Az orosz-ukrán háború 428. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszonnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye

Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye, Oroszország mindent üdvözöl, ami hozzájárulhat az ukrajnai konfliktus lezárásához – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök előző napi telefonos megbeszélésével kapcsolatban.

Peszkov kitért az elől, hogy kommentálja a két államfő tárgyalásait.
„Készek vagyunk üdvözölni mindent, ami közelebb hozhatja az ukrajnai konfliktus végét, és Oroszország összes céljának elérését” – nyilatkozott a szóvivő.
„Ami pedig magát a kommunikáció tényét illeti – ez minden ország szuverén joga, és abszolút módon a kétoldalú párbeszéd kérdése” – tette hozzá.
A békés rendezésnek a Hszi és Zelenszkij által megvitatott terveiről szólva Peszkov azt mondta, hogy ezek a kezdeményezések már régóta publikusak, és hogy felek már többször nyilvánosan felvázolták a fő paramétereiket.
A Kreml szóvivője nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Hszi a márciusi moszkvai látogatása során tárgyalt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Kijev Ukrajna 1991-es határain belül kívánja elérni területi integritásának helyreállítását. Hozzátette, hogy egyelőre nem szerepel a tervek között egy újabb csúcsszintű orosz-kínai kapcsolatfelvétel.
A kínai elnök a háború kitörése óta szerdán folytatott első alkalommal telefonbeszélgetést ukrán hivatali partnerével. A TASZSZ szerint Hszi megerősítette Peking készségét arra, hogy elősegítse a konfliktus lezárását és bejelentette, hogy a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselőjét „Ukrajnába és más országokba” küldi, hogy „részletesen megvitassa minden érintett féllel az ukrán válság politikai rendezését”.
Peszkov emellett csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz diplomatáknak az európai országokból való kiutasítása ellenintézkedésekhez vezet, ami újfent olyan lépés, amely a kapcsolatok megromlását idézi elő.

Az ukrán tartalékokra mért rakétacsapásról számolt be az orosz védelmi tárca

Nagyhatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán tartalékokra az éjszaka folyamán az orosz fegyveres erők – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csapás elérte célját, minden kijelölt célpontot eltaláltak. Mint mondta, a támadás megakadályozta az ukrán tengerészgyalogos egységeknek a harctéri övezetbe vezénylését.
Konasenkov egyebek között azt is elmondta, hogy az orosz rohamegységek négy háztömböt foglaltak el Bahmut északnyugati és délnyugati részén, miközben a szárnyaikat északról és délről légideszant erők biztosították. Az orosz tüzérség és harcászati légierő Sztupocski, Csasziv Jar és Kalinyina közelében mért csapást az ukrán egységekre.
Jevgenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner katonai magánvállalat vezetője közölte: tudomására jutott, hogy az ukrán fél amerikai újságírókat hívott meg a városba, és a látogatás idejére felfüggesztette a tüzelést, „hogy nyugodtan felvehessék a várost és hazautazhassanak”. Ugyanakkor arra figyelmeztette az ukrán felet, hogy az újságírók fedezékében ne próbáljon meg tartalékokat bevinni a településre.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a RIA Novosztyinak azt állította, hogy az ukrán erők már a hét eleje óta nem tudják elszállítani Bahmut nyugati részéből az elesett katonák és „zsoldosok” holttestét, ezért pincékben tárolják őket. Beszámolója szerint valódi veszteségeik eltitkolása érdekében felrobbantottak egy többemeletes épületet, amelyben számos elesett ukrán katona volt.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy az orosz hadsereg a Donyecktől nyugatra fekvő Marjinka 59 háztömbjéből ötvenet vont az ellenőrzése alá, és hogy valamennyi ukrán állás orosz tűzellenőrzés alatt áll.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét mintegy 660 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, több mint 400 katona és „zsoldos” a Bahmutot is magába foglaló Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között három vezetésipontot, egy lőszerraktárt, négy Sz-300-as, és egy német gyártmányú, Gepard típusú légvédelmi kilövőállást, egy Tor-M1-es légvédelmi berendezést, egy Szu-24-es repülőgépet, és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökökön ukrán tüzérségi támadást. A Zaporizzsja megyei Melitopolban hajnalban pokolgép robbant egy lakóépület közelében. A detonáció következtében egy rendőr életét vesztette, egy civil pedig megsebesült.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy büntetőeljárást indított egy robbanás ügyében, amely szerdán történt a Szentpétervárhoz közeli Pavlovszk hőerőművének területén. Az eljárás robbanóanyag tiltott beszerzése és birtoklása címén folyik.

Ukrán védelmi miniszter: az ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások „kissé túlfűtöttek”

„Kissé túlfűtöttek” az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az ukrán lakosság, a politikusok, illetve a Nyugat részéről – vélekedett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBK-Ukrajina hírportálnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.

„Korábban nem hittek a győzelemben. Korábban azt akarták, hogy Ukrajnának legalább egy része megmaradjon. Amikor azonban az ukrán fegyveres erők sikereket mutattak, a Kígyó-szigeten, a kijevi régióban, Csernyihiv, Szumi, majd Harkiv és Herszon megyékben, mindenki hinni kezdett a győzelemben. Most a következő sikert várják, ami normális” – fejtette ki a miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszországnak megvannak a forrásai lőszerek vásárlására, és a készletei sem fogytak ki annak ellenére, hogy „gondolkodás nélkül” zúdítanak olykor-olykor tűzzáport az ukrán oldalra. Szavai szerint Oroszország – miközben a saját termeléséből származó készletei jelentősen fogynak -, vásárlási lehetőségeket keres Iránban és Észak-Koreában.
Reznyikov az interjúban arról is beszélt, hogy a légvédelem változatlanul elsődleges fontosságú az ország számára. „Szovjet légvédelmi rendszerünk van, amihez a rakétakészletek kimerültek. Ha nem nálunk gyártják, és csak olyan országokban kaphatók, ahonnan nem tudjuk beszerezni, akkor valami mással kell pótolni, méghozzá nyugati légvédelmi rendszerekkel. Elvileg már eldőlt, hogy milyen rendszerekről van szó, most pedig a számukat, és a hozzájuk tartozó rakéták számát kell növelni. És ráadásul ne felejtsük el, hogy a légierő is a légvédelem része. Vagyis a modern, új generációs repülőgépek, minthogy azok képesek teljesen lezárni azokat réseket a légvédelemben, amelyeknél a szovjet típusú rendszerek kudarcot vallanak” – jelentette ki. Hozzátette, bizonyos abban, hogy csak idő kérdése, és Ukrajna kap korszerű nyugati vadászgépeket.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a honlapján csütörtökön közzétett egy újabb lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyben egy orosz katona arról beszél ismerősének, hogy ukrán hadifoglyokat végeznek ki a kihallgatásuk után. A felvétel állítólag a kelet-ukrajnai fronton készült. Az SZBU közölte, hogy megállapították az orosz katona személyazonosságát. A férfit Jevgenyij Szucskónak hívják, 1995-ben született, Oroszország novgorodi területéről származik és tavaly ősszel mozgósították, jelenleg pedig Harkiv megyében teljesít szolgálatot. A felvételen a férfi egyebek mellett azt mondja, hogy nincs értelme foglyokat tartaniuk. Elmondja, hogyan vágta el egy fogoly torkát, majd hozzáteszi, hogy „van elég ilyen esete, és ezt éjszaka kell csinálnia”.
Az SZBU azon dolgozik, hogy Szucsko és minden oroszországi háborús bűnös megkapja méltó büntetését az ilyen atrocitásokért. Az ukrán különleges szolgálat több mint 35 ezer büntetőeljárást vizsgál a háborús törvények és szokások megsértése miatt” – fűzte hozzá közleményében az Ukrán Biztonsági Szolgálat.
Mikola Ursalovics, az ukrán nemzeti gárda tervezési részlegének helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők Herszon és Zaporizzsja megyékben védekezésbe mentek át. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében pedig azt írta, hogy folytatódnak a heves harcok Donyeck megyében Bahmut és Marjinka településekért. A beszámoló szerint az ukrán védelmi erők tartják magukat, az említett frontszakaszon előző nap 54 orosz támadást vertek vissza.

A békéről volt szó az ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein

A béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról is szó volt Denisz Smihal ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein.

Az ukrán miniszterelnököt elsőként Ferenc pápa fogadta, találkozójuk harminc percig tartott.
Smihal ajándékba adott a pápának egy kakast formázó kerámia edényt, amely túlélt egy Kijev közelében történt bombázást, búzakalászokat nyújtott át az egyházfőnek, valamint egy fényképalbumot a háborúról és az ukránok ellenállásáról készített felvételekkel – ismertette a szentszéki sajtóközpont.
A kijevi kormány vezetőjével Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek is egyeztetett.
A Vatikán rövid közleménye szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések merültek fel a szentszéki államtitkárságon folytatott találkozókon, különös tekintettel az országban kialakult humanitárius helyzetre és a béke érdekében tett erőfeszítésekre.
Témaként szerepelt az Ukrajnában szolgáló egyházak élete és tevékenysége.
A vatikáni látogatást követően Denisz Smihal az olasz és nemzetközi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Ferenc pápával a békéről tárgyalt. Bejelentette, hogy meghívta az egyházfőt Kijevbe.
Hozzátette, a pápa segítségét kérte azoknak az árva gyerekeknek a hazatéréséhez, akiket Oroszországba vittek el.
Hangsúlyozta, ismertette a pápával Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, és arról egyeztetett az egyházfővel, hogy a Vatikán miként tud segítséget nyújtani a béketerv egyes pontjainak megvalósításában.

NATO-főtitkár: a szövetségesek szinte az összes ígért harci járművet átadták Ukrajnának

A szövetséges országok szinte az összes ígért harci járművet átadták Ukrajnának, az ország most rendelkezik a területei visszafoglalásához szükséges katonai képességekkel – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Stoltenberg hangsúlyozta: noha meglehet, hogy az ukrajnai háború a tárgyaló asztal mellett fog véget érni, a tárgyalások eredménye a harctereken felvonultatott katonai erőtől függ majd.
„Ha a háborúnak tárgyalásos megoldását akarjuk, ahol Ukrajna erős és önálló országként érvényesül, akkor ennek legjobb módja a katonai támogatás biztosítása Kijev számára” – fogalmazott.
A NATO-szövetségesek és partnereik az Ukrajnának ígért harci járművek több mint 98 százalékát leszállították, 230 harckocsit és 1550 egyéb páncélozott járművet adtak át Kijevnek – közölte Stoltenberg. Ezzel összefüggésben a NATO-főtitkár kijelentette: Ukrajnának megvan a szükséges katonai ereje ahhoz, hogy egyértelmű üzenetet küldjön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy Oroszország nem fog győzni a harctereken.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai telefonbeszélgetéséről Stoltenberg azt mondta: fontos, hogy Kína jobban értse az ukrán álláspontot. Hozzátette ugyanakkor, ez nem változtat azon a tényen, hogy Peking továbbra sem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját.
Xavier Bettel azt mondta: „mindannyiunk célja a béke helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül”. Szavai szerint az oda vezető út a szükséges katonai támogatás biztosításán, valamint az ukránoknak nyújtott humanitárius segítségnyújtáson keresztül vezet.
A luxemburgi miniszterelnök a kínai és az ukrán elnök telefonhívásával kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy Kína „ne a rossz, hanem a jó oldalra álljon”. Kijelentette továbbá, az orosz elnök nem számított arra, hogy az agresszióval azt éri el, hogy újabb országok csatlakoznak a katonai szövetséghez.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4968 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5502 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 26-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine