quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Térség

A kardoskúti Fehér-tónál idén jóval több a sóspusztai magyarmoha

2023. április 30.

A viszonylag sok téli és tavaszi csapadéknak köszönhető a szívós, barnás-vöröses színű, különleges mohafaj fokozott jelenléte Vásárhely környékén.

Idén a szokásosnál jóval nagyobb számban és új helyeken is megjelent a sóspusztai magyarmoha a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében – tájékoztatta lapunkat a nemzeti park igazgatósága.

Mint tudatták, április közepén, egy területbejárás során figyeltek fel arra, hogy a faj a tó környéki rövidfüvű, szikes gyepeken igen nagy mennyiségben van jelen. Korábban is voltak már előfordulási adatai erről a területről, de kisebb mennyiségben és kevesebb helyszínen. Idén számos helyen ezres nagyságrendben is megtalálható. Apró termetű, mindössze 3-6 mm magas, egyszerű megjelenésű növénykéről van szó, amely 6-12 mm hosszú toknyelet növeszt.

A sóspusztai magyarmoha megjelenése nagyban függ az időjárástól. Idén a viszonylag sok téli és tavaszi csapadéknak köszönhető a fokozott jelenléte. Rövid életű, szívós mohafaj, amely kifejezetten alkalmazkodott a rövidfüvű, szikes gyepekhez és a kontinentális klímához. Már kora tavasszal, ahogy megjelenik, gyorsan elkezdi érlelni a spóráit. Április végére barnás-vörös színűvé válik, májusra pedig szinte teljesen eltűnik a növény. A nyári szárazságot már a felszín alatt, a talajban, spóra alakban vészeli át.

A fő előfordulási helyét azok az alacsony, szikes gyepek jelentik, melyeknek vannak nyíltabb, szakadozottabb részei is. Különösen kedveli a padkás, ürmös szikeseket, s megtalálhatjuk régi keréknyomokban is. Magyarországon belül a Kiskunságban és a Tiszántúl szikesein elterjedt, máshol csak szórványosan fordul elő.

A sóspusztai magyarmohát egy magyar kutató, Boros Ádám botanikus írta le először. Az első példányokat 1924-ben, a kétegyházi szikeseken gyűjtötte be. Ez a terület ma a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi, így a magyarmoha védelme is teljes mértékben biztosított. Más területeken azonban az élőhelye veszélyeztetett, ezért az Európai Moha Vörös Könyv is a ritka mohák között tartja számon – közölte a nemzeti park.

Fotó Kmnp.hu/Palcsek István Szilárd