Az orosz-ukrán háború 431. napja – FRISSÜL

Immár négyszázharmincegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán külügyminiszter-helyettes: Kína béketeremtő szerepe nem lehetetlen

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.

Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy „ez nem irreális”.
Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis „ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés” – tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.
Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés az kétoldalú kapcsolatok megerősítése és „az orosz agresszió beszüntetése” felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt – mondta a külügyminiszter-helyettes.
Aláhúzta, hogy Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor „az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik” – tette hozzá.
A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet.
Ugyanakkor eleve „teljes képtelenség” bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, „mert az oroszok nem akarnak tárgyalni” – jelentette ki az ukrán diplomata.
Az ukrán csapatok tervezett ellentámadásáról elmondta: „cinikus és igazságtalan” azonnali sikert követelni a katonai támogatás folytatásáért cserébe. A támogatás „túl lassan és apró adagokban” érkezik, a támogatók mégis egy „nagy dobást, azonnali diadalt” várnak el érte, holott a frontvonal 1300 kilométer hosszú, és a Bahmutban kilenc hónapja minden egyes épületért folytatott küzdelem is megmutatja, hogy „borzasztóan nehéz ez a háború” – mondta Andrij Melnik.
Hozzátette: sikerként tartaná számon, ha egyes területeken jelentősen, „sok kilométerrel” visszaszorítanák az orosz erőket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja „gyakorlatilag fél éve brutális, véres állóháború”, így már az is „sokat változtatna a javunkra, ha mozgásba tudnánk hozni a dolgokat, meg tudnánk mutatni, hogy mennyire törékeny a helyzet az oroszok számára” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter-helyettes.

Szijjártó Péter: nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e

A külgazdasági és külügyminiszter szerint „szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.

Szijjártó Péter ezt arra reagálva írta vasárnap a közösségi oldalán, hogy Volodimir Zelenszkij közölte: „Magyarország viselkedése NATO-tagországként nem megfelelő”.
A miniszter ezzel kapcsolatban azt írta: „ezt szerencsére nem ő dönti el”.
A magyar emberek már eddig is rendkívül magas árat fizettek az ukrajnai háborúért. Sok magyar ember – a kárpátaljai magyar közösség tagjai – halt már meg ebben a háborúban – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, ha ez a nyilatkozat azt jelenti: az ukrán elnök tisztelettel megköszöni a magyaroknak, hogy „beengedtek és elláttak több mint egymillió menekültet Ukrajnából”, és tisztelettel megköszöni, hogy „folyamatosan küldik a segélyeket”, akkor „szívesen, és számíthatnak ránk a jövőben is” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter.

Zelenszkij: Magyarország magatartása nem felel meg NATO-szövetséges státusának

Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.

„Nagyon furcsa a helyzet: lehet-e egy NATO-ország Oroszország pártján és a NATO ellen?” – idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Az elnök szerint egy NATO-szövetséges ország nem állhat Oroszország mellett, amely ellenségnek tekinti a NATO-t. „Úgy gondolom, hogy ez nem megfelelő viselkedés” – mondta, hangsúlyozva, hogy pusztán „a saját szubjektív véleményét” mondja. „A szövetséges nem csak egy szó, hanem egy tartalom. Ez olyan államok szövetsége, amelyek azonos biztonság- és értékszemlélettel rendelkeznek. Bizonyos pontokat eltérően kezelnek, de van egy megállapodás a szövetségesek között, védik egymást és saját értékeiket. Ha pedig az összes szövetséges azt mondja, hogy Oroszország ellenségnek nevez bennünket, Oroszországot a helyére kell tennünk, akkor egy állam nem mondhat nemet, és azt, hogy Oroszország márpedig a szövetsége. Ez lehetetlen, ez azt jelenti, hogy akkor az az ország nem szövetségese a NATO-nak. Ha pedig de jure szövetséges, de facto viszont a szövetség ellen dolgozik, akkor ne adjon tanácsokat Ukrajnának arról, belépjen-e a NATO-ba vagy sem” – szögezte le Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy nem szabad egy szövetséges államnak akadályokat állítania Ukrajna NATO-csatlakozása elé.
Natalija Humenyuk ukrán védelmiminiszter-helyettes közben egy tévéműsorban kijelentette, hogy a Szevasztopolban kigyulladt üzemanyagraktár része az ukrán hadsereg előkészületének az ellentámadásra. Megfogalmazása szerint az orosz erők logisztikájának aláásása az ukrán védelmi erők „aktív műveleteire való felkészülés egyik eleme”.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője ugyancsak az ukrán tévék által sugárzott műsorban arra mutatott rá, hogy korszerű nyugati vadászgépek nélkül lehetetlen sikereket elérni mind a támadó, mind a védelmi műveletekben. Meggyőződését fejezte ki, hogy a 4+ generációs repülőgépek hamarosan az ukrán légvédelem részévé válnak. Szerinte az ukrán pilótáknak körülbelül három hónapra van szükségük ahhoz, hogy megtanulják a modern nyugati repülőgépek irányítását.
Ruszlan Muzicsuk, az ukrán nemzeti gárda szóvivője a tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán és az orosz erők közötti harci összecsapások időnként ötven méternél kisebb távolságban is előfordulnak. Elmondása szerint a héten alig mozdult a frontvonal, a fő csaták a Donyeck megyében Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányban zajlanak. Bahmutban és Marjinkában utcai harcok zajlanak. A szóvivő hozzátette, hogy az ilyen szoros csaták miatt az ukrán erők a lehető leggyorsabb cselekvésre kényszerülnek.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzói hivatalok beszámolóiból készített vasárnapi összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők az elmúlt napban kilenc régiót lőttek az ország keleti és déli felében. A kelet-ukrajnai Harkiv megyéből egy civil sérültről érkezett jelentés, a déli herszoni régióban pedig egy ember meghalt és egy megsebesült.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 190,5 ezret.

Petr Pavel: Csehország keresni fogja a lehetőségét a lőszerszállítások növelésére

Csehország szövetségeseivel együtt keresni fogja a lehetőségét annak, hogyan növeljék a lőszerszállításokat Ukrajnába – jelentette ki a cseh államfő vasárnap Prágában.

Petr Pavel Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt péntektől vasárnapig 3 napos munkalátogatást tett Ukrajnában. Prágába való visszatérése után Petr Pavel a Kbely katonai repülőtéren tartott sajtótájékoztatót.
Az elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami akadályozza Kijevet, hogy ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen az ukrán területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére.
„Ukrajnának jelenleg leginkább lőszerre van szüksége. A lőszerből kritikus hiány van, s ez korlátozza Ukrajna képességét, hogy hatékonyan védekezzen és sikeres ellentámadást indíthasson” – mondta Petr Pavel újságíróknak a prágai katonai repülőtéren. Az elnök úgy látja, hogy az oroszok naponta négyszer-ötször több lőszert használnak fel, mint az ukránok.
„Keresni fogjuk az utat, hogyan növeljük a lőszerszállítást saját forrásainkból” – jelentette ki Petr Pavel. Hozzátette, hogy a szövetségesekkel is tárgyalni akar, mert ugyan nagyon hatékony fegyvereket szállítanak az ukránoknak, de csak minimális mennyiségű lőszert. „Ennek így nincs értelme” – szögezte le a cseh államfő.
A régebbi szovjet gyártmányú fegyverekben használatos lőszer ugyan Csehországban már nem hozzáférhető, de más országokban még van elég – fejtette ki az elnök. „Ezek a lőszerek gyakran olyan országokban találhatóak, amelyek korábban szovjet fegyvereket használtak” – mutatott rá Petr Pavel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben arról biztosította Petr Pavel és Zuzana Caputovát, hogy Ukrajna kész teljesíteni az uniós csatlakozás minden feltételét. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak” – hangsúlyozta a cseh államfő a sajtótájékoztatón.

A cselgáncsozóknál is visszatérhetnek az orosz és fehérorosz sportolók

A nemzetközi szövetség (IJF) úgy döntött, hogy semleges színekben támogatja az orosz és fehérorosz cselgáncsozók visszatérését a nemzetközi porondra.

Az IJF holnapján jelentette be, hogy a végrehajtó bizottság megbízott egy független céget a két ország versenyzőinek átvilágítására. A szervezet által rendezett versenyeken csak azok az ellenőrzött cselgáncsozók, illetve stábtagok vehetnek majd részt, akik semmilyen formában – beleértve a közösségi médiát – nem támogatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A semlegesség értelmében pedig nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, és ha győznek, nem játszhatják el nekik a himnuszukat.
„A 2024-es olimpiai kvalifikáció már tavaly júniusban elkezdődött. A május 7. és 14. között Dohában sorra kerülő világbajnokságon pedig sok pontot lehet szerezni, így ez a döntés tisztességes részvételt és egyenlő esélyeket biztosít minden, az olimpiai álmait megvalósítani vágyó cselgáncsozó számára” – állt az IJF közleményében.
A szövetség azt is kiemelte, hogy továbbra is elítéli az erőszakot, a megkülönböztetést, a háborút. Ezen felül meggyőződése, hogy vallásra, nemre vagy az etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül mindenkinek joga van sportolni.
Az IJF tavaly szeptemberben tiltotta ki az orosz és fehérorosz versenyzőket, ezt a korlátozást oldotta fel szombaton.

Csaknem 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7207 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7745 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 29-én 15 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: Moldova a ruszofóbia és a Romániába való beolvadás felé sodródik

Moldova a ruszofóbia, szuverenitásának feladása és a Romániába való beolvadás felé sodródik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Dorin Recean moldovai miniszterelnök csütörtökön a TV8-nak nyilatkozva közölte: néhány orosz politikusnak, köztük Vlagyimir Putyin elnöknek megtiltották a belépést Moldovába.
„Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi moldovai vezetés gyorsan sodródik a jól ismert ruszofóbia felé, mert valamilyen okból (.) az európai integráció iránti vágyukat a ruszofóbia megerősödésével azonosítják. Úgy gondolják, hogy az európai integráció abszolút kötelező velejárójának kell lennie Oroszország és minden oroszbarát megnyilvánulás gyűlölésének – mondta a szóvivő.
„Ez egy olyan ország, amely most gyorsan megpróbál barátságtalanná válni velünk. Csak sajnálni lehet ezt” – tette hozzá.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a moldovai hatóságok intézkedései „nincsenek különösebben összhangban a társadalomban uralkodó érzelmekkel”, és hogy ezért is vannak tüntetések Moldovában.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján pénteken Putyin tilalmi listára vételéről azt írta: Oroszország nem látja értelmét tárgyalni a jelenlegi moldovai hatóságokkal.
„A helyi főnökök eladták az országot Romániának, hazaárulóvá váltak. És nincs értelme semmiről beszélni velük. Hagyjuk, hogy a nép számoljon el velük. És végre eldöntse, hogy kik ők: moldovaiak vagy románok” – írta.
Hangsúlyozta hogy „a receanoknak és a sanduknak” tiszteletben kell tartaniuk a (szakadár) Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság szuverenitását, hozzátéve, hogy most senki nem készül Moldovába, „de lehet, hogy valamikor később igen”.
Peszkov megértéséről biztosította Medvegyevet azon állításával kapcsolatban, miszerint Moldova mint ország tulajdonképpen megszűnik létezni. Kitérve arra, hogy az országban nemrégiben hivatalosan románra nevezték át a korábban moldovaiként emlegetett nyelvet, a Kreml szóvivője kijelentette: „már megsemmisítették a nyelvüket, már nem nevezik moldovai nyelvnek. Látjuk a sodródást a Románia általi bekebelezés felé, látjuk a saját szuverenitásuk szándékos csorbítására irányuló lépéseket.”
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken a Pervij Kanal tévécsatornán „szörnyű döntésnek” minősítette, hogy a moldovai kormány megtiltotta az Oroszország és a posztszovjet térség több más országa által a nácizmus felett aratott győzelem jelképének tekintett Szent György-szalag viselését. A szóvivő szerint szalagot nem lehet „elválasztani a győzelem, a Nagy Honvédő Háború és a második világháború történetétől”.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a tilalomról szóló határozatot tavaly év elején fogadta el a moldovai parlament, majd Maia Sandu elnök. A jelkép viseléséért, felmutatásáért vagy terjesztéséért magánszemélyekre 4500-9000 lej (250-500 dollár) bírságot szabhatnak ki. Idén áprilisban a moldovai alkotmánybíróság egy ellenzéki beadványra válaszul úgy döntött, hogy a Szent György-szalag viselésének tilalma jogszerű, ám büntetést csak abban az esetben lehet kiszabni, ha a bűnüldöző szervek bebizonyítják, hogy a jelképet bűnös célra használták.
A moldovai hatóságok április 17-én megtiltották Rusztam Minnihanovnak, az oroszországi Tatárföld vezetőjének az országba való belépést. Két nappal később a moldovai külügyminisztérium kiutasított egy orosz diplomatát, két másiktól pedig elvette a repülőtérre szóló különleges belépőjét, az indoklás szerint azért, mert Minnihanov érkezése után megsértették „a chisinaui repülőtéren érvényes magatartási szabályokat”.
Kedden Moldova moszkvai nagykövetévek az orosz külügyminisztériumban közölték, hogy az általa vezetett misszió egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Több, meg nem nevezett moldovai tisztviselőt eltiltottak az oroszországi belépéstől „rendszeres oroszellenes kijelentések és Chisinaunak az EU szankciós listáihoz való csatlakozása” miatt. A Kommerszant című orosz gazdasági lap úgy értesült, hogy a tiltólistára felkerült Ana Revenco moldovai belügyminiszter, valamint Oazu Nantoi, Olesa Stamati és Lilian Carp parlamenti képviselők.

Cseh elnök: Ukrajna rászolgált az EU- és NATO-tagságra

Nincs kétség afelől, hogy Ukrajna teljes mértékben rászolgált az EU- és NATO-tagságra – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő pénteken azon a kijevi sajtótájékoztatón, amelyet Zuzana Caputová szlovák és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a megbeszélésüket követően tartottak.

A cseh vezető hozzáfűzte, hogy aktív segítséget akar nyújtani Ukrajnának ebben az ügyben. „Az Önök oldalán állunk, mert egyértelmű, hogy Ukrajna teljes mértékben megérdemelte a NATO- és az EU-tagságot kitartásával, bátorságával, ellenállásával és szabadságharcával, ami mindannyiunk számára példaértékű. Nincs kétségem afelől, hogy Ukrajna az EU és a NATO tagja lesz. A kérdés már csak az, hogy mikor” – fogalmazott Pavel. Sürgette, hogy még az év vége előtt kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna EU-csatlakozásáról. Kijelentette, hogy Csehország támogatja egy nemzetközi különleges törvényszék létrehozását is az ukrajnai orosz háborús bűnök kivizsgálására.
Pavel elmondta, hogy Ukrajna és Csehország hat projektet készített elő közös fegyver- és lőszergyártásra, kiképzőrepülőgépekre és harckocsik javítására, a gyártási munkák teljes körű végrehajtásának lehetőségével Ukrajna területén. Biztosított továbbá arról, hogy a Csehország és Ukrajna közötti együttműködés tovább mélyül, nemcsak a katonai segítségnyújtás terén, hanem más formában is, beleértve a kétoldalú kereskedelmet. Szavai szerint emellett Csehország kész támogatást, segítséget és együttműködést felajánlani Ukrajnának az energia, a gazdaság, a közlekedési infrastruktúra és a lakhatás területén, Prága részt akar venni a dnyipropetrovszki régió újjáépítésében.
Zuzana Caputová szlovák államfő rámutatott arra, hogy az ukrán és a szlovák kormánynak alaposabban meg kellene vitatnia az ukrán gabona Szlovákiába történő exportjának kérdését mindkét ország érdekeinek védelme érdekében. „Soha nem tiltottuk meg a szállítást. A meghozott konkrét intézkedések a növényegészségügyi előírásokkal és a gabonaminőséggel kapcsolatosak voltak, illetve ez reakció volt más államok lépéseire” – jelentette ki.
Az Interfax-Ukraina hírügynökség emlékeztetett arra, hogy korábban Szlovákia – számos más európai országhoz hasonlóan – betiltotta az ukrán gabona behozatalát.
„Néhány órája az Európai Bizottság olyan döntést hozott, amely a vámmentesség folytatását jelenti. Zelenszkij elnökkel arról beszéltünk, kormányaink szorosabban megvitatják majd ezt a kérdést, hogy mindkét ország érdekeit védjük” – mondta.
Szlovákia elnöke emlékeztetett arra is, hogy az ország szakértői csoportokat küldött, akik dokumentálják az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket. „Erre azért van szükség, hogy a jövőben bíróság elé állíthassuk a felelősöket” – magyarázta Caputová. A júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcsról szólva megjegyezte, hogy „minden országnak el kell döntenie, minek akar a része lenni. Nagyon fontos a kitűzött eredmények elérése a csúcstalálkozón, de ugyanúgy fontos a támogatás és a konkrét segítség is” – fűzte hozzá.
Zelenszkij kijelentette, hogy miközben Ukrajna ellentámadásra készül a fronton, partnerei számára nem lehetnek „tabuk” védelmi kérdésekben. „Minden Ukrajnának nyújtott segély, légvédelmi rendszer, katonai repülőgép, minden ágyú és páncélozott jármű, amellyel védjük magunkat az orosz agresszió ellen, emberéleteket ment. Azt hiszem, ez az egyik fő következtetés a mai beszélgetésünkből. Csehország és Szlovákia vezetőinek arra a következtetésre kellene jutniuk, hogy a biztonsági segítségnyújtás ügyében nem lehetnek védelmi tabuk. Minden Ukrajna számára támasztott mesterséges korlátozás csak egy újabb terrorista lehetőség az Oroszországi Föderáció számára” – hangoztatta az ukrán elnök.
Ukrajna, Szlovákia és Csehország elnöke közös nyilatkozatot írt alá, amelyben egyetértettek abban, hogy a szuverén, szabad és demokratikus Ukrajna kulcsfontosságú tényező Európa biztonságának és stabilitásának szavatolásában. A dokumentumban elítélték az Oroszország azon kísérleteit, hogy erőszakkal módosítsa a nemzetközileg elismert határokat, ami – a nyilatkozat szövege szerint – mind az európai béke és stabilitás, mind pedig a nemzetközi biztonság alapjait fenyegeti, amellyel kollektíven és globálisan is szembe kell nézni.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine