Az orosz-ukrán háború 444. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrajnai humanitárius és politikai helyzetről tárgyalt Ferenc pápa Zelenszkij ukrán elnökkel

Az Ukrajnában dúló háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintette Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati vatikáni találkozója, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

Köszönöm, hogy eljött hozzám – mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtisztelés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat.
A négyszemközti megbeszélés után a találkozóhoz a szentszéki államtitkárság képviseletében csatlakozott a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek.
A szentszéki sajtóközpont vezetőjének közleménye szerint Ferenc pápa biztosította az ukrán elnököt afelől, hogy folyamatosan imádkozik. Emlékeztette arra, hogy a háború tavaly februári kitörése óta számos nyilvános felhívást tett és „az Úr közbenjárását kéri” a békéért.
Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy „emberiességi gesztusokat” kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a közleményben.
A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint Paul Richard Gallagher a jelenlegi háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.
A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek két alkalommal.
Az ukrán elnök látogatásának idejére teljesen lezárták a Szent Péter teret és a Vatikán környékét. Rendkívüli volt a biztonsági készültség, ez magyarázta, hogy Ferenc pápa nem a megszokott helyen, a dolgozószobájában, hanem az audienciaterem melletti aulában fogadta Volodimir Zelenszkijt, ahol legutóbb II. Erzsébet akkori brit uralkodóval találkozott.
Ferenc pápa egyebek között egy bronz olajfaágat mint a béke jelképét ajándékozta az ukrán elnöknek. Volodimir Zelenszkij pedig egy ukrán katona golyóálló mellényéből készült alkotást adott át neki, amelynek páncéllemezére a hazát védő katonát oltalmazó Szűz Mária ikonját festették. Egy másik kép pedig a háborúban meghalt gyermekekre utalt.
A Vatikán környékén a Rómában élő ukrán menekültek kisebb csoportja lobogtatott nemzeti színű zászlókat. A csoportot vezető Olesz Horodeckij, az olaszországi keresztény ukránok egyesületének elnöke úgy nyilatkozott: reményeik szerint a találkozó Ferenc pápával új utat nyithat a diplomáciai megoldások keresésében.
Volodimir Zelenszkij a Twitter-fiókján számolt be a Ferenc pápával tartott találkozójáról. Megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára. Beszámolt neki a több tízezer „deportált” ukrán gyermekről, és a hazatérésük érdekében tett erőfeszítésekről. Mint írta, arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket, miután nem lehet egyenlőségjelet tenni áldozat és agresszor közé. Beszámolt Kijev béketervéről is, amely szerinte az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére. Arra kérte Ferenc pápát, hogy csatlakozzon a béketerv elindításához.
Előzőleg, a Giorgia Meloni olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.

Zelenszkij: mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl

Kijev béketerve a háború végét és Európa védelmét szolgálja – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott szombati római sajtótájékoztatóján. Arra kérte az Európai Uniót és a NATO-t, hogy gyorsítsa fel hazája felvételét.

Zelenszkij elsőként egy ukrán újságírónő kérdésére válaszolva azt mondta: a koronavírus-járvány elmúltával az ország életének újraindulásában a legfontosabb, hogy a gyerekek szeptembertől, több évi szünet után visszatérhessenek az iskolába. Ezzel együtt az ország már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – tette hozzá.
A Zelenszkij és Meloni hetven percig tartó megbeszélését követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök köszönetet mondott az olaszoknak és kormányuknak az ukrajnai menekültek, családok és gyermekek befogadásáért. „Legszívesebben minden olasznak külön köszönetet mondanék” – jelentette ki.
Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút. Az elnök példának okáért megemlítette, hogy az ukrán légvédelem péntek éjféltől szombat reggelig tizenhét olyan iráni gyártmányú drónt semmisített meg, amelyet az oroszok az ukrán infrastruktúra támadására vetettek be. Arra kérte az olasz politikusokat és a társadalmi élet képviselőit: látogassanak el az országba, hogy saját szemükkel láthassák, milyen rombolást visz végbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, és miként küzdenek az ukránok az életükért.
„Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl” – hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá.
A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.
Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajna győzelmére fogad. Felhívást intézett Moszkvához az agresszió azonnali leállítására és az orosz csapatok kivonására. A kormányfő kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy „erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokati”. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.
„Ukrajna békéje az európai béke és jólét előfeltétele, ez nem lehet másképp” – jelentette ki Meloni. Felidézte, hogy az áprilisi római újjáépítési konferencián több mint hatszáz jelentős olasz vállalat kötelezte el magát Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett.
Zelenszkij egynapos látogatásra érkezett Rómába, és programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, huszonöt percen át beszélgetett vele, és kijelentette neki, hogy Olaszország „a jó oldalon áll”. Mattarella hazája maradéktalan támogatásáról biztosította őt, ami jelenti a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítséget, valamint az ország újjáépítését rövid és hosszú távon. „Nemcsak Ukrajna függetlensége és területi integritása forog kockán, hanem a népek szabadsága és a világ rendje is” – hangoztatta Sergio Mattarella.
Hivatalos közleményt nem adtak ki, de az elnöki palota a sajtót úgy tájékoztatta, hogy Mattarella és Zelenszkij találkozóján szó volt az Oroszországgal szembeni szankciókról, a zaporizzsjai atomerőműről, az álhírek terjedésével szembeni európai fellépésről, az ukrajnai polgári objektumokat is érő bombázásokról, az Oroszországba szállított gyerekekről, valamint Kijev európai uniós csatlakozásáról.
Volodimir Zelenszkij harmadik állomása Rómában a Ferenc pápával való találkozó, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadja. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással két alkalommal. Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.
Zelenszkij látogatásának útvonalán, illetve helyszínein volt több demonstráció, jellemzően támogatók, de az egyik tüntetésen megjelent egy olyan transzparens, amelyre az volt írva: „a háború leállításának egyetlen módja, ha nemet mondunk az Oroszországgal szembeni európai szankciókra”.
Volodimir Zelenszkij este interjút ad a RAI1 közszolgálati tévé Porta a porta című, népszerű politikai műsorának, vasárnap pedig berlini, majd aacheni látogatásra várják, ahol átveszi a Károly-díjat.

Rendkívüli biztonsági intézkedések léptek életbe Rómában Zelenszkij látogatása miatt

Rendkívüli biztosági intézkedések léptek életbe szombaton Rómában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása miatt, aki az olasz vezetőkkel folytatandó megbeszélései után a Vatikánban a háború kirobbanása óta először találkozik Ferenc pápával.

Az ukrán elnök repülőgépe a Ciampino-katonai repülőtérre érkezik, ahol a kormány nevében Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadja Volodimir Zelenszkijt.
Sergio Mattarella államfő a Quirinale-elnöki palotában várja az ukrán elnököt, aki azt követően Giorgia Meloni miniszterelnökkel tart megbeszélést, amit a kormánypalota előzetes információi szerint sajtónyilatkozat követ majd.
Giorgia Meloni február 21-én járt Kijevben.
A római kormány április 26-án újjáépítési konferenciát rendezett Rómában ukrajnai és olasz vállalatok részvételével.
A Meloni és Zelenszkij közötti egyeztetésen Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nem vesz részt. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közlekedési és infrastrukturális tárcavezetőként nem tölt be diplomáciai szerepet a jelenlegi kormányban. A Salvini vezette Liga párt nem támogatja Róma fegyverkezési támogatását Kijevnek. A háború 2022. februári kirobbanása óta a korábbi Draghi-, majd a jelenlegi Meloni-kormány hat fegyverszállítmányt juttatott Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij érkezésére Rómában rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe: az ukrán elnök érkezése és továbbindulása óráiban lezárják a légteret, ami befolyásolhatja a polgári járatok forgalmát.
A város több részén parkolási tilalom lépett életbe, utcákat zártak le, ezer rendőrrel felügyelik a biztonságot az ukrán elnök konvoja útvonalán, mesterlövészek vannak az elnöki és kormánypalota, valamint a Vatikán közelében.
Ferenc pápa délután fogadja Volodimir Zelenszkijt. Az időpont a vatikáni protokoll szerint azt jelzi, hogy szigorúan vett magánlátogatásról van szó.
A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon egyeztettek két alkalommal.
Ferenc pápa április 27-én Denisz Smihal ukrán kormányfőt fogadta a Vatikánban.
Volodimir Zelenszkij a találkozók után interjút ad a RAI1 köztelevízió Porta a porta című népszerű politikai műsorának.

Megint több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6002 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6289 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Volodimir Zelenszkij újabb oroszellenes szankciókat vezetett be

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta pénteken az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új szankciók bevezetéséről szóló határozatát. A bűntető intézkedés azokat sújtja, akiken keresztül Oroszország ellenőrzése alatt tartja Ukrajna negyedik legnagyobb acélgyártó vállalatát, a Zaporizssztalt.

A vonatkozó rendeletek aláírásáról Zelenszkij a Telegramon tájékoztatta a közvéleményt. Az első szankciócsomag az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a Zaporizssztalra vonatkozik. Ebben 13 olyan magánszemély – valamennyien örmény állampolgárok -, és 28 olyan vállalat ellen vezet be az elnök korlátozó intézkedéseket, akik és amelyek segítségével az Oroszországi Föderáció megtartotta ellenőrzését a Zaporizssztal felett.
„Megindítjuk az orosz részesedés elkobzására vonatkozó eljárást. Ezentúl a vállalat Ukrajnának és az ukránoknak fog dolgozni” – jelentette ki Zelenszkij.

Az OTP méltatlannak tartja, hogy a NAZK a háború szponzorai közé sorolta

Az OTP Bank „teljességgel méltatlannak” tartja, hogy az ukrán Antikorrupciós Ügynökség (NAZK) a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta, és arra fog törekedni, hogy erről meggyőzze az ukrán illetékeseket is.

A bank úgy véli, a NAZK május 5-én bejelentett, az OTP Bankot megbélyegző döntése alátámasztására több téves, valótlan érvet hozott fel, ezért ezek közül a legjelentősebbeket a helyzet tisztázása érdekében közleményben cáfolta meg, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.
Az OTP megerősítette: Oroszországban 0,17 százalék piaci részesedéssel rendelkezik, azaz súlya az orosz bankpiacon nem éri el a két ezreléket. Ezzel kívánta tagadta azt a vádat, miszerint az OTP Bank fontos szerepet tölt be Oroszország nemzetgazdasága szempontjából Hozzáfűzte: a NAZK listájára ugyanakkor az OTP-nél lényegesen nagyobb helyi jelenléttel rendelkező nemzetközi bankok és egyéb vállalatok nem kerültek fel, ami önmagában megkérdőjelezi a listára kerülésről szóló döntés hitelességét.
A közleményben leszögezik: az OTP Csoport egyik tagja sem folytat semmilyen tevékenységet Ukrajna azon területein, amelyeket az Oroszországi Föderáció megszállás alatt tart. Hozzáteszik: az OTP Csoport minden piacán a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is. Egyben emlékeztetnek arra, az OTP 2014-ben is szabályszerűen és haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken.
A magyar bank úgy véli, a NAZK téves döntésének feltehetően az volt az alapja, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt – a nemzetközti szankcióknak megfelelően – működő OTP Bank fiók. Az OTP-t feljelentő Olekszandr Dubinszki ezt keverhette össze az ukrajnai Donyeckkel.
A bank közleményében hangsúlyozta: sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Oroszországi Föderáció fegyveres állománya tagjai számára. A tények azt mutatják – írták -, hogy az Oroszországi Föderáció törvényben írja elő (106-FZ) valamennyi pénzügyi szolgáltatónak, hogy azok számára, akik részt vesznek a „különleges katonai művelet”-ben, 2023. december 31-ig mentesülnie kell a hiteltörlesztés és kamatfizetés alól. A határidő után a törlesztés folytatódik.
Közleményében a magyar bank kijelentette azt is: soha, semmilyen formában nem ismerte el a luhanszki és a donyecki területek az önállóságát, összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával.
Az OTP hangsúlyozta: elítél minden, szuverén ország elleni agressziót, így az Ukrajna ellen elkövetettet is, és elkötelezett az ukrán polgárok, az ország gazdaságának támogatásában.
A pénzintézet közleményében emlékeztet arra, hogy a folyamatos szolgáltatás és a hitelezési tevékenység fenntartása mellett milliárd forintos nagyságrendű humanitárius támogatással segítette Ukrajnát, és több száz háborús menekültnek nyújtott tartós szállást, ellátást Magyarországon.

Zelenszkij: nem természetes halált halnak azok, akik a Kremlben vannak

Azok, akik most a Kremlben vannak, „rosszul fogják végezni” és nem természetes halált halnak – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

„Embereink, területeink számunkra prioritást élveznek. Azok pedig, akik ott vannak a Kremlben, higgyék el, rossz véget érnek. Őszintén szólva, nem tudom, hogyan, de nagyon szeretném, hogy gyorsan végük legyen” – fogalmazott Zelenszkij.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője közben egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz csapatok kimerülésének jeleit látják a Donyeck megyei Bahmutnál.
„Csak az elmúlt nap alatt negyven összecsapás történt itt, amelyek következtében 190 orosz katona halt meg, 244 megsérült, további 15-öt pedig elfogtak. Három orosz harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, három tarackágyú és öt lőszerraktár is megsemmisült. Mindez arról tanúskodik, hogy védelmi hadműveletünk sikeresen folytatódik, az ellenség kimerült, és kivérzett. A Wagner orosz zsoldoscsoport egyetlen határidőt sem teljesített, Bahmutot nem sikerült elfoglalniuk” – fejtette ki a szóvivő.
Cserevatij szerint az sem segít a támadókon, hogy a kimerült, csatákban vereséget szenvedett Wagner-zsoldosokat az orosz hadsereg reguláris csapatai, gépesített lövész és légideszant alakulatai váltják fel. Rámutatott, hogy ezek a reguláris alakulatok rendkívül alacsony motivációjú emberekből állnak, az ukrán erők sikerei pedig egyáltalán nem adnak nekik önbizalmat. „A különböző irányú sikeres katonai műveletek eredményeként az ukrán csapatok az ellenséges alakulatokat szétverték, és a helyszíntől függően különböző, 250 métertől 1,5 kilométerig terjedő távolságra szorították vissza” – fogalmazott a szóvivő, leszögezve, hogy Bahmutban kitartanak a várost védő ukrán katonák.

Lengyel nemzetbiztonsági iroda: orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be Bygdoszcznál

Orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be decemberben a nyugat-lengyelországi Bygdoszczhoz közeli erdőben, a lengyel államfőt a katonai eszköz maradványainak megtalálása után azonnal tájékoztatták – közölte pénteken a varsói elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN).

A BBN honlapján elérhető közleményt annak kapcsán adták ki, hogy korábbi közlések szerint április 26-án egy katonai eszköz darabjait fedezték fel Bydgoszcz városánál.
Jacek Siewierát, a BBN főnökét április 26-án este tájékoztatták egy „azonosítatlan katonai eszközről, amely hosszabb ideig ható környezeti tényezők befolyásának jeleit viselő, orosz gyártmányú cirkálórakéta lehet” – áll a közleményben.
Mint közölték, a BBN haladéktalanul tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, a lengyel hadsereg főparancsnokát, aki azóta folyamatosan értesül az ügy kapcsán tett lépésekről.
A BBN-hez egyelőre nem továbbították azon eljárás eredményeit, amelyről csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter beszélt a sajtóértekezletén. A rendelkezésre álló információk nem adnak okot arra, hogy az államfő a lengyel hadsereg legmagasabb parancsnoki személyzetét érintő döntéseket hozzon, de a BBN továbbra is az esemény körülményeinek teljeskörű feltárását célzó lépéseket tesz – fűzték hozzá.
Mariusz Blaszczak csütörtökön elmondta: tavaly december 16-án a lengyel műveleti parancsnoknak alárendelt légi műveleti központ az ukrán féltől arról értesült, hogy Lengyelország légteréhez egy tárgy közeledik, amely rakéta lehet. Az információ nyomán emelt készültségbe helyezték az ügyeletes erőket, felszálltak az ügyeletes lengyel és amerikai repülőgépek. A repülő tárgyat a lengyel földi rádiólokációs állomások is észlelték.
A kormányfőhelyettes szerint decemberben szabályosan működött a lengyel légvédelem, mulasztást követett el viszont a lengyel hadsereg műveleti parancsnoka, amely a történtekről akkor nem tájékoztatta a védelmi tárca vezetőjét, Bydgoszcznál pedig a terepet először csak december 19-én kutatták át.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: a Blaszczak által ismertetett jelentést most bemutatják Andrzej Dudának, és Mateusz Morawiecki kormányfőnek. Minden, a dokumentum elemzése alapján levont következtetést „azonnal foganatosítani kell” a hasonló helyzetek megelőzése érdekében – húzta alá Müller.
Tomasz Piotrowski tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka pénteki nyilatkozatában az orosz fél „ambícióira és agresszivitására” hivatkozva megfontoltságra szólította fel a lengyel közvéleményt.
A lengyel ellenzéki pártok azt követelik, hogy az elnök az ügy miatt hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot (RBN), amelyen ellenzéki frakcióvezetőket is tájékoztatnának az ügy részleteiről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine