Az orosz-ukrán háború 422. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszonkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lloyd Austin: „Putyin háborúja” miatt kell bővíteni a NATO-t

Nem a NATO bővítése vezetett az ukrajnai háborúhoz, az összefüggés éppen fordított, az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin háborúja” miatt vált szükségessé a szövetség kiterjesztése – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteken.

Austin az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri tanácskozása után, a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tartott tájékoztatóján rámutatott, hogy Finnország immár NATO-tagként vesz részt a csoport munkájában.
„Arra számítok, hogy hamarosan Svédország is követi” – tette hozzá.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke ismertette, hogy heteken belül megérkeznek Németországba az M1 Abrams típusú amerikai harckocsik gyakorlatozásra fejlesztett változatai, amelyekkel ukrán katonákat képeznek majd ki.
Mint mondta, az M1-es „a világ legjobb tankja”, és ugyan nem „csodafegyver”, de jelentős hatása lesz, amikor az ukrán erők más fegyvernemekkel összehangolva bevetik a csatatéren.

Vegyifegyver bevetésével vádolta meg az ukrán hadsereget egy zaporizzsjai tisztségviselő

Vegyifegyvert vetett be drónról az ukrán hadsereg „Zaporizzsja irányában”, egy orosz katona égési sérüléseket szenvedett – állította egy pénteki bejegyzésében Vlagyimir Rogov, a nagyrészt elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja.

Rogov közölte, hogy a front közelében az orosz erők vegyvédelmi készleteket halmoztak fel egy újabb hasonló támadás esetére. Orosz illetékesek jelezték, hogy ukrán részről idén többször töltöttek fel videót a világhálóra tiltott fegyvertípusok bevetéséről.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve „mintegy 525 főben” nevezte meg az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét, és közülük elérheti a 310-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el.
A beszámoló szerint a kupjanszki frontszakaszon négy ukrán diverzáns- és felderítőcsoportot számoltak fel, emellett az orosz hadsereg számos haditechnikai eszköz mellett megsemmisített egy lőszerraktárt is.
Konasenkov szerint Artemivszknél a rohamegységek – ezt a kifejezést a hadijelentés a Wagner zsoldoscsoportra alkalmazza – folytatták a harcot a város nyugati negyedeiért az orosz légideszant erők támogatásával, amelyek a szárnyakon visszaverték az ukrán ellentámadási kísérleteket. Mint mondta, a harcászati légierő Csasziv Jar, Kraszne és Predtecsine könyékén mért csapást az ukrán alegységekre.
Jan Gagin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió vezetője péntek reggel azt állította, hogy a Wagner fegyveresei „katlanba” zárták a Bahmutban ukrán erőket, mert az orosz erők birtokukba vették az ellátásukat biztosító út egyik szakaszát. Korábban Gagin azt mondta, hogy az ostromlott város 90 százaléka már orosz kézre került.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója ezzel kapcsolatban a Telegramon azt hangoztatta, hogy noha az az ukrán erők Bahmutban „operatív bekerítésbe” kerültek, korai lenne még a teljes a bekerítésüktől beszélni, amelyért heves harcok folynak. Egy, a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek a neve elhallgatása mellett nyilatkozó, Bahmutban tartózkodó illetékes azt mondta, hogy a küzdelem a Hromovéba vezető út mentén lévő erdőben folyik.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) merényletet tervezett a donyecki régióban található Horlivka város polgármestere, Ivan Prihogyko ellen. A tájékoztatás szerint a pokolgép, amelyet a városi elöljáró megszokott ebédelőhelyén akartak elhelyezni, összeszerelés közben felrobbant az SZBU által beszervezett Artem Pizin kezében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki ukrajnai látogatására reagálva azt hangoztatta, hogy az észak-atlanti szövetség egy agresszív, oroszellenes blokk, amely megmutatja agresszív természetét Ukrajna bekebelezésével és a tömbbe való behúzásával. Ez szerinte azt igazolja, hogy helyes volt a „különleges hadművelet” elindítására vonatkozó döntés.

Rendőrök szerzeteseket és híveket zártak be a kijevi barlangkolostor egyik templomába

Ukrán rendőrök szerzeteseket és világi híveket zártak be a kijevi barlangkolostor, a Pecserszka Lavra területén lévő Istenszülő Életadó Forrás Ikonjának templomába – jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Az erről készült videófelvételt a Moszkva által kánoninak elismert Ukrajnai Ortodox Egyház (UPC) tette közzé a Telegramon. A felvételen látni lehet, amint a templomon kívül rekedt híveket a szerzetesek a rácson keresztül gyóntatják és áldoztatják.
Amint Nyikita Csekman ügyvéd, az UPC jogi képviselője közölte, a Kijev-Pecserszka Lavra műemlékegyüttes illetékesei és a rendőrök közösen követelték a templom bezárását, majd miután ez nem történt meg, a liturgia megkezdése után maguk zárták be a templomot az ott tartózkodó szerzetesekkel és hívekkel együtt.
A Pecserszka Lavra körüli konfliktus azután éleződött ki, hogy az ukrán kulturális minisztérium egyoldalúan felmondta az épületek bérleti jogát, és felszólította az UPC szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a kolostort. A maradás feltételéül azt szabták meg, hogy átlépnek az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyházába (PCU).

Románia uniós megoldásra vár, nem hoz egyoldalú intézkedést az ukrán gabona ügyében

Románia az Európai Bizottság (EB) közbelépésére vár, nem hoz egyoldalú intézkedéseket az országba vámmentesen beáramló, a helyi termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabona ügyében – szögezte le Petre Daea mezőgazdasági miniszter pénteken, miután Bukarestben tárgyalt ukrán hivatali kollégájával, Mikola Szolszkijjal.

Közös sajtóértekezletükön Daea kifejtette: országa szolidáris a lengyel, magyar, bolgár és szlovák gazdákkal, de az EU egy közös piac, ahol a szabályokat közösen kell meghozni, ezért Románia nem száll be az egyoldalú döntések „versenyébe”. A tárcavezető jogellenesnek nevezte az említett országoknak az ukrán gabonaimport ideiglenes felfüggesztéséről hozott döntését, amely csak nehezíti Románia helyzetét, hiszen a többi határ „lezárása után” így Ukrajna egyedüli kapuja maradt az uniós piac felé. Daea arra számít, hogy a közeljövőben a korábbinál is nagyobb mennyiségű ukrán mezőgazdasági termék érkezik majd az országba.
A tárcavezető szerint Valdis Dombrovskis, az EB alelnöke ígéretet tett a konfliktus közelében lévő, az ukrán árudömping miatt nehéz helyzetbe került országoknak, hogy az EB 48 órán belül – megelőző intézkedésként – június 5-ig leállítja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó vámmentes importját, amennyiben Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Bulgária feloldja egyoldalú importkorlátozó intézkedéseit.
Daea a sajtóértekezleten elmondta: tájékoztatta ukrán partnerét, hogy miután a szlovák hatóságok a megengedettnél nagyobb rovarirtó-koncentrációt találtak egy 1500 tonnás ukrán búzaszállítmányban, Románia úgy döntött, hogy megszigorítja az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket, amelyeket most már nem az importált áru célállomásán, hanem az országhatáron végeznek el. A harmadik országok piacaira irányuló tranzitot román vámzárral is ellátják, és megfigyelés alatt tartják, amíg elhagyja az országot.
Szolszkij köszönetet mondott tárgyalópartnerének és a román társadalomnak a szolidaritásért és megértésért, hozzátéve: nem a románok vagy ukránok provokáltak ki válságot, a helyzetet az orosz agresszió idézte elő. Az ukrán tárcavezető elismerte, hogy a jelenlegi helyzet gyors döntéseket igényel, amelyek elfogadhatók kell hogy legyenek a román gazdák és az ország egésze számára.
Megerősítette, hogy az EB jövő heti határozatára várnak, utána megint találkoznak a román mezőgazdasági miniszterrel.
Csütörtöki ülésén a román kormány a termelőknek nyújtott európai uniós kártérítés kiegészítéséről döntött: az állami költségvetésből további tízmillió euróval egészítik ki azt a tízmillió eurós uniós támogatást, amelyet az EB különített el a válságalapból a romániai gazdák számára az ukrán gabonaimport okozta károk enyhítésére.
Romániában két hete országos tüntetést tartottak a gazdaszervezetek az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve. A március 20-án beharangozott, Romániának szánt tízmillió eurós támogatást a román termelők a károk mértékéhez képest nevetségesen kevésnek nevezték. Időközben Ursula von der Leyen, az EB elnöke egy második, százmillió euró értékű támogatási csomagot is megígért az érintett országok gazdálkodói számára, ugyanakkor az egyoldalú intézkedések visszavonását kérte az uniós tagállamoktól.

Új parancsnokot neveztek ki két orosz flotta élére

Az orosz Csendes-óceáni Flotta élére Viktor Liina tengernagyot, a Balti Flotta eddigi parancsnokát nevezték ki, akinek eddigi posztját Vlagyimir Vorobjov altengernagy, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese vette át.

Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja csütörtökön jelentette be, hogy a 65 éves Szergej Avakjanc tengernagy távozik a Csendes-óceáni Flotta parancsnoki posztjáról, és átveszi a katonai és sportkiképző központokért, valamint a hazafias nevelésért felelős törzs vezetését.
A bejelentés időzítésének érdekessége, hogy a Csendes-óceáni Flottánál április 14-20. között éppen meglepetésszerű harckészültségi ellenőrzés zajlott több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró részvételével. A gyakorlatot Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával tartották meg.
Az eredetileg tengeralattjáró-tisztként végzett Liina és a haditengerészeti mérnöki képesítést kapott Vorobjov egyaránt 54 éves. Korábban mindketten vezető tisztségeket töltöttek be a haditengerészetnél, egyebek között az Északi Flottánál, valamint a vezérkarnál.

Oroszbarát megjegyzései miatt lemondott az ukrajnai holland különmegbízott

„Oroszbarát” megjegyzései miatt lemondott Ron van Dartel különmegbízott, akit holland külügyminisztérium nem egészen három hete nevezett ki, hogy Ukrajnában támogassa az ország újjáépítését – írta a Dutchnews hírportál pénteken a külügyminisztérium bejelentésére hivatkozva.

Gerard Diellesen sportújságíró egy újonnan megjelent interjúkötetéhez korábban riportot készített Van Dartellel, aki azt nyilatkozta: „nem szabad elfelejteni, hogy az ukránok valójában oroszok”. A diplomata arról is beszélt, hogy véleménye szerint a „nemzetközi politikusok naívak és álmokat kergetnek, ha azt gondolják, hogy meg tudják változtatni az Oroszországot”.
A külügyminisztérium közleményében közölte: kijelentéseket Van Dartel nyugdíjba vonulása után és különmegbízotti kinevezése előtt tette, a minisztérium nem tudott a könyv szerzőjével folytatott beszélgetéséről. Ron van Dartel azonnali hatállyal lemondott, mivel kijelentései után úgy gondolja, nem tudja hitelesen elvégezni a rá bízott feladatot.
Van Dartel, aki korábban Szerbia, Lengyelország és Oroszország nagyköveti tisztségeit töltötte be, már nyugállományba vonult, mielőtt április elején kinevezték különleges megbízottnak Ukrajnába. Küldetése során a feladata az lett volna, hogy feltérképezze, hogyan segítheti a holland üzleti közösség Ukrajna újjáépítését.

Stoltenberg: Zelenszkij részt vesz a júliusi NATO-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a NATO júliusi csúcstalálkozóján Vilniusban – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken.

Jens Stoltenberg a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét támogató országok tanácskozása előtt tett nyilatkozatában ismertette, hogy előző napi kijevi látogatásán meghívta Volodomir Zelenszkijt a júliusi NATO-csúcsra, és az ukrán elnök el is fogadta a meghívást.
Hangsúlyozta: a szövetség valamennyi tagja „beleegyezett, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”. Azonban egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna érvényesíthesse az önvédelemhez fűződő jogát az orosz támadás elleni védekezésben.
Mint mondta, a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség tagjainak meg kell erősíteniük elkötelezettségüket az iránt, hogy „ameddig csak szükséges, jelentős katonai támogatással segítik Ukrajnát” annak érdekében, hogy megmaradjon szuverén, független európai nemzetként.
A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek a litván fővárosban arról is dönteniük kell, hogy egy több évre szóló programmal segítik Ukrajnát az átállásban a szovjet időkből származó fegyverekről, szabványokról és doktrínákról a NATO szabványaira és doktrínáira, és a szövetség és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség, interoperabilitás biztosításában – mondta Jens Stoltenberg.
A főtitkár a németországi Ramstein támaszponton 54 ország – a 31 NATO-tag és további 23 állam – képviselőivel együtt egyeztet Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel az ország védelmi képességének további erősítéséről. A Rajna-vidék-Pfalz tartományi amerikai bázison az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri szintű tanácskozását tartják.
Az amerikai kezdeményezésre alakult informális egyeztető fórum ülését megnyitó rövid beszédében Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kiemelte, hogy a csoport tagjai által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke elérte az 55 milliárd dollárt, ami tízszeres emelkedés az egy évvel korábbi alakuló ülés idején regisztrált szinthez képest.
Jelezte, hogy a támogatás legnagyobb részét – több mint 35 milliárd dollárnak megfelelő értékű fegyvert és egyéb katonai felszerelést – a hazája biztosította, de számos további ország is igen jelentős mértékben segíti Ukrajnát, Észtország és Lettország esetében például már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát is meghaladja az orosz támadás elhárításához nyújtott támogatás.
Az amerikai védelmi miniszter egyben megerősítette, hogy hazája, Németország és Hollandia a napokban egy-egy Patriot légvédelmi üteggel is hozzájárult Ukrajna védelméhez. A többi között hozzátette, hogy a pénteki tanácskozáson három „kulcsfontosságú” területtel, a légvédelemmel, a lőszerutánpótlással és az úgynevezett támogató eszközök ügyével foglalkoznak.

Csehország az első negyedévben nem vásárolt földgázt Oroszországtól

Csehországba az első negyedévben egyáltalán nem érkezett földgáz Oroszországból, az ország szükségleteit norvég földgázzal, valamint Hollandiából és Belgiumból származó cseppfolyósított földgázzal (LNG) elégítette ki – közölte a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium pénteken.

A közlemény szerint az orosz földgáz a korábbi években a cseh fogyasztás mintegy 97 százalékát fedezte.
„Csehország modernkori történelmében most történt meg először, hogy az év első negyedében nem volt szükségünk orosz földgázra. Ez hatalmas siker” – jelentette ki Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter. Hozzátette: nem tud más olyan országról, amely egy év alatt majdnem száz százalékban megszabadult volna az orosz földgáztól való függéstől.
A miniszter megjegyezte: mindezek ellenére a helyzet még nem egészen biztonságos. „Európának a következő tél előtt az orosz források nélkül kevesebb földgáz áll majd a rendelkezésére, mint az előző évben, ezért továbbra is felelős gazdálkodásra van szükség” – figyelmeztetett.
Csehország a csütörtöki jelentés szerint 1,66 milliárd köbméter földgáztartalékkal rendelkezik, amely a gáztartályok 48 százalékos töltöttségének felel meg. Az első negyedév folyamán a cseh földgáztartalékok 1,28 milliárd köbméterrel csökkentek. Az utóbbi nyolc évben a csökkenés mértéke átlagban 1,45 milliárd volt. A téli földgáz-megtakarítás nagymértékben az enyhe időjárásnak köszönhető. Az elmúlt tél 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb az utóbbi három év átlagánál.

Kivonják a német Patriot ütegeket Lengyelországból és Szlovákiából

Hónapokon belül kivonják a NATO keleti szárnyának légvédelmét erősítő német Patriot ütegeket Lengyelországból és Szlovákiából – jelentették pénteken német hírportálok a védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

A tárca szóvivője elmondta, hogy az amerikai gyártmányú rakétarendszerek és kiszolgáló személyzetük – több száz német katona – kivonásáról tájékoztatták a lengyel és a szlovák partnert, és állandó, szoros kapcsolatban vannak, hogy a NATO megfelelően alkalmazkodhasson a változó körülményekhez.
A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió jelentése szerint a szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok (FDP) – körében azzal indokolják a lépést, hogy az aktuális helyzet, vagyis a NATO keleti szárnyának fenyegetettségi szintje megengedi a légvédelmi rendszerek visszavonását.
Szlovákiába röviddel a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után, 2022 márciusában telepítettek két Patriot üteget a német hadsereg (Bundeswehr) állományából 300 katonával együtt. Visszavonásukat az év végéig tervezik.
A művelettől függetlenül Németország októberig átad Szlovákiának két Mantis típusú légvédelmi rendszert, amelyek az ukrán határ térségében fekvő Nagymihálynál (Mihalovce) működő ukrán katonai járműjavító állomás védelmét szolgálják.
Lengyelországban 2022 decemberében telepítettek három német Patriot üteget 350 katonával, néhány héttel azután, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna felől érkező rakéták csapódtak be az ukrán határnál. A tervek szerint már júniusban visszavonják mind a hármat.
A lengyel kormány először azt kérte, hogy Németország inkább Ukrajnának küldjön Patriot rendszert. A német kormány kezdetben elutasította a javaslatot, majd mégis elfogadta, és szerdai tájékoztatása szerint a napokban át is adott Ukrajnának egy üteget a használatához szükséges rakétákkal együtt.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. április 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5719 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5938 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 20-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Új parancsnoka lesz az orosz Csendes-óceáni Flottának

Szabadságát tölti nyugállományba vonulása előtt Szergej Avakjanc tengernagy, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnoka – közölte csütörtökön a flotta sajtószolgálata.

Avakjanc távozásának híre a Csendes-óceáni Flotta harckészültségének múlt pénteken elkezdődött és az orosz védelmi tárca által csütörtökön lezártnak nyilvánított, meglepetésszerű ellenőrzése során került nyilvánosságra. Vlagyimir Putyin elnök szerint az ellenőrzés első szakaszát „nagyon magas színvonalon” hajtották végre.
Orosz sajtójelentések egybehangzóan arról számoltak be, hogy a 65 éves Avakjanc helyére a tíz évvel fiatalabb Viktor Liina tengernagy kerülhet, aki 2021 óta az orosz Balti Flotta parancsnoki posztját tölti be. Ő korábban a vezérkari főnök helyettese és a Fekete-tengeri Flotta első parancsnokhelyettese volt.
A Balti Flotta élére a TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint Vlagyimir Vorobjov altengernagy kerülhet, aki jelenleg az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.
Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja közölte, hogy Avakjanc, aki 2012 óta volt a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka, új tisztséget kapott a katonai és sportkiképzéssel, valamint hazafias neveléssel foglalkozó törzs élén. A törzs a 12 orosz régióban májusban megnyitandó, e feladatokat ellátó központnak nyújt majd támogatást módszertan és a koordináció területén.
A Kreml a Csendes-óceáni Flottánál csütörtökön lezárult, Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával megtartott harckészültségi ellenőrzést „rutinkiképzésnek” minősítette. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint az a fő célkitűzés, hogy ellenőrizzék a fegyveres erők képességét „a valószínűsíthető ellenség óceáni és tengeri irányból érkező agressziójának visszaverését célzó feladatok megoldására”. A manőverek keretében egyebek között a Kuril-szigetek déli részén és Szahalinon végrehajtott kétéltű partraszállás visszaverését gyakorolták.
A harckészültségi ellenőrzés műveletében több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró vett részt.

Orosz szóvivő: csapás érte az ukrán Bahmut csoport egyesített törzsét

Csapást mért az ukrán fegyveres erők Bahmut csoportjának egyesített törzsére az orosz hadsereg Kosztyantyinivka község közelében – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A beszámoló szerint a donyecki régióban emellett az ukrán 25. légideszant és a 116. területvédelmi dandár zászlóaljainak három parancsnoki vezetési- és megfigyelőállása került tűz alá. Miként Konasenkov elmondta, magában Bahmutban, a város nyugati részén ejtőernyősök által biztosított, a légierő és a tüzérség által támogatott orosz rohamegységek folytatták a harci tevékenységet.
Az orosz tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett emberveszteségét mintegy 625 főben nevezte meg, akik közül a 470-et is elérhette azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében, többek között Bahmutban vívott harcokban estek el.
Az orosz megszállás alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Donyec városban, amelyre legkevesebb három alkalommal mértek sorozatvető-csapást, egy nő életét vesztette egy családi házat ért találat következtében.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt hangoztatta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása jelentős új fenyegetést jelentene Oroszország számára. Mint mondta, ennek megakadályozása a célja a „különleges hadműveletnek”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki ukrajnai látogatása kapcsán az orosz szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni Kijev NATO-felvételének kilátásaival kapcsolatban. Peszkov „nagyon furcsának” nevezte Olekszij Danyilovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának azt az állítását, miszerint hétfőn nem Vlagyimir Putyin elnök, hanem egy hasonmása tartott szemlét az orosz erőknél Herszon és Luhanszk megye megszállt területein. A látogatásról a Kreml kedden adott ki tájékoztatást.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine