birodalmi ambíciók ne érvényesüljenek.
„Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, és meg kell értenie, hogy az egyesült, szabad világ szembeszáll, és a jövőben is szembe fog szállni vele” – zárta beszédét az államfő.
Volodimir Zelenszkij felszólalásában aláhúzta: Ukrajnának a végső győzelemig kell harcolnia. Mint mondta, Moszkva „a békéről és a diplomáciáról kezd beszélni”, valójában azonban időt akar nyerni a háború folytatására. Reményét fejezte ki, hogy a NATO-csúcstalálkozón hozandó döntések lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását.
A Strategic Ark konferencián csütörtök délután Zbigniew Rau lengyel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is felszólal.

Az ukrajnai tűzszünet elsődleges fontosságáról és az európai politikai helyzetről is beszélt Orbán Viktor a CDI ülésén

Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán azonnali tűzszünetet és az ezt követő béketárgyalásokat szorgalmazott a kereszténydemokrata internacionálé (CDI-IDC) vezetőségi ülésén a szlovéniai Bledben – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A Fidesz elnöke a világ minden tájáról érkezett jobboldali pártvezetők előtt értékelést adott az európai parlamenti választásokra való felkészülésről és Európa gazdasági helyzetéről is.
A CDI-IDC kétnapos végrehajtó bizottsági ülését a szlovéniai Bledben tartják meg, „Biztonság, igazság, béke” mottóval; Orbán Viktor a világszervezet egyik alelnökeként vesz részt az eseményen – mondta Havasi Bertalan.

Alapjogokért Központ: a Barátság-kőolajvezeték felrobbantása nemzetbiztonsági érdekeket fenyegető akció lenne

A Barátság-kőolajvezeték felrobbantása magyar nemzetbiztonsági érdekeket fenyegető akció lenne, mivel a vezeték életfontosságú, amely a gazdaságot és az ország működését alapjaiban befolyásolja – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtökön az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Horváth József tudatos kiszivárogtatásnak minősítette azt, hogy a Washington Post megírta: az ukrán elnök orosz falvak elfoglalását és a Barátság-kőolajvezeték felrobbantását indítványozta.
Hozzátette: kettős üzenete volt a Barátság-kőolajvezeték felrobbantásának lehetőségéről szóló kiszivárogtatásnak. Az egyik üzenet az, hogy megmutassák, az Amerikai Egyesült Államok szolgálatai képesek arra, hogy az ukrán kormányt ellenőrzés alatt tartsák, másrészről pedig az, hogy Amerika képes arra, hogy befolyásolja az ukrán kormányt.
Az amerikai kormány tisztában van azzal, hogy mekkora az a játéktér, amelyen belül nem szabad engedni, hogy a válság tovább eszkalálódjon, és hogy megakadályozzák az ilyen „kalandor akciók” végrehajtását – tette hozzá.
Horváth József reagált azokra a sajtóinformációkra, miszerint Ursula von der Leyen is a kőolajszállítások leállítását sürgette. Az elnöki iroda cáfolta, hogy tárgyalási alapként használják a kőolajvezetéket, de ha ez valóban elhangzott, akkor ez egy morális katasztrófa – jelentette ki.
A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a beígért ukrán ellentámadás katonailag milyen eredményeket lesz képes felmutatni – vetette fel Horváth József.
Ha valóban átütő erővel képesek lesznek arra, hogy kettészakítsák az orosz frontvonalat, és elmenjenek az Azovi-tengerig, akkor a nyugati szövetségesek hajlandóak lesznek továbbra is támogatni Ukrajnát – mondta, hozzátéve: ugyanakkor ha mérsékelt sikert érnek el, akkor az ősz folyamán az Egyesült Államok – a közelgő választások miatt is – a tűzszünet és béketárgyalások felé terelheti az ügyet.

Ismét 9500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5116 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4384 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 17-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz védelmi tárca: egy Patriot-radarállomást és öt indítóállást semmisítettek meg Kijevben

A Kinzsal orosz hiperszonikus rakétarendszer május 16-i csapása megerősített adatok szerint eltalálta és teljesen megsemmisítette az amerikai gyártmányú Patriot föld-levegő rakétarendszer egy többfunkciós radarállomását és öt indítóállását – közölte szerda este az orosz védelmi minisztérium.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden, a napi hadijelentést ismertetve még azt mondta, hogy a Kinzsal-rakétacsapás egy Patriot légvédelmi rakétarendszert semmisített meg.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) ezzel kapcsolatban az AFP francia hírügynökséget szerda este arról tájékoztatta, hogy egy Ukrajnának leszállított Patriot rendszer megsérült, de működőképes, és folyik a károk felmérése, amelyeket egy, „a közelben lezuhant, azonosítatlan lövedék okozott”.
Az ukrán légierő szóvivője a nap folyamán korábban valótlannak minősítette Konasenkov bejelentését.

Szakértő: zsarolásnak hangzik a Barátság-vezeték felrobbantásának lehetősége

Zsarolásnak hangzik, de lehet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak dühében beszélt zárt körben a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának lehetőségéről, amellyel Magyarországnak károkat lehetne okozni – reagált Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában a Washington Postban megjelent hírre.

Megjegyezte, hogy nem sok értelme van egy olajvezetéket felrobbantani, mert az biztonsági okokból szakaszokra van osztva. Mégis, mint mondta, hihetőnek tartja, hogy ez a fenyegetés elhangzott.
Kitért arra is: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is mondott olyat, hogy el kell zárni az orosz olajat a magyarok elől, ha „nem normálisan viselkednek”. De ilyet normálisan nem mondhatna – közölte Kis-Benedek József.
A biztonságpolitikai szakértő a műsorban arról is beszélt, hogy a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka Putyin orosz elnök „kezében van”. Arra reagálva, hogy fokozott készültségbe helyezték a fehérorosz csapatokat, miután lelőttek négy orosz harci repülőgépet, azt mondta: nem Lukasenka, hanem Putyin az, aki parancsot adhat a Fehéroroszországban állomásozó haderőnek, mert a két ország olyan szoros szövetséget alkot, mint a NATO, amelyben ha valamelyik tagállamot megtámadják, olyan, mintha mindet megtámadták volna.

Török elnök: két hónappal meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaszállításokra vonatkozó megállapodást

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában bejelentette, hogy az orosz és az ukrán fél döntést hozott az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó ENSZ-program két hónapos meghosszabbításáról.

Erdogan a török kormánypárt székházából közvetített videóüzenetében úgy fogalmazott: a döntés „országunk erőfeszítéseivel, orosz barátaink támogatásával és ukrán barátaink hozzájárulásával” született.
A török államfő jelezte: további erőfeszítéseket tesznek, hogy a meghosszabbítás lejártát követő időszakban is folytatódjon a megállapodás.
A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést tavaly július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Ezzel egy időben nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek között garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és azok mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.
Az ENSZ-kezdeményezés hatályát legutóbb március 18-án hosszabbították meg 60 nappal, vagyis május 18-án lejárt volna.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán megerősítette Erdogan bejelentését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lehető leggyorsabban el kell hárítani minden akadályt az orosz élelmiszer és műtrágya kiviteléről Oroszország és az ENSZ között létrejött memorandum végrehajtása elől.
Múlt csütörtökön az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield a fekete-tengeri gabonaszállítások fenntartását sürgette, és felszólította Oroszországot, hogy továbbra is vegyen részt benne.
Az amerikai diplomata úgy fogalmazott: miután Oroszország nehezíti a szállításokat, számos hajó vesztegel a tengeren, és ez azt jelenti, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert. Az ENSZ-diplomata cáfolta Oroszországnak azt az állítását, hogy élelmiszer- és műtrágyaexportját szankciók sújtanák. Linda Thomas-Greenfield azt mondta: Oroszország a háború előttivel megegyező mennyiségű, illetve esetenként azt meghaladó gabonát és műtrágyát szállít a világ különböző országaiba.

Lavrov: Moszkva még nem kapta meg Dél-Afrika rendezési javaslatait

Oroszország kész fontolóra venni az ukrajnai rendezéről Dél-Afrikától érkező rendezési javaslatokat, de papíron eddig még semmit nem kapott meg ezekből – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán Moszkvában.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő kedden jelentette be, hogy telefonon beszélt az ukrán és az orosz elnökkel, és hogy mind Volodimir Zelenszkij, mind Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy fogadja afrikai országok egy küldöttségét a konfliktus békés rendezése érdekében. Ramaphosa szerint a Dél-afrikai Köztársaság mellett Zambia, Szenegál, Kongó, Uganda és Egyiptom elnöke is részt vett a kezdeményezés kidolgozásában, amelyről António Guterres ENSZ-főtitkár és az Afrikai Unió hivatala is tájékoztatást kapott.
Lavrov szerdán újságíróknak az orosz fővárosban elmondta, hogy Moszkva kész mérlegelni az afrikai és latin-amerikai országok rendezési javaslatait.
„De eddig, ellentétben kínai szomszédainkkal, sem a braziloktól, sem az afrikaiaktól nem láttunk semmit papíron” – mondta Lavrov.
Mindazonáltal szerdán Moszkvába érkezett egy dél-afrikai katonai küldöttség Lawrence Mbatha altábornagy, az ország szárazföldi erőinek parancsnoka vezetésével. A vendég a Kreml falánál, a Sándor kertben orosz hivatali kollégájával, Oleg Szaljukov hadseregtábornokkal együtt megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. Az orosz védelmi tárca szerint a felek a két ország fegyveres erői harckészültségének javítását és az együttműködés fokozását célzó tervekről tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy erősítik a szárazföldi erők közötti együttműködést. A látogatáson a dél-afrikai delegáció felkeres majd orosz katonai kiképző létesítményeket és a hadiipari vállalatokat.

Kína részvételének fontosságát hangsúlyozta a béke-erőfeszítésekben az ukrán külügyminiszter a különmegbízottnak

Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja, akivel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalt szerdán Kijevben, kiemelve Kína részvételének fontosságát az Oroszország indította háború lezárását célzó békeerőfeszítésekben.

Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen megvitatták az Ukrajna és Kína közötti együttműködés aktuális kérdéseit kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a háború megállításának lehetőségeit. Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.
Külön hangsúlyozta Kína részvételének fontosságát az ukrán elnök békeképletének és a Fekete-tengeri gabonamegállapodásnak a végrehajtásában, valamint a nukleáris biztonság szavatolásában.
A harctéri fejleményeket illetően szerda este Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy három helyi lakos – köztük egy ötéves kisgyermek – meghalt, ketten pedig megsebesültek a régióban lévő Zelenyivka faluban egy orosz támadásban.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmut térségében az ukrán erők az elmúlt napban mintegy ötszáz métert nyomultak előre. „Az ellenség 456-szor lőtt állásainkra különböző kaliberű és típusú tüzérségi fegyverekkel és rakéta-sorozatvetőkkel, ezzel is megerősítve, hogy szó sincs lőszerhiányról, sajnos. Huszonöt összecsapás zajlott le a térségben és 12 légitámadás” – fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy adatai szerint 107 orosz katona halt meg a Bahmutért vívott ütközetekben és 153 sebesült meg.

Berlin és London szerint a Fehér Háznak kell döntenie az F-16-osok Ukrajnába szállításáról

Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F-16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter szerdán Berlinben.

Boris Pistorius és Ben Wallace megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal.
Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük.
Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.
Ben Wallace ismertette: hazája egy nemzetközi összefogás, egy „platform” részeként segítheti az Ukrajnát F-16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában, a többi között pilóták képzésével.
Boris Pistorius elmondta, hogy hazája kapacitás és képességek híján nem alkalmas „aktív szerepre” egy ilyen vállalkozásban, de egyéb módon, politikai, pénzügyi támogatással hozzájárulhat annak sikeréhez.
Ben Wallace aláhúzta, hogy a nyugati vadászgép nem „varázspálca”, amelynek egyetlen suhintásával véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, rövid távon pedig az a legfontosabb, hogy Ukrajna valamilyen módon rendelkezzék azokhoz hasonló képességekkel, amelyeket a nyugati vadászgépek birtokolnak. Ezt szolgálja az a brit döntés, hogy Storm Shadow típusú rakétákkal is segítik a védekezést.
Boris Pistorius kiemelte, hogy Németország továbbra is azokra a területekre összpontosít, amelyeken azonnali és jelentős támogatást tud biztosítani Ukrajnának. Ezek a légvédelmi képességek fejlesztése, az ukrán haderő harckocsiállományának bővítése, beleértve a járművek szállítását és karbantartását, valamint a lőszerutánpótlás.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine