Az orosz-ukrán háború 446. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán hírszerzés: több mint 150 ezer orosz katona van a dél-ukrajnai megszállt területeken

Mintegy 152 ezer orosz katona tartózkodik a dél-ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyék orosz megszállás alatti részeiben, jelenleg védekezésre rendezkednek be – mondta el Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője hétfőn az RBK-Ukrajina hírportálnak.

„Nem látunk csapatkivonást sem a zaporizzsjai, sem a herszoni régiókból. Igen, vannak bizonyos mozgások, valamit kivisznek, valakit evakuálnak, valamit el akarnak lopni, de valódi csapatkivonást nem látunk” – fogalmazott a szóvivő. Példaként említette a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városát, ahonnan – mint mondta -, nem vonulnak ki az orosz katonák, csupán kivisznek mindent, amit elloptak: autókat, kórházi felszereléseket, egyebeket mert a harcok kiéleződésére számítanak.
Szavai szerint az orosz erők Zaporizzsja megye megszállt részében védekezésre készülnek, erősítik állasaikat és új erődítményeket építenek. „Az ellenség tudatában van annak, hogy már nincs ereje aktív támadó akcióhoz. Az egyetlen feladat, amivel szembe kell nézniük, a jelenlegi pozícióik megtartása – fejtette ki Csernyak. „Ugyanezeket a folyamatokat figyeljük meg Herszon megye megszállt részén” – tette hozzá.
Vitalij Barabas, a Donyeck megyei Avgyjivka katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn a városra, aminek következtében legalább négy helyi lakos – két férfi és két nő – egy óvóhelyen életét vesztette.
Az ukrán légierő parancsnoksága hétfői közleményében arról számolt be, hogy a múlt éjszaka megsemmisítettek négy Sahíd kamikaze és egy Orlan típusú orosz drónt az ország keleti részében.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 580-nal hozzávetőleg 199 460 főre nőtt. Vasárnap az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit. 21 tüzérségi rendszert és 24 drónt.

Ursula von der Leyen: Ukrajnának kell meghatároznia az igazságos béke alapelveit

Nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajnát brutálisan megszállták az orosz erők, éppen ezért az igazságos béke alapelveit Kijevnek kell meghatároznia, és ebben számíthat az EU támogatásra – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.

Von der Leyen Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportjának (G7) pénteken kezdődő hirosimai csúcstalálkozóját megelőzően.
Elmondta, hogy a csúcson elsődleges téma lesz az ukrajnai háború és az arra adott európai és nemzetközi válaszok. Hangsúlyozta, hogy a G7 vezetőitől azt várja, addig támogassák Ukrajnát, amíg szükséges, és tegyék ezt Ukrajna teljeskörű bevonásával.
„Múlt heti kijevi látogatásom során lenyűgözött az ukrán nép kitartása, ellenállóképessége. Hiszem, hogy nekünk támogató országoknak is ugyanezt kell tanúsítanunk. Addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell, de Ukrajna nélkül nem lehet szó Ukrajnáról” – jelentette ki.
A politikus szerint a támogatás „alapvetően stabil, hosszú távú pénzügyi és felgyorsított katonai támogatásban kell, hogy megnyilvánuljon. Hozzátette, hogy a csúcson tárgyalni fognak arról, hogyan hangolják össze az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.
Mint mondta, a csúcstalálkozó másik fontos témája a Kínával való kapcsolat lesz. Kiemelte, hogy sokoldalú megközelítést kell keresni a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokhoz, „amit a kockázatcsökkentésnek kell jellemeznie, nem pedig az elszakadásnak.”
„Természetesen versenyben vagyunk Kínával. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk saját gazdaságunkat és csökkenteni kell a stratégiai függőségeket. Felszólítjuk Pekinget, hogy ne támogassa az ukrajnai inváziót, továbbá megerősítjük elkötelezettségünket a béke és stabiltás iránt a Tajvani-szorosban. Az egy Kína-politikát elismerjük, és ellenezzük a status quo bármilyen egyoldalú megváltoztatását, különösen, ha erőszakkal történik” – hangoztatta.
Von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági biztonság szempontjából, fontos megelőzni a gazdasági kényszerítési kísérleteket Kína részéről, ezért csökkenteni kell a kritikus nyersanyagoktól való függőségeket. Emellett – tette hozzá – szükség van a kimenő beruházások átvilágítására, a fejlett exportellenőrzésre, ezzel kapcsolatban, a bizottság júniusban stratégiát fog előterjeszteni.
Charles Michel beszédében hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, és kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy mikor kezd béketárgyalásokat. Álláspontja szerint, az Európai Unió szankciói szükségesek és igazoltak, az ezt cáfoló orosz propaganda hazugságra és összeesküvés-elméletekre épül, a tények és az adatok ezeknek ellent mondanak.
„Összefogásra van szükség a háborús bűncselekmények elkövetőinek elszámoltatására, minden ezirányú erőfeszítést, valamint a keletkezett károkat összesítő regiszter elkészítését az Európai Unió minden erejével támogatja” – fogalmazott. Kijevnek a lehető leggyorsabban még több katonai támogatásra van szüksége az orosz agresszor visszaszorítására – tette hozzá.
Közölte továbbá, a koronavírus-járvány, valamint az ukrajnai háború rámutatott az Európai Unió gyengeségeire és függőségeire. Az energiahordozók és a szükséges nyersanyagok biztosítására új, erős és megbízható partnerségekre van szükség – húzta alá.
Michel kijelentette: az EU célja a G7-csoport hétvégi csúcstalálkozóján, hogy megerősítse együttműködését partnereivel annak érdekében, hogy a világ biztonságosabb és méltányosabb hellyé váljon. A jelenlegi viharos globális helyzet erős partnerségeket kíván, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit ugyanis meg kell védeni a tekintélyelvű rendszerekkel szemben – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Londonba látogat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Rövid látogatásra Nagy-Britanniába érkezett hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az utazást Zelenszkij jelentette be hétfő reggel a Twitteren, és nem sokkal később a Downing Street is megerősítette.

Az ukrán államfő – aki az elmúlt időszakban több más nyugat-európai országban is megfordult – úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be Ukrajna hadszíntéri és légi kapacitásainak bővítésében, és „ez az együttműködés folytatódik ma”.
„Találkozom barátommal, Rishivel” – tette hozzá az ukrán államfő Rishi Sunak brit miniszterelnökre utalva.
Zelenszkij Twitter-bejegyzése szerint a felek tartalmas megbeszéléseket folytatnak négyszemközt, illetve a küldöttségek részvételével.
Sunak londoni hivatala nem sokkal később kiadott tájékoztatásában közölte: a brit kormányfő a megbeszélésen megerősíti Zelenszkijnek, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát, illetve pilóta nélküli légi eszközt ad át Ukrajnának.
A Downing Street ismertetése szerint az utóbbiak között új, 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónok is lesznek.
Ezeket az eszközöket London a következő hónapokban szállítja. A felszerelések segítik majd a várt ukrán katonai előrenyomulást az orosz erőkkel szemben – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal.
London már a múlt héten bejelentette, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal is ellátja az ukrán fegyveres erőket.
Ben Wallace védelmi miniszter a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: a brit védelmi tárca Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
Wallace ismertetése szerint e rakétatípus kizárólag hagyományos töltet szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a London által átadott katonai felszerelések hatékonyságát kiképzési programokkal és gazdasági támogatással is növelni kell.
A londoni kormányfői hivatal felidézi, hogy a brit fegyveres erők tavaly 15 ezer ukrán katonának nyújtottak hadszíntéri képességfejlesztő képzéseket.
Rishi Sunak miniszterelnök emellett nemrégiben bejelentette, hogy Nagy-Britannia új képzési programot dolgoz ki ukrán pilóták számára, ezzel is elősegítve, hogy Ukrajna új, NATO-szabványoknak megfelelő, F-16-os harci repülőgépekből álló légierőt építhessen ki – áll a Downing Street hétfői ismertetésében.
Brit hivatalos forrásból most tettek először konkrét említést arról, hogy Ukrajna F-16-os repülőgépeket kaphat.
A Downing Street úgy fogalmaz hétfői tájékoztatásában, hogy Nagy-Britannia a nyáron alapszintű repülési képzést indít ukrán pilótáknak, és London e programmal párhuzamosan együttműködésre törekszik „más országokkal” F-16-osok szállítása érdekében.
Az ismertetés nem tér ki arra, hogy ezeket a repülőgépeket mely országok adnák át Ukrajnának és mikor.
A brit királyi légierő (RAF) állományában nincsenek F-16-os harci repülőgépek.
Zelenszkij, aki legutóbb februárban járt Londonban, a brit parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
A londoni miniszterelnöki hivatal azonban akkor még meglehetősen tartózkodó módon reagált Zelenszkij kérésére, hangsúlyozva: repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Századvég: elgondolkodtató, hogy még nem cáfolták a Barátság-kőolajvezeték felrobbantásának tervét

Elgondolkodtató, hogy még egyik fél sem cáfolta a Barátság-kőolajvezeték felrobbantásának tervét – mondta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Volodomir Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság-kőolajvezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – írta a The Washington Post a Pentagonból kiszivárgott titkos hírszerzési iratok alapján – hangzott el a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az ügyről kérdezték Palóc Andrét, aki az M1-en és a Kossuth rádióban is kiemelte, még egyik fél sem cáfolta a Washington Post értesülését, ami titkosszolgálati anyagokra épült.
Úgy vélte, adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés e az, ahol ilyen típusú döntéseket próbálnak meg előkészíteni.
Ráadásul az is fontos, hogy Magyarország mint szomszédos ország a háború kitörése pillanatától kezdődően nyújtott segítséget, és azonnal menekülteket fogadott be Ukrajna területéről, kérés nélkül – mondta.
„Ha az egész képet így összerakjuk, és ehhez képest az derül ki, hogy elhangozhattak olyan típusú ötletelések ukrán részről, hogy érje a Barátság-vezetéket ilyen típusú támadás, az mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását” – fogalmazott a tudásközpont vezető elemzője.
A szakértő a Kossuth rádióban elmondta, információk szerint arra készült Ukrajna, hogy egy NATO országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval, ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni” – vélte Palóc André.
Arra is rámutatott, nemcsak az orosz fél jár jól, amikor vásárol tőle bárki vezetéken keresztül nyersanyagot, hanem mint tranzit ország, Ukrajna is. Az ukrán háborús cselekményeket jelentős részben úgy tudták tavaly finanszírozni, hogy a tranzit díjakból jelentős bevételekre tettek szert.

Ismét több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5656 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5747 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 87 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 14-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Emmanuel Macron: Oroszország geopolitikailag elvesztette a háborút és Kína vazallusa kezd lenni

Emmanuel Macron szerint Oroszország „geopolitikailag már elvesztette” a háborút Ukrajnában és „egyfajta vazallusi viszonyba” kezdett Kínával szemben. A francia államfő ezt a L’Opinion című francia liberális lap internetes oldalán vasárnap este megjelent interjúban mondta néhány órával azelőtt, hogy hivatalában munkavacsorán fogadja a Párizsba érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Beszéljünk világosan: nem egy különleges hadműveletről van szó, hiszen Vlagyimir Putyin (orosz elnök) mozgósításról döntött. Egyébként Oroszország a történelmi szövetségeseiben is kétséget ébresztett, a legfontosabb partnerében. De facto elkezdett egyfajta vazallusi viszonyt Kínával szemben, és elvesztette hozzáférését a Balti-tengerhez, ami kritikusnak bizonyult számára, miután felgyorsította a svéd és finn döntést a NATO-csatlakozásról” – vélte a francia elnök.
„Oroszország geopolitikailag már veszített” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Ez elképzelhetetlen volt még két évvel ezelőtt. Ez tehát geopolitikai vereség. Legyünk tényszerűek: Oroszország nem nyerheti meg a katonai háborút. És itt rajtunk múlik, hogyan segítjük az ukránokat az ellentámadásban, hogyan készíthetjük elő a biztonsági garanciák kérdését a tárgyalásokra, amelyekre elkerülhetetlenül sor fog kerülni” – tette hozzá.
„Én mindig azt mondtam, hogy hosszú távon az európai biztonsági szerkezetnek teljes mértékben biztosítania kell a jövő Ukrajnáját. De azt úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen konfrontálódás Oroszországgal, és fenntartható egyensúlyok jöjjenek létre. Ehhez azonban még sok lépésre van szükség” – vélte a francia államfő.
Az ukrán elnök hétvégi európai körútja utolsó állomásaként Róma, Berlin és Aachen után az esti órákban érkezik Párizsba, ahol a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint „Ukrajna sürgős katonai és humanitárius szükségleteit” fogja megvitatni a francia elnökkel.
„A ma esti megbeszélés középpontjában az a támogatás áll, amelyet Franciaország továbbra is biztosít Ukrajna sürgős szükségleteire válaszul, katonai és humanitárius téren” – olvasható az Elysée-palota közleményében. Emmanuel Macron „meg fogja erősíti Franciaország és Európa megingathatatlan támogatását Ukrajna törvényes jogainak helyreállításában és alapvető érdekeinek megvédésében” – tette hozzá az elnöki palota.
„A két elnöknek lehetősége lesz arra is, hogy megvitassa a béke visszatérésének hosszabb távú kilátásait Európában, különösen a Zelenszkij elnök által javasolt béketerv alapján, amelyet Franciaország támogat” – közölte a francia elnökség.

Lengyel kormányfő: Volodimir Zelenszkij a 21. század legsikeresebb vezetője

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 21. század legsikeresebb állami vezetője – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök vasárnap a németországi Aaachenben a Nemzetközi Károly-díj átadó ünnepségén.

A konzervatív politikus a díjazottat, azaz az ukrán államfőt és az ukrán népet méltatva kiemelte, hogy Volodomir Zelenszkij „Ukrajna hőse és Európa példaképe”.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja „a jó és a rossz örök konfliktusának manifesztációja”, Volodomir Zelenszkij pedig a jók oldalának megtestesítője.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az emberi méltóság, a véleményszabadság és az állam és egyház szétválasztásának európai értékeit védelmezi, Oroszország viszont „Európa tagadása”, ahol az állampolgár csupán „gyalogáldozat”, az egyház „állami szerv” és a hazugság igazságot jelent, az ukránokat így nácinak nevezik, a rabságot szabadságnak, az Ukrajna elleni jogtalan támadást pedig különleges műveletnek.
A többi között arról is szólt, hogy az EU csak akkor lehet egységes, ha Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik a közösséghez. Amíg Ukrajna az orosz támadás miatt megosztott, addig egész Európa megosztott, és „amikor ukránok halnak meg a szabadságunkért, akkor Európa szíve vérzik” – mondta a lengyel kormányfő.
Olaf Scholz német kancellár kiemelte, hogy az európai egységért végzett kiemelkedő munkáért járó Nemzetközi Károly-díj történetében első alkalommal tüntetik ki egyszerre egy ország népét és vezetőjét. Mint mondta, az ukránok szabadságszeretete és ellenálló képessége reményt nyújt és ösztönöz más népeket is, kitüntetésük pedig a kezdőpontja lehet egy folyamatnak, amelynek során nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat-Balkán egésze, Moldova és távlatosan akár Georgia is elnyerheti az uniós tagságot.
A lengyel kormányfő és a német kancellár mellett a kitüntetettet méltató harmadik szónok, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kiemelte, hogy az ukrán nép és vezetője az európaiak közös értékeiért harcol. Mint mondta, az ukránok „szó szerint a vérüket adják” a szabadságért, az emberi jogokért és a békéért, Vlagyimir Putyin Oroszországa pedig szemben áll mindazzal, amiért nemcsak az idei, hanem az eddigi kitüntetettek vallottak, köztük Helmut Kohl néhai német kancellár.
Volodimir Zelenszkij a díjat megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy az ukránok semmit nem akarnak erősebben, mint a békét, de a békéhez csak „a gonosz agresszor”, vagyis az Oroszország feletti győzelmen keresztül vezet út.
Mint mondta, csak igazságos és méltányos békével lehet véget vetni a háborúnak, az orosz birodalmi agressziónak pedig egyedül az vethet gátat, ha Ukrajna nemcsak az EU-, hanem a NATO-tagságot is megszerzi.
Aláhúzta, hogy egész Európa sorsa az ukrajnai háborútól függ, mert Oroszország fő célja nem Ukrajna bekebelezése, hanem az európai egységfolyamat visszafordítása. Azonban „az agresszor egyedül van és nem félünk tőle”, Ukrajnának pedig olyan támogatói vannak, mint Németország és a német szövetségi kormány – mondta az ukrán államfő, kiemelve, hogy Európa „örökre hálás lesz” a német kormánynak, amiért az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után saját védelmi képességének megerősítése és Ukrajna támogatása mellett döntött.
A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.
Az elismerést adományozó testület – amelyet Aachen mindenkori polgármestere vezet – azzal indokolta az ukrán nép és az ukrán elnök kitüntetését, hogy az ukránok a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozatai”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével a haza szuverenitása és a polgárok élete mellett „Európát és az európai értékeket is” védelmezik.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: az ukrán erők több mint tíz orosz állást foglaltak el Bahmutnál

Az ukrán erők több mint tíz orosz állást foglaltak el vasárnap a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon.

„Változatlanul nyomulunk előre Bahmut peremvidékén. Egységeink ma több mint tíz ellenséges állást foglaltak el Bahmut külvárosának északi és déli részén, és megtisztították az Ivanyivszkij település környéki erdők jelentős részét az orosz erőktől. Különböző helyszíneken orosz katonákat ejtettek foglyul az ukrán alakulatok” – írta Maljar. Hozzátette, hogy Bahmuton belül továbbra is súlyos a helyzet. „Az ellenség összegyűjtötte ott minden erejét, és megpróbál előretörni, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül. A heves csaták tovább folytatódnak” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett – kijelentette, hogy Bahmut az ukrán ellentámadás „előjátéka”. „Ukrajna saját kezébe vette a kezdeményezést. Ez nem jelenti azt, hogy Bahmut holnap felszabadul, de a heves harcok folytatódnak, és Oroszország harci képessége tovább romlik. Tágabb értelemben Bahmut az ellentámadás előjátéka. Ez az az ajtó, amely megnyitja Ukrajna előtt az utat egy sikeres ellentámadás megindításához” – fejtette ki Podoljak.
Arra a kérdésre, mikor kezdődik az ukrán ellentámadás, Podoljak azt válaszolta, hogy „nemcsak egy eseményről van szó, amely ma kezdődött és holnap véget ér, hanem sok műveletről, több száz akcióról, amelyek közül néhányat már el is kezdtek végrehajtani”. Megjegyezte, hogy az orosz logisztikai támogatás intenzív ukrán ágyúzása csökkenti az orosz hadsereg képességeit. „A donyecki régió egyes részein kisebb helyi sikerek már vannak” – jegyezte meg a tanácsadó.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine