Navracsics Tibor: az európai integráció fő vívmánya a béke

Az európai integrációnak a béke nem mellékterméke, hanem a fő vívmánya, „ebből adódik, hogy abszolút bővítéspárti vagyok” – hangoztatta a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

    Navracsics Tibor a keddi Európa-nap alkalmából Európai történelem – magyar sorskérdések címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: „nem engedhetjük meg magunknak, hogy eminensen a Balkán, és adott esetben a posztszovjet régió ne csatlakozhasson – ha úgy adódik – az Európai Unióhoz”.

    Megfogalmazása szerint az európai integráció addig tud fennmaradni, amíg ezt a békeprojektet tudja megtestesíteni, és ennek része a bővítés is. Szerbiát, Montenegrót, Albániát fel kell venni az EU-ba és perspektívát kell adni a számukra – mondta, jelezve, ha ez nem történik meg, az egész Európára nézve kockázati tényező.

    Navracsics Tibor azt prognosztizálta, hogy az új tagállamok felvétele „lényegileg fogja átalakítani” az unió működését, majd jelezte: Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó elképzelését, amely egy többfokozatú európai együttműködést hozna be, „nem érzi tragédiának”, egészen addig, amíg a különböző fokozatok között lehetséges az átjárás.

    A miniszter egyetértett Robert Schuman luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus, volt francia miniszterelnök, az Európai Unió egyik alapítójának azon gondolatával, amely szerint Európának a gazdasági közösség előtt kulturális közösséggé kell válnia. „Ez igazán a közép-európai államok csatlakozásával vált valóra” – mutatott rá, arra is figyelmeztetve, az integráció jövője függ attól, hogy „megtanuljuk egymás kultúráját”.

    Navracsics Tibor a Brexitet annak bizonyítékának nevezte, hogy „nem lehet már jól kilépni az EU-ból”. Meglátása szerint az unión belül zajló nagyon éles viták, amelyeknek a magyar kormány és az Európai Bizottság is részese, amiatt történnek, mert kialakulóban van egy politikai rendszer. Egyúttal úgy vélte: ennek a rendszernek alapvető hiánya, hogy nincs mögötte politikai közösség.

    „Nincs egy egységes európai démosz (…) a felfogásunkban, ami az uniós intézményeknek legitimációt, erőt, láthatóságot adhatna” – fogalmazott, megjegyezve: ez egy olyan nem őszinte kultúrát hoz létre az EU-ban, ami a politikai vitákon is lecsapódik.

    Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és oktatási miniszter az eseményen többek között arról beszélt, hogy Közép-Európa Nyugat felé fordulása, európai integrációja a természetes rend helyreállítása. A szocialista politikus egyúttal helyesnek nevezte, hogy az EU nem a bővítésre fókuszál, majd egy „belső színvonalerősítő”, valamint „az együttműködést jobbá tevő időszak” szükségessége mellett érvelt.

    Mustó István, a Német Fejlesztési Intézet volt munkatársa, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az EU annál erősebb, minél egységesebb és szerinte a további bővítés „az integráció koporsójába egy újabb szög lenne”. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna vagy Törökország csatlakozása „az EU koporsója lenne”, mert ellehetetlenítené az egységes fellépést gazdasági és politikai értelemben is.