Konferenciával startolt a Makói Városnapok!

Ez a négynapos városünnep első rendezvénye.

Születésének 130. évfordulóján konferenciával emlékeznek meg csütörtökön délelőtt Makó neves pedagógusáról, helytörténészéről, Eperjessy Kálmánról. A városi könyvtárban 9 órakor kezdődött az esemény, és egész délelőtt tart. Először Szikszai Zsuzsanna múzeum és könyvtárigazgató, néprajzkutató ismertette a helytörténész makói kötődését.

Ő volt József Attila osztályfőnöke. 1919-ben kerül Makóra, helyettes tanárként ide a gimnáziumba, majd ’20-ban kinevezik főállású tanárnak. Az ő nevéhez kapcsolódik, hogy a gimnáziumunk felveszi a Csanád vezér nevet

-mesélt Szikszai Zsuzsanna.

Mint kiderült, Eperjessy Kálmán Erdélyből származik 1893-ban Erzsébetvárosban, Székelyföldön született, a Nagyküküllő partján, értelmiségi családba, iskolaigazgató- tanító volt az édesapja. Székelyudvarhelyen végzi a középiskolát, majd Budapesten az Eötvös Kollégiumban végez latin – történelem szakos tanárként. 1914-ben bevonul katonának, négy évet az első világháborúban szolgál, és ’19-ben érkezik Makóra, és tanít 8-9 évig.

Az igazgató szólt arról is, hogy:

Ide nősül, Bitó Gyula kalaposmester lányát veszi el, és itt a főtéren, a Szegedi utcán élnek a Bitó-házban. Igazából makóinak tartja magát, második szülővárosának tartotta ezt a kis marosmenti város. Nagyon megszereti az itteni embereket, és ezt a szemléletmódot. Tulajdonképpen itt válik ő kutatóvá. Közben Bécsben egy ösztöndíjat megnyer, a bécsi Collegium Hungaricumban tanulhat, illetve kutathat régi kamarai térképeket, és a térképek szerelmesévé válik, és ezt a korszakot is feldolgozza. Hozzá fűződik a Csanád vármegyei történelmi könyvsorozat, aminek 43 darabja jelenik meg az ő munkásságával.

Eperjessy később Szegedre került főiskolára, majd az egyetemen kinevezik tanárrá, egyetemi oktatóvá, és ott folytatja a nevelői, oktatói munkáját. Szirbik Miklós első makói helytörténész írását ő rendezi sajtó alá, adja ki. Sorozatot indít a helyi újságban, helytörténeti témában. Nagyon hosszú ideig nem szakadt el  Makótól, baráti szálak kapcsolták ide. Később is publikál, ír, illetve nagyon sokat a helyi helytörténészekkel, Tóth Ferenccel, Bakos Zoltánnal levelezett. 1976-ban hunyt el.

A makói konferencia levezető elnökének dr. Zombori István történész-muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgatót kérték fel. Egy másik szegedi történész, muzeológus, dr. Tóth István, a múzeumok szerepe a helytörténeti írásban címmel tartott előadást. Dr. Marjanucz László történész, nyugalmazott egyetemi docens pedig Eperjessy Kálmán tudományos diákkör működése Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán címmel adott tájékoztatást. Horváth Gergely Krisztián történész a Történelemtudományi Intézet munkatársaként Agrártársadalom a helytörténet, tradíciók, módszerek, lehetőségek címmel fog előadást tartani. Polgári lakáskultúra a dualizmus kori Pécsett, hagyatéki leltár szerepe a helytörténeti kutatásban- erről dr. Pilkhoffer Mónika történész, a pécsi egyetem docense beszél. Debreczeni- Droppán Béla történész főmuzeológus, a Nemzeti Múzeum munkatársa és a Magyar Honismereti Szövetség elnökeként fog előadni a délelőtt végén a honismeret jelentősége és szerepe a társadalmi életünkben címmel tart előadást.