Az orosz-ukrán háború 420. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán főügyész: 80 ezer orosz háborús bűncselekmény történt

Ukrajna főügyésze szerint az ukrajnai háború kitörése, 2022 februárja óta csaknem 80 ezer háborús bűncselekményt jegyeztek fel orosz részről.

Andrij Kosztin szerdán az amerikai Kongresszus külügyi bizottságában tartott meghallgatáson azt állította, hogy az orosz erők szándékosan használják a nemi erőszakot, kínzást és emberrablást az ukrán polgári lakosság megfélemlítésére. Kijelentette, hogy a tavaly novemberben visszafoglalt Herszon körzetében az ukrán erők húsz kínzókamrát találtak, és több mint ezer túlélő nyilatkozott az őt ért bántalmazásról. Állítása szerint csak a herszoni régióban hatvan nemi erőszakról szóló bejelentést regisztráltak hivatalosan.
Hozzátette, hogy a továbbra is orosz megszállás alatt álló területeken az orosz erők a lakosságot erőszakkal költöztetik át más általuk megszállt ukrán területekre vagy Oroszországba.
Az ukrán főügyészt a Kongresszus alsóházának külügyi bizottsága kérte nyilatkozattételre. A testület republikánus elnöke, Michael McCaul úgy fogalmazott, hogy ami jelenleg is zajlik, az több mint háborús és emberiesség elleni bűncselekmény.
„Aminek Ukrajnában szemtanúi vagyunk, az népirtás” – fogalmazott a külügyi bizottság elnöke, aki felelősségre vonást sürgetett, és azt, hogy az Egyesült Államok adjon támogatást Kijev számára a Krím-félsziget visszafoglalásához is.
Kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában arról számolt be, hogy telefonon beszélt a Képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, akinek köszönetet mondott a Kongresszus kétpárti támogatásáért Ukrajna számára.

Lengyel miniszter Zágrábban: nem lesz tartós béke Ukrajnában kártérítés és a bűncselekmények megbüntetése nélkül

Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerdán Zágrábban, Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A két tárcavezető Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök javaslatára is reagált, amely szerint a semleges államoknak egy közvetítő csoportot kellene létrehozniuk a béke megteremtése érdekében Ukrajnában.
A lengyel külügyminiszter azt mondta: minden kezdeményezést az alapján kell megítélni, hogy az tartós békéhez vezet-e.
„Az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni, különben a béke soha nem lesz teljes” – tette hozzá.
Grlic Radman szerint minden kezdeményezés üdvözlendő, de úgy vélte, jelenleg nincs szükség közvetítőkre, ellenben Oroszországnak ki kell vonnia hadseregét Ukrajnából, abból az országból, amelyet megtámadtak, és amely megvédi „szabadságát, területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.
A két miniszter méltatta a két ország kapcsolatát, mondván, nincsenek nyitott kérdések, és számos területen jó az együttműködés, ezek közül is a védelmi területet emelték ki.
Horvátország részvétele a NATO előretolt jelenlétében, Lengyelországban a két nép barátságának és szolidaritásának megerősítése – fogalmazott Grlic Radman.
A találkozón a Három Tenger Kezdeményezésről is szó esett, amelyet a két ország „előrelátóan” indított el, és amely az orosz agresszió által vált fontossá, mert célja a kontinens energiafüggetlenségének erősítése.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével és a térség stabilitásával kapcsolatban hangsúlyozták: Zágrábnak és Varsónak az a feladata, hogy „bátorítsa ezen régió országait az európai integráció útján, hogy ne kerüljön sor egy harmadik, külső szereplő jelentős befolyására”.

Négy ukrán harci repülőgép lelövéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Négy ukrán harci repülőgép lelövéséről és három újabb bahmuti háztömb elfoglalásáról számolt be a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint két MiG-29-est és egy Szu-25-öst az orosz légierő, egy további Szu-25-öst pedig a légvédelem lőtt le. Mint mondta, három gépet a donyecki régióban, egyet pedig Harkiv megye légterében semmisítettek meg. Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 411 gépet veszítettek.
A moszkvai védelmi tárca tájékoztatása értelmében a Wagner zsoldoscsoport rohamosztagosai újabb három háztömböt foglaltak el az ostromlott Bahmut város északnyugati, központi és délnyugati részén, az orosz légierő és a tüzérség támogatása mellett. A települést eközben északról és délről légideszant alakulatok blokkolták.
Konasenkov tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett embervesztéségét mintegy 725 főben nevezte meg, közülük akár 380 lehet azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck térségében vívott harcokban esett el. Állítása szerint az orosz hadsereg emellett megsemmisített egyebek között egy ukrán vezetési- és megfigyelőpontot, három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy pontonhidat a Sziverszkij Donyec folyón, valamint két harckocsit.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az oroszországi Tula megye Scsonkinói járásában egy erdősávban ismeretlen eredetű, lezuhant drónra bukkantak. Ebben a régióban ez volt a harmadik drónincidens a háború kitörése óta; március 26-án egy rádióelektronikai eszközökkel földre kényszerített Tu-141-es darabjai három embert sebesítettek meg.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium belső biztonsági szolgálata a TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint nagyszabású vizsgálatot indított Moszkva központi körzetének rendőrparancsnokságán, mert „ukrán állampolgárok kérésére orosz rendfenntartók adatai szivárogtak ki”. A jelentés szerint az adatokat anyagi ellenszolgáltatás fejében szerezték meg.

Cseh elnök: nincs alternatívája az Ukrajnának nyújtott támogatásnak

Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség.
Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.
Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a cseh elnök azt mondta, a cél nem a vállalás teljesítése, hanem az országok védelmi képességének szavatolása bármi fajta katonai fenyegetéssel szemben.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban azt mondta, nehéz a csatlakozás pontos dátumáról beszélni a háború közepette. „Először a háborúnak be kell fejeződnie, aztán lehet majd időpontokról beszélni” – fogalmazott. A cseh elnök szerint a háborút követően Ukrajnának katonailag és gazdaságilag is meg kell erősödnie, stabil országgá kell válnia, ami időt és erőfeszítést igényel.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy alapvető fontosságú a gazdasági, pénzügyi és politikai támogatás fenntartása Ukrajna számára. Közölte: a NATO-tagországok ez idáig mintegy 750 milliárd euró értékben segítették a megtámadott ország önvédelmét.
„Ukrajna támogatása morális kérdés. Amikor egy európai országot megtámad egy másik állam, akkor morális kötelesség támogatni a megtámadott országot, amellett, hogy a segítség saját biztonsági érdekünk is” – fogalmazott.
A NATO-főtitkár arra hívta fel a figyelmet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút, az „a világot még veszélyesebb hellyé változtatja”. Az orosz elnöknek és minden tekintélyelvű vezetőnek tudnia kell, ha katonai erőszakot alkalmaznak, és azt tesznek, amit csak akarnak, az a világot veszélyesebbé és sebezhetővé teszi – mondta.
A védelmi kiadásaikat érintő vállalással kapcsolatban a főtitkár közölte, a megváltozott biztonsági környezet a védelmi kiadások további emelését teszi szükségessé. Erről a tagállamok a július közepén, Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón tárgyalnak majd – tájékoztatott.

Ursula von der Leyen: egyoldalú megoldások helyett közös fellépésre van szükség az ukrán gabona ügyében

Az Európai Bizottság „teljes mértékben” tudatában van az ukrán mezőgazdasági termékek megnövekedett behozatalával kapcsolatos aggodalmaknak, ugyanakkor az egyoldalú megoldások helyett közös európai megközelítésre van szükség a probléma megoldására – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.

Öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetője szerdán juttatott el közös levelet az Európai Bizottság elnökének azt kérve, hogy a brüsszeli testület intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében.
Ursula von der Leyen válaszlevelében hangsúlyozta: a közös európai megközelítés helyett alkalmazott egyoldalú intézkedések csak Ukrajna ellenfeleinek kedveznek, továbbá csorbíthatják az EU Ukrajna iránti megingathatatlan támogatását.
Kijelentette: az unió foglalkozik az érintett országokban tapasztalható ukrán import váratlan megugrásának „konkrét, de nem szándékos” következményeivel. Az Európai Bizottság korábban 36,3 millió eurós gyors pénzügyi támogatási csomagot biztosított a leginkább érintett gazdálkodók számára, most pedig egy második, 100 millió euró értékű, az érintett gazdálkodók számára nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomag bemutatására készül – tájékoztatott.
A bizottsági elnök megerősítette: a megelőző intézkedések ellensúlyozzák majd az uniós termelők helyzetének romlását bizonyos termékek, köztük a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag esetében.
„Az ukrán áruk piacra jutása és az EU által tavaly július 22-én nyitott humanitárius szolidaritási folyosók kulcsfontosságúak Ukrajnának az Oroszország háborújával szembeni ellenállóképessége szempontjából. Ukrajna exportjának továbbra is el kell érnie a világ piacait, beleértve a fejlődő országokat is” – fogalmazott.
Von der Leyen közölte továbbá: a brüsszeli testület még intenzívebben fog dolgozni a szóban forgó mezőgazdasági áruk tranzitjának megkönnyítése érdekében, mind a többi tagállam, mind az unión kívüli partnerországok esetében, ami – mint mondta – enyhíti majd az Ukrajnával szomszédos országokra rövid távon nehezedő nyomást.

Románia az uniós szabályokat betartva keres megoldást az ukrajnai gabona ügyében

A román kormány az európai uniós szabályozást tiszteletben tartva keres megoldást a román gazdák érdekeinek érvényesítésére az ukrajnai gabona ügyében – közölte Nicolae Ciuca miniszterelnök szerdán, amikor újságírók kérdezték a témáról a parlament folyósóján.

A liberális (PNL) kormányfőt arra reagáltatták, hogy szociáldemokrata koalíciós partnerei (PSD) kedden ismételten az ukrajnai gabonaimport felfüggesztését sürgették. Ciuca emlékeztetett arra, hogy a magyar, a lengyel, a bolgár és a szlovák miniszterelnökkel közösen levélben sürgette Brüsszelt, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében, és kifejezte reményét, hogy hamarosan választ kapnak a levélre és egységes, uniós szintű megoldás születik az ügyben.
A román kormányfő szerint figyelembe kell venni, hogy az Európai Bizottságtól évente hárommilliárd eurónyi uniós támogatás érkezik a román agrárszektorba: kétmilliárd eurónyi közvetlen támogatás a gazdálkodóknak és valamivel több mint egymilliárd euró beruházásokra. „Ebben az összefüggésben konszenzusos intézkedésekre van szükség, amelyek támogatást jelentenek (a gazdáknak), nem kárt okoznak” – tette hozzá a miniszterelnök.
Elmondása szerint több termékkategória is érintett, és nemcsak a nyers gabonafélék, hanem a méz, az étolaj, a tej és a csirkehús importjáról is folynak tárgyalások.
A román kormánykoalíción belül a kormányfő által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyezkedett a leginkább visszafogott álláspontra az ukrán gabonaexport ügyében. Szerdán – a PSD után – a PNL másik koalíciós partnere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is határozottabb fellépést sürgetett.
Az RMDSZ honlapján megjelent közlemény Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselőt idézve leszögezi: az RMDSZ minden olyan intézkedést támogat, amely időszakosan betiltja az ukrán gabonaimportot Romániába, mivel a szövetségnek kötelessége megvédeni a romániai gazdákat abban a helyzetben, amikor az Ukrajnából érkező gabonát szárazföldi tranzitvonalakon próbálják hasznosítani.
Az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint az Ukrajnából érkező gabona esetében szigorúbban kell alkalmazni a gabona nyomon követhetőségét és minőségellenőrzését.
„Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy támogatja az erdélyi, romániai gazdákat. Úgy kell segítenünk a háborúban levő ukránokat, hogy az semmilyen formában se hozza hátrányos helyzetbe a gazdáinkat. Az uniós szabályok értelmében a kereskedelemben nem tehetők egyoldalú lépések, ezért az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek kiszorítása csak az EU-s intézkedésekkel összhangban képzelhető el, és az EU-nak anyagilag kárpótolnia kell az ezzel járó veszteségeket a tagországokban” – idézte Magyar Lórándot az RMDSZ közleménye.
A bukaresti média szerint Románia maradt Ukrajna egyedüli szomszédja, amely még nem függesztette fel a területére irányuló ukrán gabonaexportot. Két hete országos tüntetést szerveztek a gazdaszervezetek Romániában az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5280 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5934 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 87 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine