Az orosz-ukrán háború 443. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij: nem természetes halált halnak azok, akik a Kremlben vannak

Azok, akik most a Kremlben vannak, „rosszul fogják végezni” és nem természetes halált halnak – fejezte ki meggyőződését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

„Embereink, területeink számunkra prioritást élveznek. Azok pedig, akik ott vannak a Kremlben, higgyék el, rossz véget érnek. Őszintén szólva, nem tudom, hogyan, de nagyon szeretném, hogy gyorsan végük legyen” – fogalmazott Zelenszkij.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője közben egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz csapatok kimerülésének jeleit látják a Donyeck megyei Bahmutnál.
„Csak az elmúlt nap alatt negyven összecsapás történt itt, amelyek következtében 190 orosz katona halt meg, 244 megsérült, további 15-öt pedig elfogtak. Három orosz harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, három tarackágyú és öt lőszerraktár is megsemmisült. Mindez arról tanúskodik, hogy védelmi hadműveletünk sikeresen folytatódik, az ellenség kimerült, és kivérzett. A Wagner orosz zsoldoscsoport egyetlen határidőt sem teljesített, Bahmutot nem sikerült elfoglalniuk” – fejtette ki a szóvivő.
Cserevatij szerint az sem segít a támadókon, hogy a kimerült, csatákban vereséget szenvedett Wagner-zsoldosokat az orosz hadsereg reguláris csapatai, gépesített lövész és légideszant alakulatai váltják fel. Rámutatott, hogy ezek a reguláris alakulatok rendkívül alacsony motivációjú emberekből állnak, az ukrán erők sikerei pedig egyáltalán nem adnak nekik önbizalmat. „A különböző irányú sikeres katonai műveletek eredményeként az ukrán csapatok az ellenséges alakulatokat szétverték, és a helyszíntől függően különböző, 250 métertől 1,5 kilométerig terjedő távolságra szorították vissza” – fogalmazott a szóvivő, leszögezve, hogy Bahmutban kitartanak a várost védő ukrán katonák.

Lengyel nemzetbiztonsági iroda: orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be Bygdoszcznál

Orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be decemberben a nyugat-lengyelországi Bygdoszczhoz közeli erdőben, a lengyel államfőt a katonai eszköz maradványainak megtalálása után azonnal tájékoztatták – közölte pénteken a varsói elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN).

A BBN honlapján elérhető közleményt annak kapcsán adták ki, hogy korábbi közlések szerint április 26-án egy katonai eszköz darabjait fedezték fel Bydgoszcz városánál.
Jacek Siewierát, a BBN főnökét április 26-án este tájékoztatták egy „azonosítatlan katonai eszközről, amely hosszabb ideig ható környezeti tényezők befolyásának jeleit viselő, orosz gyártmányú cirkálórakéta lehet” – áll a közleményben.
Mint közölték, a BBN haladéktalanul tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, a lengyel hadsereg főparancsnokát, aki azóta folyamatosan értesül az ügy kapcsán tett lépésekről.
A BBN-hez egyelőre nem továbbították azon eljárás eredményeit, amelyről csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter beszélt a sajtóértekezletén. A rendelkezésre álló információk nem adnak okot arra, hogy az államfő a lengyel hadsereg legmagasabb parancsnoki személyzetét érintő döntéseket hozzon, de a BBN továbbra is az esemény körülményeinek teljeskörű feltárását célzó lépéseket tesz – fűzték hozzá.
Mariusz Blaszczak csütörtökön elmondta: tavaly december 16-án a lengyel műveleti parancsnoknak alárendelt légi műveleti központ az ukrán féltől arról értesült, hogy Lengyelország légteréhez egy tárgy közeledik, amely rakéta lehet. Az információ nyomán emelt készültségbe helyezték az ügyeletes erőket, felszálltak az ügyeletes lengyel és amerikai repülőgépek. A repülő tárgyat a lengyel földi rádiólokációs állomások is észlelték.
A kormányfőhelyettes szerint decemberben szabályosan működött a lengyel légvédelem, mulasztást követett el viszont a lengyel hadsereg műveleti parancsnoka, amely a történtekről akkor nem tájékoztatta a védelmi tárca vezetőjét, Bydgoszcznál pedig a terepet először csak december 19-én kutatták át.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: a Blaszczak által ismertetett jelentést most bemutatják Andrzej Dudának, és Mateusz Morawiecki kormányfőnek. Minden, a dokumentum elemzése alapján levont következtetést „azonnal foganatosítani kell” a hasonló helyzetek megelőzése érdekében – húzta alá Müller.
Tomasz Piotrowski tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka pénteki nyilatkozatában az orosz fél „ambícióira és agresszivitására” hivatkozva megfontoltságra szólította fel a lengyel közvéleményt.
A lengyel ellenzéki pártok azt követelik, hogy az elnök az ügy miatt hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot (RBN), amelyen ellenzéki frakcióvezetőket is tájékoztatnának az ügy részleteiről.

Ukrán dandárparancsnok: az ukrán tüzérség megsemmisített egy orosz rohamcsapatot Bahmutnál

Az ukrán 60. gépesített dandár tüzérsége megsemmisítette a Donyeck megyei bahmuti front egyik szakaszán az orosz erők rohamcsoportját – közölte pénteken a Facebookon Roman Hriscsenko, az ukrán erők 127. területvédelmi dandárjának parancsoka.

A katonai vezető közlése szerint alakulatának légi felderítése rögzítette az orosz rohamcsapatot, és értesítette a 60. gépesített dandárt. Szavai szerint utóbbiak tüzérsége két jól irányzott lövéssel megsemmisítette az ellenséges csoportot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a légi felderítés és a tüzérség tömören és hatékonyan kommunikál egymással. Az ukrán vadászgépek éberségükkel és pontosságukkal biztosítják az ellenség visszaszorítását” – hangsúlyozta a parancsnok. Arra nem tért ki, hogy konkréten mekkora veszteséget okoztak az orosz hadseregnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét haditanácsot hívott össze, amelyen egyebek mellett meghallgatta Olekszandr Szirszkijnek, a szárazföldi erők parancsnokának jelentését. „Meghallgattuk Szirszkij tábornok jelentését, akinek alakulatai erejükön felül teljesítve bizonyos irányokban visszavonulásra kényszerítették az ellenséget” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Szirszkij a héten többször adott hírt az ukrán katonák Bahmutnál aratott sikereiről. Közölte, hogy az ukrán erők ellentámadásba mentek át, helyenként két kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat, akik több állásuk feladására kényszerültek.
Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők több vezetőjének beszámolóját is meghallgatták. Ezek alapján az elnök közölte, hogy a dél-ukrajnai odesszai régióban és az ország északi részén is az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem vezetett semmire egyetlen arra irányuló kísérlete sem, hogy „megfelelő válaszlépésekkel” megfélemlítse Ukrajnát és a világot, Oroszország számára pedig a legrosszabb csak most kezdődik.
Danyilov arra reagált, hogy csütörtökön a Kreml „megfelelő választ” ígért a Nagy-Britannia által adományozott nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakéták Ukrajnába érkezésére.

Visszavert ukrán támadásokról és emberveszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán fegyveres erők 26 támadást indítottak több ezer katona, mintegy 40 harckocsi és egyéb haditechnikai eszköz bevetésével a szoledari taktikai irányban a 95 kilométeres frontszakasz teljes hosszában, az orosz hadsereg azonban az összes próbálkozást visszaverte, az ukrán áttörés nem sikerült – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy Malojiljinivszkénél az orosz erők „a berhivszkei víztározó kedvező adottságaira tekintettel, a védelem stabilitásának fokozása érdekében foglaltak el védvonalat”, és közben visszaverte a támadásokat. Konasenkov szerint az ukrán erők csak ezen a helyszínen több mint 540 katonát, nyolc harckocsit és több mint 20 egyéb páncélozott járművet veszítettek.
Összegzése szerint az ukrán hadsereg a Donyeck körzetében folytatott harcokban mintegy 900 halottat és sebesültet, több mint 30 páncélozott járművet, hét gépkocsit, három tarackot és egy Szu-27-es repülőgépet veszített. Az orosz hadijelentés az ukrán emberveszteséget a teljes frontvonalon mintegy 1185 főre becsüli.
Viktor Szokolov altengernagy, az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka a Krasznaja Zvezda katonai lapban pénteken közölt interjújában azt mondta, hogy a flotta Kalibr manőverező repülőgépekkel felfegyverzett hajói a háború kezdete óta több mint 180 fontos ukrán létesítményre mértek csapást. Szavai szerint a fő célpontok a légvédelmi radarállomások voltak. Közölte, hogy a Krímben megerősítették a légi és tengeri drónok elleni védelmet.

Szergej Lavrov: összhangban áll a „különleges hadművelet” az ENSZ Alapokmányával

Az ENSZ Alapokmányával összhangban állónak nevezte a Moszkva által Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórumon.

„A különleges hadművelet az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján zajlik, amely az egyéni és kollektív önvédelem jogáról rendelkezik, amiről az ENSZ Biztonsági Tanácsát időben értesítették” – hangoztatta a tárcavezető, aki online vett részt a tanácskozáson.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását, Lavrov kijelentette:
„Ez valójában álbíróság, amely engedelmes eszközzé vált az angolszászok kezében, és amely politikailag elfogult, eredménytelen és szakmaiatlan. Ma ez a struktúra újabb botrányos döntésekhez folyamodik. Egyoldalúan terjeszti ki joghatóságának körét. Figyelmen kívül hagyja az állami tisztviselők mentelmi jogát, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.”
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az afrikai kontinensen az ICC bevonása sohasem járult hozzá a konfliktusok politikai megoldásához, hanem csak súlyosbította őket. Rámutatott, hogy a bíróság az ukrán ügyek vizsgálatára Nagy-Britanniából, Hollandiából, Kanadából, Romániából és Japánból kap nyíltan úgynevezett költségvetésen kívüli pénzeket, ami Lavrov szerint jó példa a nyugati „szabályok” szerinti „független” igazságszolgáltatásra.
A szentpétervári fórum keretében Ruszofóbia: nácizmus a 21. században című ülésen Andrej Loginov orosz igazságügyi miniszterhelyettes síkraszállt amellett, hogy a ruszofóbia fogalmát rögzítsék az orosz jogszabályokban, és állapítsák meg a ruszofób tevékenységért való felelősséget. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos elmondta, hogy több ezer megkeresés érkezik hozzá ukrán állampolgároktól, akik segítséget kérnek az Oroszországba való áttelepüléshez. Mint mondta, ezek az emberek idegennek érzik magukat a Kijev ellenőrzése alatt álló területen, félnek a Győzelem napjáról beszélni és az orosz irodalommal kapcsolatos gondolataikat kifejteni.

Csaknem 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5865 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5932 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az amerikai ENSZ-nagykövet a fekete-tengeri gabonaszállítások fenntartását sürgeti

Az Egyesült Államok az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó ENSZ-program meghosszabbítását sürgeti, és felszólítja Oroszországot, hogy továbbra is vegyen részt benne – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete csütörtökön.

Linda Thomas-Greenfield egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: miután Oroszország nehezíti a szállításokat, számos hajó vesztegel a tengeren, és ez azt jelenti, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert.
Az amerikai diplomata cáfolta Oroszországnak azt az állítását, hogy élelmiszer- és műtrágyaexportját szankciók sújtanák. Linda Thomas-Greenfield azt mondta: Oroszország a háború előtti mennyiséggel megegyező mennyiségű, illetve esetenként azt meghaladó gabonát és műtrágyát szállít a világ különböző országaiba.
A török közvetítéssel tavaly nyáron megkötött egyezmény jelentőségéről szólva az ENSZ-diplomata aláhúzta, hogy segített a leginkább szükséget szenvedőknek, valamint a gabona világpiacának stabilizálásában is. Hangsúlyozta, hogy a szállítások tavaly augusztusi újraindulása több mint 30 millió tonna gabona exportját tette lehetővé Ukrajnából, és hozzájárult az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) segélyezési tevékenységéhez Afganisztánban, Szomáliában és Jemenben, ezáltal számtalan élet megmentéséhez.
A nagykövet egyben köszönetet mondott az ENSZ főtitkárának és Törökországnak a kezdeményezésért, és hozzátette, hogy a világnak továbbra is szüksége van az akcióra.
Jim O’Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciós kérdésekért felelős osztályának vezetője a tájékoztatón elmondta: részben az ENSZ-program keretében Ukrajna az elmúlt csaknem 12 hónapban 56 millió tonna gabonát tudott külföldre szállítani, ami csaknem megegyezik az orosz támadást megelőző, átlagosan havi hatmillió tonna ukrán exporttal. Hozzátette: ennek egy része az ENSZ fekete-tengeri kezdeményezése keretében valósult meg, a fennmaradó pedig közvetlen export volt az Európai Unión keresztül.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés akadozásáról szólva az amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a program végrehajtásáért felelős koordinációs bizottság tavaly augusztusban és szeptemberben még naponta mintegy 10 hajót vett nyilvántartásba a kijelölt kikötőkben, ez mostanra átlagosan 3-ra csökkent. Jim O’Brien az orosz hatóságokat hibáztatta, amiért nehezítik az új hajók regisztrációját. Hozzátette, hogy jelenleg 26 hajó vár hatósági vizsgálatra török vizeken, összesen 1,1 millió tonnányi gabonaszállítmánnyal.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezést tavaly július 22-én írták alá Isztambulban. Ez lehetővé tette az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Ezzel egy időben nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek között garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és azok mentesülnek a büntetőintézkedések alól.
Az ENSZ-kezdeményezés hatályát március 18-án újabb 60 nappal meghosszabbították, vagyis a jövő hét közepén lejár.

Orosz védelmi tárca: a Patriot rendszer nem lehetett képes egy Kinzsal rakéta elfogására

Az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer nem lehetett képes lelőni egy orosz Kinzsal hiperszonikus rakétát az utóbbi műszaki jellemzői miatt – közölte az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ, a RIA Novosztyi és az Interfax orosz hírügynökséggel.

„A Kinzsal rakéta repülési sebessége meghaladja a Nyugat által a kijevi rezsimnek szállított légvédelmi rakétarendszerek, köztük a Patriot harcászati határait” – közölte a tárca.
A minisztérium tájékoztatásában rámutatott, hogy a Kinzsal röppályájának végszakaszában rakétaelhárító manővert hajt végre, és csaknem függőlegesen közelíti meg a célpontot, ami kizárja annak lehetőségét, hogy légvédelmi rakétarendszerek elfogják. A tárca „vágyálomnak” minősítette az orosz hiperszonikus rakéta lelövésére vonatkozó ukrán és amerikai állításokat.
A moszkvai tárca szerint Kijev rendszeres bejelentéseivel az orosz rakéták állítólagos elfogásáról – ezek száma két-háromszorosa a ténylegesen indított eszközöknek – a Nyugat által szállított légvédelmi rendszerek lőszerkészletének túlfogyasztását próbálja igazolni.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka szombaton jelentette be, hogy az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer lelőtt egy orosz Kinzsalt. Ezt később Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője is megerősítette.

London hosszú hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának

Nagy-Britannia hosszú hatótávolságú rakétákkal látja el az ukrán fegyveres erőket – közölte csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel egyetértésben a brit védelmi tárca úgy döntött, hogy Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
A brit védelmi miniszter ismertetése szerint e rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, hosszú hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a Himars és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.
Ben Wallace szerint a levegőből indítható Storm Shadow rakétákkal Ukrajna képessé válik arra, hogy visszaszorítsa a szuverén ukrán területen tevékenykedő orosz erőket.
A brit védelmi miniszter hangsúlyozta: a Storm Shadow rakéták meg sem közelítik például az Oroszország által használt Kinzsal – NATO-kódnevén Killjoy – típusú hiperszonikus rakéták kapacitásait.
Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy a hétvégén bejelentette, hogy az ukrán légvédelem megsemmisített egy Kinzsal típusú orosz hiperszonikus rakétát.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erőknek sikerült lelőniük ilyen rakétát, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta: éppen azért ideális fegyver, mert a rivális légvédelem nagyon nehezen tudja bemérni.
Csütörtöki alsóházi tájékoztatóján Ben Wallace elmondta: még decemberben levelet írt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek, akivel közölte, hogy ha nem szűnnek az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz támadások, annak az lehet a következménye, hogy Nagy-Britannia még hatékonyabb fegyvereket ad át Ukrajnának.
A brit védelmi miniszter elmondta azt is, hogy a Storm Shadow rakéták felszerelhetők az ukrán légierő által használt, még a szovjet időkből származó harci repülőgépekre.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság Wallace csütörtöki bejelentésével kapcsolatban felidézte, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nemrégiben egy EU-értekezleten kijelentette: Ukrajna kész minden garanciát megadni arra, hogy a hosszabb hatótávolságú fegyvereket nem veti be Oroszország területe ellen.
Rishi Sunak brit miniszterelnök először februárban tett említést arról, hogy Nagy-Britannia hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek, annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól.
A brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Wagner-alapító: elkezdődött az ukrán ellentámadás

Az ukrán ellentámadás teljes gőzzel halad, Volodimir Zelenszkij elnök ravaszkodik, amikor az offenzíva elhalasztásáról beszél – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában kulcsszerepet játszó Wagner magánhadsereg alapítója csütörtökön sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

„Artyomovszk (Bahmut orosz hadijelentésekben használt elnevezése) irányában az ukrán fegyveres erők alegységei behatolnak a szárnyakba, és sajnos néhány helyen sikerrel is járnak. Mi tovább haladunk, hogy rajtuküssünk” – mondta hangüzenetében Prigozsin.
„Az ukrán fegyveres erők terve így működik: mi megyünk, hogy rajtuküssünk, ők meg rajtunkütnek” – tette hozzá.
Prigozsin szerint az ukrán offenzívában képzett és jól felszerelt erőket vetettek be, amelyek első feladata a bahmuti front „áttörése”. Arra figyelmeztetett, hogy ezt követően a nagyobbrészt megszállt ukrajnai Zaporizzsja megye, majd az oroszországi Brjanszk és Belgorod megye felé fogják venni az irányt. Azt mondta, hogy a Wagner csapata a lőszerhiány ellenére továbbra is teljesíti harci küldetését Bahmutban.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz rohamosztagok folytatják offenzívájukat Bahmut nyugati részén, a szárnyaikon pedig légideszantosok tartóztatják fel az ukrán csapatokat, miközben az orosz légierő és tüzérség csapásokat mér az ukrán erőkre a környező települések körzetében.
A tábornok szerint ezen a frontszakaszon az elmúlt nap folyamán 230 ukrán katona és „zsoldos” vesztette életét. Az ukrán fegyveres erők napi összesített emberveszteségét mintegy 555 főre tette. A megsemmisített ukrán katonai létesítmények és eszközök között említett meg egyebek között három lőszerraktárt és egy Szu-25-ös harci gépet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön nem kívánta kommentálni a sajtónak Prigozsin részéről az orosz hadsereg vezetésének és tábornokainak címzett bírálatokat.
A nap folyamán orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztök Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadásokat a helyi hatóságok.
Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brajnszk megye kormányzója közölte, hogy ukrán dróntámadás ért egy olajtárolót Klinci városban. A tisztségviselő szerint a létesítmény alapja és egy tartály megrongálódott, személyi sérülés nem történt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine