quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Óriási szükség lenne az Alföldön a májusi esőre

2023. május 04.

Az Alföldön régóta nem hullott jelentős csapadék, errefelé a talaj felső rétege már kiszáradt, ezért az elvetett kukoricának csapadékra lenne szüksége – írta csütörtöki agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Azt írták, a hét elején a Dunántúlon sokfelé esett számottevő eső, a lehullott csapadék mennyisége az elmúlt öt nap során csak a Dunántúlon és az ország középső részén haladta meg a 10 millimétert, az ország nagyobb részén alig, vagy egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északon, különösen északnyugaton jelentősen, helyenként 40-60 milliméterrel is meghaladja a sokéves átlagot, míg főleg a Tiszántúlon 15-30 milliméterrel elmarad attól. A talaj felső fél méteres rétege azokon a területeken, ahol nem esett legalább 10 milliméter eső, ugyan veszített a nedvességtartalmából de még mindig kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma azonban főleg az Alföldön már nagy területen a kritikus szint alá csökkent.

A hőmérséklet április utolsó hetében 2-5 Celsius-fokkal elmaradt az ilyenkor szokásos értékektől. Az áprilisi középhőmérsékelt 1-2 fokkal, a havi napfénytartam összeg 30-50 órával elmaradt a sokéves átlagtól – írták.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza szárba indult, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. A talajban kellő nedvesség áll rendelkezésükre és a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, de a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak – közölték. A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van. Az Alföldön csapadékra lenne szükség, mert a talaj fölső néhány centiméteres rétege, ahol a magok illetve a kis növények elhelyezkednek, mostanra kiszáradt. A gyümölcsök zöme túl van már a virágzáson, jelenleg még a birs virágzik. Több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, a csapadékos idő pedig nem kedvezett a beporzásnak, sokkal inkább a megbetegedéseknek.

A legfrissebb, április második felére vonatkozó, a felszín „zöldességét” mutató vegetációs index értéke folyamatosan nő a csapadékos időben. Az index értéke országszerte jóval magasabb a sokéves átlagnál, kivéve a magasabb hegyek erdeit, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt kis lemaradásban van a vegetáció.

A folytatásban is változékony marad az időjárás, a jövő héten hétfőtől csütörtökig többfelé várható számottevő csapadék. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakul, többnyire hajnalonként sem hűl 5 fok alá a levegő, napközben pedig jellemzően 20 és 25 fok között lesznek az értékek, a csapadékos napokon és tájakon várható ennél pár fokkal hűvösebb, de se nagyobb lehűlés, se nyári meleg nem valószínű a jövő hét közepéig.

Illusztráció: Pixabay.com