Az orosz-ukrán háború 419. napja – FRISSÜL

Immár négyszáztizenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba az amerikai, a brit és a kanadai nagykövetet

Bekérették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az orosz külügyminisztériumba – közölte az orosz diplomáciai tárca kedden.

„Az Oroszország belügyeibe való durva beavatkozással és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységgel kapcsolatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét beidézték a külügyminisztériumba” – áll a közleményben.
A minisztérium egyéb részletet nem közölt. A három misszióvezető hétfőn a 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és újságíró szabadon bocsátását követelte a moszkvai városi bíróság lépcsőjén.
A 41 éves, orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén ítélték el. A politikus Vlagyimir Dzsabarov, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese szerint személyesen részt vett az orosz gazdaságot, valamint a tisztségviselőket, közszereplőket és családtagjaikat sújtó szankciók kidolgozásában.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfő este kiadott állásfoglalásában az orosz belügyekbe való közvetlen beavatkozásnak minősítette a három nagykövetnek a Kara-Murza ellen kihirdetett ítélet nyomán tett nyilatkozatát. Elfogadhatatlannak nevezte Deborah Bronnert brit nagykövetnek a verdiktet követően elhangzott, az elítélt azonnali szabadon bocsátását követelő kijelentéseit, és óvta a brit hatóságokat a nemzetközi jogvédelmi kérdések átpolitizálásától.
„Lehetetlen ezeket a lépéseket másnak nevezni, mint az orosz igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlási kísérletnek. Nem világos, hogy a brit diplomaták milyen alapon ítélkeznek más országok állampolgáraival szemben hozott bírósági ítéletek méltányosságának ügyében egy olyan joghatóságnál, amelynek nincs köze Londonhoz” – tette hozzá.
Zaharova a „cinizmus csúcsának” nevezte, hogy az amerikai és a kanadai nagykövet is Kara-Murza szabadon bocsátását követelte, miközben – mint írta – náluk odahaza „szégyentelenül” megsértik az emberi jogokat és üldözik a másként gondolkodókat.
A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok azon lépéseit, amelyeknek a célja az ellenségeskedés és viszály szítása az orosz társadalomban, a lehető legerélyesebben vissza fogják szorítani, azokat a diplomatákat pedig, akik a felforgatásban részt vesznek, ki fogják utasítani Oroszországból.
Kara-Murza orosz ellenzékiként rendszeres vendége volt a Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Együttműködött a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikussal, és saját műsora volt a független hangvételű Eho Moszkvi rádióban.
Az elítélt idősebb Vlagyimir Kara-Murza (1959-2019) neves újságíró és ellenzéki aktivista fia. Támogatói szerint 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérletet élt túl, amelyekért a Kremlt tette felelőssé.

Svájc továbbra sem hajlandó Ukrajna katonai támogatására

Svájc továbbra sem hajlandó katonai támogatást nyújtani az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, közvetett módon sem – jelentette ki Alain Berset szövetségi elnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A svájci elnök a német kormányfővel tartott tájékoztatóján a Gepard típusú német légvédelmi harcjárműhöz Svájcban gyártott lőszerek Ukrajnába juttatása körüli vitáról kérdésre válaszolva kijelentette, hogy hazája továbbra is tartja magát a semlegességhez, ami azt jelenti, hogy egyik félnek sem nyújt katonai támogatást.
Nem lehet elvárni egy országtól, hogy megszegje saját törvényeit – húzta alá Alain Berset. Hozzátette, hogy az ország hitelességének fenntartásához is elengedhetetlen a törvényekben rögzített kötelezettségvállalások teljesítése.
Ugyanakkor Svájc minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújt, csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz és zárolt 7,5 milliárd frank értékű orosz vagyont – mutatott rá a szövetségi elnök.
Olaf Scholz kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása olyan korszakforduló, amely mindenkit az addigi nézetei, álláspontja felülvizsgálatára késztet. Hozzátette: reméli, hogy ez a folyamat Svájcban is végbemegy, és így a hadifelszerelések ügyében is változás történik. Mint mondta, szoros figyelemmel követik az erről szóló svájci közéleti, politikai vitákat.
Jelezte: kormánya továbbra is igyekszik majd elérni, hogy Bern engedélyezze az Ukrajnának átadott Gepardok használatához szükséges svájci gyártmányú lőszerkészlet felszabadítását és Ukrajnába juttatását. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Alain Bersettel folytatott tárgyalásán is napirendre vették az ügyet.
Németország mellett Spanyolország és Dánia is kérelmezte már a berni vezetésnél, hogy engedélyezze Gepard-lőszerek átadását Ukrajnának. A svájci kormány rendre elutasította ezeket az úgynevezett reexportálási kérelmeket. A német kormány azt is igyekszik elérni, hogy megvásárolhasson a svájci hadseregtől használaton kívüli Leopard-2 típusú német gyártmányú harckocsikat, amelyekkel a német hadsereg (Bundeswehr) pótolhatná a saját állományából Ukrajnának átadott harckocsikat.

Kínai védelmi miniszter: új szintre lép Peking és Moszkva katonai együttműködése

Új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését Peking és Moszkva – jelentette ki Li Sang-fu kínai védelmi miniszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel kedden folytatott moszkvai találkozóján.

„Kína és Oroszország fegyveres erői feltétlenül végrehajtják az államfők által kötött megállapodásokat, és előmozdítják a katonai és a haditechnikai együttműködést, valamint a katonai kereskedelmet Kína és Oroszország között. Ezeket mindenképpen új szintre fogjuk emelni” – mondta Li.
„Védelmi miniszteri kinevezésem után az első látogatásom éppen Oroszországba vezetett, hogy a külvilág számára demonstrálja a kínai-orosz kapcsolatok fejlettségének magas szintjét, és megmutassa a szilárd elszántságot a kínai és orosz fegyveres erők közötti stratégiai együttműködés megerősítésére” – tette hozzá.
A kínai miniszter nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy személyesen fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Sojgunak megköszönte, hogy a kinevezése után tőle kapta az első gratulációt. Kifejezte meggyőződését, hogy kettejük között jó munka- és személyes kapcsolat fog kialakulni.
„Erőfeszítéseink összehangolása a nemzetközi színtéren stabilizáló hatással van a világ helyzetére, és hozzájárul a konfliktuspotenciál csökkentéséhez. (…) Fontos, hogy országaink egyformán értékelik a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának lényegét” – mondta Szergej Sojgu.
Az orosz védelmi tárca vezetője emlékeztett rá, hogy a márciusi moszkvai csúcson a két ország elnöke megerősítette: a kétoldalú átfogó partnerség és stratégiai együttműködés a legmagasabb szintre emelkedett. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Kínának ezt továbbfejlesztve határozott támogatást kell nyújtaniuk egymásnak a katonai együttműködés terén.
Sojgu méltatta, hogy Li Oroszországot választotta első külföldi útja célországának, akárcsak Hszi Csin-ping kínai elnök a márciusi újraválasztása után . Azt kívánta vendégének, hogy miniszterként sok sikert érjen el a hazája védelmében, a védelmi kapacitás megerősítésében és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg további modernizálásában.
„Meggyőződésem, hogy önnek az Oroszországi Föderációval folyó együttműködésben szerzett széles körű tapasztalatai elősegítik mind a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek fejlődését, mind pedig az országaink közötti katonai együttműködés bővítését. Számítok a legszorosabb és legtermékenyebb együttműködésre önnel az országaink, népeink, valamint Oroszország és Kína fegyveres erői közötti megbonthatatlan barátság szellemében” – mondta Sojgu.
A felek a kínai védelmi miniszter látogatása alkalmából egyetértési nyilatkozatot írtak alá arról, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiája és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Nemzeti Védelmi Akadémiája között „testvéri kapcsolatokat” alakítanak ki. A kínai delegáció tagjai felkeresték az Oroszországi Föderáció Nemzeti Védelmi Vezetési Központjának egyes létesítményeit.
A kínai katonai küldöttség a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét.

Szemlét tartott az orosz erők parancsnokságán Herszon megyében Vlagyimir Putyin

Látogatást tett a Dnyepr orosz csapatcsoport főhadiszállásán Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint az államfő fogadta Mihail Tyeplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant erők parancsnoka, Oleg Makarevics vezérezredes, a Dnyepr csapatcsoport parancsnoka és más katonai vezetők jelentését a Herszon és a Zaporizzsja megyei harci helyzetről.
„Fontos számomra meghallgatni, hogy hogyan vélekednek önök a helyzet alakulásáról, önöket meghallgatni, információcserét folytatni” – mondta Putyin a látogatásról készült, az orosz televíziókban bemutatott videófelvételen.
Külön kiemelte, hogy Tyeplinszkij a vezérkari főnök és a védelmi miniszter megbízásából huzamosabb ideje tartózkodik a fronton, és nagyon részletes jelentést készített. Ezt, mint mondta, a védelmi tárca és a vezérkar nagyra értékelte.
Putyin felköszöntötte a katonákat az ortodox húsvét alkalmából, és ajándékul adta át nekik egy ikonnak a másolatát, amely, mint mondta, „az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb védelmi miniszteréé volt”. Azt javasolta a légideszantos erők parancsnokának, hogy a kegytárgyat vigye el a csapatokhoz.
Az elnök felkereste az orosz nemzeti gárda Luhanszk megyei Vosztok törzsét is, ahol fogadta Alekszandr Lapin vezérezredes és más parancsnokok jelentését az ebben a körzetben kialakult helyzetről. Akárcsak a Dnyepr főhadiszálláson, Putyin a húsvét alkalmából itt is felköszöntötte a katonákat.
A Kreml szerint a két parancsnokságon tett szemlét nem készítették elő előzetesen. A látogatáson forgatott videófelvételek szerint az orosz államfő helikopteren érkezett a helyszínekre, és ezúttal nem maga vezetett.
Ez a második ismertté vált eset, hogy Putyin a háború kitörése óta orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területen járt. Első alkalommal ezt március 19-én Mariupolban tette meg. Akkor Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes kísértében a helyreállítási munkálatokat tekintette meg.
Az első látogatás során Putyin a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu várost is felkereste, ahol a „különleges hadművelet” főhadiszállásán tárgyalt a parancsnokokkal.

Több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4326 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5698 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán hadvezetés: több mint ötven orosz támadást sikerült visszaverni

Az ukrán erőknek több mint ötven orosz támadást sikerült visszaverniük hétfőn, a front „legforróbb” pontjai továbbra is a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka, Kupjanszk és Marjinka térségében vannak – írta a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett.

A jelentés szerint az Oroszország indította háborúban „az ellenség jelentős veszteségeket szenved, és öt irányba összpontosítja támadó erőit”. A harcok epicentrumában Bahmut és Marjinka városok állnak.
A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítő drónt is.

Orosz külügy: kirívó eset, hogy Prága marokkói tankokat adott át Kijevnek

Oroszország kirívó esetnek és a nemzetközi jog megsértésének tartja, hogy Csehország nála korszerűsített marokkói tankokat foglalt le, hogy Ukrajnának adja át őket – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a hétfőn kiadott állásfoglalásában.

Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága „ellenséges, oroszellenes” politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.
A diplomata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Csehország „megismétli a második világháború szomorú tapasztalatát”, amikor a cseh hadiipari vállalatok „a Harmadik Birodalomnak szállítottak fegyverzeteteket a Szovjetunió elleni háborúhoz”.
A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T-72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek. A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990-2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.
Zaharova szerint a cseh fél a korszerűsítésre átadott marokkói 130 tank közül 56-ot adott vissza a királyságnak, a többi 74-et pedig „gyakorlatilag kisajátította”, hogy továbbszállítsák az ukrajnai háborús övezetbe.
„A marokkóiak lényegében kész tényekkel szembesültek. A fehéroroszokkal szemben is hibáztak, mert nem tettek eleget annak a szerződésben foglalt kötelezettségüknek, hogy a tankokat nem adják át harmadik országoknak a szállító beleegyezése nélkül” – írta orosz külügyminisztérium szóvivője.

Elutasította az Egyesült Államok moszkvai nagykövete az orosz alsóház meghívását

Nem vesz részt Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete az orosz parlamenti alsóház külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának keddi ülésén – közölte a moszkvai amerikai nagykövetség hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

A diplomatát azért hívták meg a bizottsági ülésre, hogy magyarázatot adjon az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai tevékenységéről. A nagykövetség sajtószolgálata azt írta: az amerikai fél korábban közölte, hogy elkötelezett a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezményben foglaltak betartása mellett, és visszautasította az ilyen típusú fegyverek előállításával kapcsolatos vádakat is. A diplomáciai misszió szerint az Oroszországgal folytatott konzultációs folyamat ebben a kérdésben lezárult, nincs mit hozzáfűzni.
Lynne Tracy hétfőn a Twitteren közölte, hogy a moszkva lefortovói börtönben meglátogatta Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával őrizetbe vett újságíróját. A misszióvezető rámutatott: ez volt az első alkalom, hogy amerikai diplomaták bejutottak a gyanúsítotthoz több mint két héttel ezelőtti „jogtalan őrizetbe vétele” óta. Tracy ismételten Gershkovich azonnali szabadon bocsátását sürgette.
Evan Gershkovichot március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburgban. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró az amerikai hatóságok megbízásából államtitkokat gyűjtött egy orosz hadiipari vállalatról. Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy az újságíró esetleges kicserélésének kérdését csak bírósági döntés után lehet fontolóra venni.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine