Az orosz-ukrán háború 425. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszonötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A „georgiai légióra” mért Iszkander-csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Iszkander rakétarendszerrel mértek csapást az orosz erők az ukránok oldalán harcoló „georgiai légió” állására a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában, amelynek következtében mintegy hatvan „zsoldos” életét vesztette, további húsz pedig megsebesült – jelentette ki hétfőn Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a rakétacsapást még pénteken mérték egy könyvtárépületre, amely amellett, hogy „zsoldosok” szállása volt, fegyverraktárként is szolgált. A támadás 15 egységnyi haditechnikát is elpusztított.
A tábornok beszámolója szerint a rakétacsapás megsemmisítette a „georgiai légió” azon fegyvereseit is, akik tavaly márciusban Kijev közelében „orosz katonák brutális megkínzásában és meggyilkolásában vettek részt”
„Az orosz védelmi minisztériumnak minden olyan külföldi zsoldosról van információja, aki orosz katonák meggyilkolásában részt vett. Valamennyiüket eléri a megérdemelt megtorlás” – hangsúlyozta.
A pénteki hadijelentésben a szóvivő az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét mintegy 470 főben nevezte meg, akik közül szavai szerint több mint 280 katona és „zsoldos” a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. Konasenkov egyebek között beszámolt még egy ukrán vezetésipont és három lőszerraktár felszámolásáról is.
A tábornok szerint Bahmutban az orosz rohamegységek tüzérségi és légi támogatással, a szárnyakon légideszantosok által biztosítva folytatták a harci cselekményeket. Közölte, hogy Bogdanivkánál vereséget mértek a Bahmut irányában elindított ukrán tartalékosokra.
Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója a Telegramon hangot véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij röviddel Bahmut eleste után fog parancsot adni a beharangozott ukrán ellentámadásra, mert „szüksége lesz egy nagy győzelemre”
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők éjszaka három pilóta nélküli motorcsónakkal megkísérelték megtámadni a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisát. Az eszközöket megsemmisítették, áldozatok nem voltak.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Moszkva környékén őrizetbe vette egy őrző-védő magáncég egyik alkalmazottját, aki arra készült, hogy az ukrán oldalon harcoljon a háborúban, és ehhez társakat is akart gyűjteni magának. A hatóság az Ukrajnával határos Belgorod megyében büntetőeljárást indított két helyi lakos ellen, akik két katonáktól szerzett AK-74M típusú gépkarabélyt és csaknem négyszáz hozzávaló lőszert próbáltak meg eladni.

Ruszlan Sztefancsuk: Ukrajna a legmagasabb árat fizeti, amiért Európát választotta

Ukrajna az európai értékeket és az európai közösséget választotta, s ezért a választásáért most a lehető legmagasabb árat fizeti: Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke hétfőn Prágában az európai uniós országok parlamenti elnökei kétnapos konferenciájának nyitónapján.

Ruszlan Sztefancsuk kiemelt vendégként vesz részt az uniós parlamenti elnökök prágai konferenciáján. Magyarországot Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli.
Az ukrán parlamenti elnök szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést. Hangsúlyozta: Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe – jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.
Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház elnöke beszédében azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösségnek folytatnia kell Ukrajna támogatását a jogos önvédelemben. „Határozottan el kell utasítani azt az álláspontot, hogy további fegyverek szállításával Ukrajnának csak olajat öntünk a tűzre. A békéről ebben az esetben csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni” – vélte a cseh parlamenti alsóház elnöke. Kijelentette: Európának jelenleg nincs világos elképzelése arról, milyen viszonyt akar fenntartani Oroszországgal a háború befejezése után. „Meggyőződésem, hogy erről komoly vitát kell folytatni” – szögezte le.
A kétnapos prágai konferencia első napjának témája: az Ukrajna elleni orosz agresszió és az EU válasza tágabb geopolitikai kontextusban. A nyitóbeszédeket követő délutáni vitában az egyes országok küldöttségeinek vezetői is elmondják véleményüket.
A tanácskozás második napjának témáját az EU szerepe a demokráciák globális együttműködésében, illetve az EU-tagállamok totalitárus rendszerektől való függésének problémaköre képezi.

Lezuhant mázsás drónt találtak a moszkvai régióban

Lezuhant egy amerikai motorral felszerelt, mintegy százkilós pilóta nélküli repülőgép a Moszkva megyei Noginszk közelében – közölték hétfőn orosz hírügynökségek biztonsági szolgálatokra hivatkozva.

A drón a város közelében zuhant le. Széttört, tüzet nem okozott.
A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Noginszk Moszkvától mintegy ötven kilométerre keletre fekszik. A kettétört drónra vasárnap találtak rá.
Február végén egy drón a Moszkva megyei Kolomna város közelében lévő Gubasztovo falunál zuhant le. A biztonsági szolgálatok szerint célpontja egy gázelosztó állomás lehetett.

Moszkvában tart megbeszélést Oroszország, Törökország, Szíria és Irán védelmi minisztere

A török védelmi miniszter közölte, hogy kedden Moszkvában találkozik szíriai, orosz és iráni kollégáival. A Reuters a török állami Anadolu hírügynökségre hivatkozva jelentette, hogy Hulusi Akar azt mondta, az országok hírszerzési vezetői is részt vesznek majd a találkozón.

Az EU és Ukrajna a jövőben elismeri és végrehajtja egymás bírósági határozatait

Az Európai Unió tagországainak külügyminisztereit tömörítő tanács luxembourgi ülésén megállapodott arról, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott unión kívüli határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló hágai egyezmény keretében szerződéses kapcsolatokat létesít Ukrajnával.

Az uniós Külügyek Tanácsa közleménye szerint mivel Kijev 2022-ben ratifikálta az egyezményt, nincs akadálya annak, hogy Ukrajna és az Európai Unió között szerződéses igazságügyi kapcsolatok jöjjenek létre szeptember elsejétől.
Az Európai Unió tagállamai úgy vélik, hogy nincs olyan alapvető akadály, például az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága, a korrupció elleni küzdelem vagy az alapvető jogok tiszteletben tartása terén, amely megakadályozhatná az EU-t abban, hogy szerződéses kapcsolatokat létesítsen Ukrajnával – jelentették ki a szakminiszterek.
Közölték: az együttműködés meg fogja könnyíteni az EU és Ukrajna polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéleteinek elismerését és végrehajtását, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésének fontos eszközévé válik.
Az ítéletekről szóló egyezményt 2019-ben írták alá. A hágai egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely kötelezi a szerződő államokat arra, hogy elismerjék és végrehajtsák valamennyi részes állam polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatait.

Nézőpont: a magyarok többsége szerint valós az atomháború kockázata

A magyarok többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy az orosz-ukrán háborúból akár világháború is lehet és többségben (55 százalék) vannak azok is, akik szerint a háború folytatása során az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet – derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyről hétfőn tájékoztatták az MTI-t.

A közlemény szerint több mint egy évvel ezelőtt az orosz-ukrán háború kitörésekor sokan gondolták úgy, hogy a háború hamar véget fog érni. Azóta azonban szinte csak olyan lépések történtek, amelyek a háború eszkalálását szolgálják.
Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, az Európai Unió pedig már nemcsak gazdasági szankciókat vet ki, de egyre több halálos fegyvert szállít a háborús övezetbe. „Mára világossá vált, hogy a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Fontos kérdés ezért, hogy a magyarok hogyan ítélik meg ebben a helyzetben a háború folytatásának harctéri következményeit” – fogalmaztak.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint – amelyet április 17-19. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítettek – a magyar választók abszolút többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy a szomszédban dúló regionális konfliktus világméretűvé válik.
Ezzel szemben az optimisták táborába a szavazók 42 százaléka tartozik. A kormánypártiak háromnegyede (72 százalék) érzi úgy, hogy az orosz-ukrán háború folytatásával egy újabb világháború kitörését kockáztatjuk, negyedük (25 százalék) bizakodó, és nem tartja ezt valós veszélynek.
Az ellenzéki szavazók több mint harmada (39 százalék) szintén valósnak tartja a világháború kockázatát, többségük (59 százalék) azonban nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját – írták.
Úgy folytatták, hogy mivel Oroszország és több, fegyvert szállító nyugati ország is atomhatalomnak számít, és már szegényített urán tartalmú fegyverek is megjelentek a háborús övezetben, szintén fontos kérdés az atomfegyverek bevethetősége.
A magyarok többsége (55 százalék) vélekedik úgy, hogy az orosz-ukrán háború folytatásában fennáll az atomfegyverek használatának veszélye, ezzel szemben 41 százalék nem tartja valósnak ennek kockázatát – tették hozzá.
A Nézőpont felmérése szerint azok, akik reális veszélynek látják az orosz-ukrán háború világháborúvá szélesedését, jóval nagyobb arányban (81 százalék) tartanak az atomfegyverek bevetésétől, s csak 16 százalékuk tart egy atomfegyverek nélküli világháborútól.
Azok körében, akik nem tartanak a világméretű konfliktustól (77 százalék), többnyire nem tartanak a nukleáris fegyverek pusztításától sem, ugyanakkor 21 százalékuk a világháború kockázata nélkül is elképzelhetőnek tartja az atomfegyverek bevetését a helyi konfliktusban.
A békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók közel háromnegyede (70 százalék) tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg negyedük (28 százalék) bízik abban, hogy ez nem valós veszély.
Az ellenzéki szavazók azonban ennél is megosztottabbak ebben a kérdésben, hiszen 41 százalékuk szintén tart a nukleáris fegyverek bevetésétől, s 55 százalékuk gondolja úgy, hogy nem fog atomháborúvá alakulni az ukrajnai konfliktus – áll a felmérésben.

Megint több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5705 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7245 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 23-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte hétfőn hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine