Milyen volt május elseje még a munka ünnepe előtt? – Terendi Viktória vásárhelyi néprajzkutató elmondta

A május elsejéről legtöbbünknek a munka ünnepe jut eszébe, no meg a majális, a szocialista korszakban kihagyhatatlan felvonulások, a virsli-sör párosa. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a május elsejét már jóval korábban ünnepelték, méghozzá egészen más szokások szerint.

„ A tavasz egyik legszebb időszakának kezdeti pontja volt a május elseje, ilyenkorra már Szent György napjával elkezdődött a mezőgazdasági év, május első napjához azonban a gazdasághoz kevésbé kötődő szokások uralkodtak már a 18. században. A fiatalok ünnepe volt”

– nyilatkozta lapunknak Terendi Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója.

A fiatalok ünnepe, ami méghozzá az udvarláshoz kapcsolódott – hangsúlyozta Terendi Viktória. Ekkora ugyanis friss, zöld ágat vittek a fiúk, fiatal legények, „kiszemeltjük” háza elé, és azt díszekkel, szalagokkal díszítették. Ez egy egyértelmű jelzés volt arra a közvetlen környezetnek, de akár az egész településnek, hogy udvarolni szeretne az adott lánynak a legény. A lány ezt viszonozhatta valamilyen ajándékkal, de gyakran ez a rítus az éj leple alatt történt, így interakció nem volt nagyon kettejük között az udvarlási szándék kinyilvánításakor – tudtuk meg.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kialakult egy másik verziójuk is a május elsejéhez kapcsolódó népszokásoknak, ez pedig a májusfa állítása volt. Ekkor az egész település, közösen, egy szép, viszonylag fiatal, sudár fát vágott ki, ezt felállították a főtéren, általában a templom előtti téren, és szintén feldíszítették, tetejére pedig bort és kalácsot tettek.

Bort és kalácsot? Igen! Ugyanis a pünkösdhöz kapcsolódó pünkösdi király megválasztásához teljesítendő feladatokhoz hozzátartozott az is, hogy a posztra törekvők le tudják e szedni a fa tetejéről a kalácsot és bort.

A néprajzkutató megjegyezte, ezek a szokások az egész országban jellemzőek voltak, de Európa-szerte is, hozzánk is idegen földről került be. A magyar kultúrát ugyanis számos idegen hatás érte, különösen akkor, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia még létezett.

Hosszabb távon a májusfa-állítás és az udvarlási rítus azonban elsősorban kistelepüléseken maradt fent, de mára már ott is kikopott.

A 19. században bevezetett munka ünnepe pedig megint egy teljesen más szokásrendszert alakított ki, a szocialista időszakban a majális és a felvonulások léptek a középpontba. Ezek egyik elmaradhatatlan eleme volt és máig az a virsli-sör is.

Borítókép Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely