Az orosz-ukrán háború 415. napja – FRISSÜL

Immár négyszáztizenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz szóvivő: Bahmut nyugati negyedeiért folyik a harc

Heves harcokat vívtak a Wagner katonai magánvállalat rohamosztagai az ukrán erőkkel a Donyeck megyei város nyugati negyedeinek elfoglalásáért – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint az orosz légierő és tüzérség által támogatott Wagner csoport rohamosztagait a szárnyakról ejtőernyős egységek biztosították, akadályozva az ukrán utánpótlást.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett embervesztesége elérhette az 555 főt, közülük mintegy 340 katona a Donyeck körzetében – ehhez a frontszakaszhoz tartozik Bahmut is – vívott harcokban esett el.
A tábornok beszámolt két ukrán harckocsi és egy lőszerraktár megsemmisítéséről is.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a 2014-ben elcsatolt Krímben őrizetbe vette a Noman Cselebidzsihan nevét viselő krími tatár önkéntes zászlóalj két tagját. A 23 és 27 éves ukrán állampolgárok ellen büntetőeljárást indítottak.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteken a Twitteren reagált Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek arra a kijelentésére, miszerint Ukrajnának jogában áll csapásokat mérni Oroszországra, és nem kell aggódni egy Oroszország és a NATO közötti háború miatt, mert Moszkva gyorsan el fogja veszíteni.
„Nem tudom, ki győz vagy veszít egy ilyen háborúban, de tekintettel Lengyelországnak a NATO európai előretolt hadállásaként játszott szerepére, ez az ország biztosan el fog tűnni, az elmaradott miniszterelnökével együtt” – írta a volt orosz elnök és kormányfő.

Szlovákia betiltotta az ukrán gabona feldolgozását és felhasználását

Egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt betiltják az ukrán gabona feldolgozását és felhasználását Szlovákiában – jelentette be Samuel Vlcan, a szlovák agrártárca vezetője pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken.

Az intézkedés előzménye, hogy a szlovák állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági felügyelet (SVPS) egy – a gútai (Kolárovo) malomban 1500 tonna Ukrajnából származó búzán végzett – vizsgálata során a mintában egészségkárosító hatású és az Európai Unió területén tiltott növényvédőszert talált – írta a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szaktárca közlésére hivatkozva. A vizsgálati eredmények ismeretében a szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca rendeletet adott ki, amelynek értelmében szigorúan megtiltják az országba már behozott ukrán gabona és liszt feldolgozását, valamint bekerülését az élelmiszergyártási, illetve takarmányozási folyamatokba.
A szlovák szaktárca a vizsgálattal összefüggésben közölte: annak eredményeiről tájékoztatják az összes EU-tagországot, és az országban már raktáron lévő összes ukrajnai származású gabonát és lisztet hasonló vizsgálatnak vetik alá. Az ukrán gabona felhasználását tiltó rendelkezéssel összefüggésben azt írták: a minisztérium a fennálló helyzetben nem ajánlja semmiféle ukrajnai gabona vagy abból készült termék behozatalát.

AM: ismételten közösen lépnek fel az ukrán import ellen a közép-európai országok agrárminiszterei

Az ukrán mezőgazdasági termények vámmentessége korlátozásának szükségességéről egyeztettek az ukrán importtól szenvedő közép-európai tagállamok agrárminiszterei. Teljes egyetértés van abban, hogy folytatni kell a közös fellépést az Európai Bizottság irányába, mivel uniós szintű eszközök nélkül nem kezelhető ezeknek az országoknak a problémája – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Ukrajnával szomszédos tagállamok agrárminisztereinek pénteki megbeszélését követően az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

Nagy István szerint a búza, kukorica, napraforgó, repce, szója esetében ismételten indokolt korlátozni a vámmentességet, és csak a korábban már alkalmazott mennyiségi kvóták keretei között szabadna azt Ukrajna számára biztosítani. A jelentős mértékű importnövekményre tekintettel a kvótarendszer hatályának kiterjesztését javasolja Magyarország a napraforgómagra is – áll a közleményben.
Magyarország legalább azt szeretné elérni, hogy ideiglenes kiegészítő vámokat vessen ki az Európai Unió az Ukrajnából érkező gabonára abban az esetben, ha a Szolidaritási Folyosón érkező áru célállomása valamelyik ukrán határ menti tagállam. Mindezek mellett a kialakult helyzet rövid távú kezelése, a piac mozgásba hozása érdekében kérik a Bizottságtól, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határ menti tagállamokban megtermett és az import okozta árcsökkenés miatt eladhatatlan, betárolt gabonát. A tranzit szállítmányokra egy uniós monitoring- és biztosíték-rendszer működtetésére lenne szükség. Magyarország újabb, még átfogóbb és szigorúbb vizsgálatokat rendel el az ukrán gabona esetében a határon – tette hozzá a miniszter.
A közlemény szerint az érintett országok közös levélben küldik el újabb megoldási javaslataikat az Európai Bizottságnak, melyeket a következő Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén is megvitatnak majd.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy Brüsszel nem tesz majd különbséget a „határ menti” országok között, hanem elfogadja az együttműködő országok javaslatait, és egy átfogó, illetve egységes megoldást tesz le az asztalra. Szolidárisak vagyunk Ukrajnával kapcsolatban, de a magyar gazdák megélhetését és a magyar mezőgazdaságot nem veszélyeztethetjük – szögezte le Nagy István a közlemény szerint.

Josep Borrell: az EU-nak rendkívül nehéz bizalmi kapcsolatot fenntartani Kínával

Rendkívül nehéz, ha ugyan nem lehetetlen az Európai Unió számára, hogy bizalmi kapcsolatot tartson fenn Kínával, ha Peking nem járul hozzá az orosz hadsereg ukrán területekről való kivonásán alapuló politikai megoldás megtalálásához – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken.

Josep Borrell – az interneten közzétett, pozitív koronavírustesztje miatt meghiúsult kínai diplomáciai útja során elmondani kívánt beszédében – hangsúlyozta: „a semlegesség a nemzetközi jog megsértése esetén nem hiteles”.
Az Európai Unió azt kéri, Peking ismerje el, hogy Oroszország ukrajnai háborújával súlyosan megsértette a nemzetközi jogot – emelte ki Borrell. Ezért – mint írta – hasznos lenne, ha Hszi Csin-ping kínai elnök beszélne Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ha Kína jelentősebb humanitárius segítséget nyújtana a „meggyötört ukrán népnek”.
„A bizalom csak akkor fog helyreállni, ha sikerül megértenünk egymást a legfontosabb nemzetközi politikai kérdésekben, és előrelépést érünk el a konfliktusok békés megoldása keresésében” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: csökkenteni kell a feszültséget, és kerülni a szóbeli vagy tettleges provokációkat, amelyek csak táplálják a bizalmatlanságot.
Borrell hangsúlyozta: létezik az a multilaterális térség, amelyben az Európai Unió és Kína együtt tud működni a közjó érdekében. E területek közt egyebek mellett a biológiai sokféleség, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák védelmét, a kevésbé fejlett országok túlzott adósságának kezelését, valamint a világjárványokkal és az éghajlatváltozás szembeni fellépést említette.
Kiemelte továbbá: noha az emberi jogok területén Brüsszel és Peking között „mély és komoly nézeteltérések” vannak, fontos előrelépés, hogy négy év szünet után újrakezdődhetett az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd.
„Számunkra az emberi jogok egyetemesek, azokat mindenhol tiszteletben kell tartani” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Megint közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5115 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4715 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az EU szankciós listájára helyezte a Wagner csoportot

Az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a Wagner csoport – amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések – aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban. A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig – amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti – annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.
Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.
Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről. Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell – tették hozzá.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én, a Krím félsziget orosz megszállását és elcsatolását követően vezetett be korlátozó intézkedéseket. Később további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán.
Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára – áll a közleményben.

Wagner-alapító: korai még Bahmut teljes bekerítéséről beszélni

Nagyon súlyos, véres harcok folynak Bahmutért, ezért korai még az ostromlott város teljes bekerítéséről beszélni – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat orosz alapítója a sajtószolgálata által csütörtök délután kiadott közlemény szerint.

Prigozsin szerint az ukrán hadsereg folytatja erősítések küldését a városba. Azt mondta, hogy a településnek több mint 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtök reggel azt mondta a Rosszija 24 hírtelevíziónak, hogy az ukrán katonai csoportosulást gyakorlatilag körülzárták Bahmut nyugati városrészében. Elmondása szerint maradtak még ott civilek is.
Az orosz védelmi tárca csütörtöki hadijelentése szerint a Wagnernek a szárnyakon orosz ejtőernyősök által biztosított rohamosztagai heves harcok árán folytatják az ukrán fegyveres erők kiszorítását a város központi negyedeiből. A minisztérium szerint az offenzíva támogatására az orosz légierő repülőgépei ebben a körzetben 12 bevetést hajtottak végre, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 57 lövészeti feladatot.
Prigozsin csütörtökön azt állította, hogy a Wagner-csoport, amióta 2022. március 19-én bekapcsolódott a harci cselekményekbe, az ukrán fél 38 ezer harcosával végzett, közülük 32 ezerrel a Szoledarért, Bahmutért és a környező településekért vívott összecsapásokban. Az RT orosz állami hírportál szerint az ukrán hadsereg a Bahmutért és elővárosaiért folytatott harcokban 9-11 ezer halottat veszít havonta.
Az RT szerint a településnek a vasútvonaltól nyugatra eső részén az ukrán félnek a „zsoldosokkal” együtt valamivel több mint hatezer katonája maradt, és további mintegy 30 ezer embert a közeli elővárosokba vagy Csasziv Jarba vontak ki, de őket az elszenvedett veszteségek miatt és felszerelés híján nem lehet azonnal ellentámadásba vezényelni.
A csütörtöki hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét 470 főben nevezte meg, akik közül mintegy 300 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Nova Kahovkában belövés következtében egy civil életét vesztette.
Melitopolban elfogták egy ukrán diverzánscsoport három tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt több, Zaporizzsja megyében elkövetett merénylethez.
Az orosz legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azoknak a fotó- és videoanyagoknak az ügyében, amelyeken a feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható. A felvételek nyári időszakban készültek. A történtekért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és több ukrán kormányzati tisztségviselő Oroszországot tette felelőssé.

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el csütörtökön Oroszországot az Ukrajna elleni „törvénytelen, brutális katonai megszállásért”, illetve a Moldova és más államok elleni „megfélemlítő, hibrid taktikai műveletekért”.

Az aláírók leszögezik, hogy a térség minden országának szuverén joga megválasztani, milyen szövetségi rendszerekben akarja önvédelmét, ellenállóképességét és gazdasági fejlődését erősíteni.
A dokumentum annak a háromoldalú miniszteri szintű találkozónak a következtetéseit tartalmazza, amelyet csütörtökön rendeztek Bukarestben a három ország külügyminisztereinek és védelmi tárcavezetőinek személyes vagy (Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter esetében) videókapcsolaton keresztül megvalósított részvételével.
A Bogdan Aurescu román, Nicu Popescu moldovai külügyminiszter és Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes, illetve Angel Tilvar román, Anatolie Nosatii moldovai és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter által aláírt közös nyilatkozat szerint Románia, Moldova és Ukrajna a fekete-tengeri térség békéjét és biztonságát a nemzetközi jogra, az államok szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartására alapozva akarja helyreállítani, amelyben az Európai Unió bővítése és a NATO-val folyó szoros együttműködés szerintük fontos szerepet játszik.
Moldova és Románia támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízpontos tervét egy igazságos és tartós béke megteremtése érdekében, és a háborús bűnösök jogi eszközökkel történő felelősségre vonását sürgetik.
A csütörtöki háromoldalú román-moldovai-ukrán találkozó a 2022-ben Odesszában rendezett, azonos formátumú, energiabiztonsági kérdésekről szóló tanácskozás folytatása volt.
A közös nyilatkozat aláírását követő sajtóértekezleten Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megköszönte Romániának és Moldovának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott támogatást és szolidaritást, hozzátéve: Ukrajna kész megosztani gyakorlati tapasztalatait szomszédaival az ilyen jellegű támadások visszaszorításával és az önvédelem javításával kapcsolatban.
„Ukrajnának, Moldovának és Romániának a közös határokon és történelmen kívül közös elképzelése van az európai demokratikus értékeken alapuló külpolitikáról is. Vannak közös fenyegetéseink is, például Oroszország hibrid háborúja Moldova ellen és az Ukrajna elleni háború, amely minden fekete-tengeri országot fenyeget” – mondta az ukrán védelmi miniszter.
A második román-moldovai-ukrán háromoldalú miniszteri értekezlet előtt Bukarestben a fekete-tengeri térség biztonságáról rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen az – online közvetítésen keresztül felszólaló – ukrán külügyminiszter országa NATO-felvételét sürgette, és úgy fogalmazott: „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger – a Balti-tengerhez hasonlóan – NATO-tengerré váljon”.

Szerb elnök: Szerbia nem adott el fegyvereket Ukrajnának

Szerbia nem adott el, és a jövőben sem fog eladni fegyvereket Ukrajnának, és nincs olyan dokumentum, amely ennek az ellenkezőjét bizonyítaná – szögezte le Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a közép-szerbiai Raskában, ahol koszovói szerbekkel tárgyalt.

„Eladunk lőszert legális végső felhasználóknak, de Ukrajnának vagy Oroszországnak nem” – jegyezte meg a szerb elnök.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a szerb államfő a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokról megjelent hírekre reagált a fegyverekről szóló kijelentésével. Mint mondta, amikor Belgrád Törökországnak, Csehországnak és Spanyolországnak ad el fegyvereket, akkor tudni lehet, hogy azoknak kik a végső felhasználói. Hozzátette: országa továbbra is fog külföldre szállítani fegyvereket, de nem az ukrajnai háború résztvevőinek. Azt is közölte, hogy Szerbiának több évtizedes fegyveripari múltja van, és továbbra is komoly befektetéseket terveznek a szektorba.
Néhány napja a szerb védelmi miniszter reagált a kiszivárgott dokumentumokra. Milos Vucevic közölte, hogy Szerbia valóban ad el fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
Aleksandar Vucic arra is kitért csütörtökön, hogy Szerbia katonailag semleges ország, és továbbra sem tervez csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz.

Lengyelország az amerikai Abrams harckocsik európai karbantartóközpontja szeretne lenni

Lengyelország az amerikai Abrams harckocsik európai karbantartó- és szolgáltatóközpontja szeretne lenni, amire jó esély mutatkozik – jelentette ki egyesült államokbeli hivatalos látogatásán a lengyel miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki az Alabama állambeli Annistonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy „Lengyelországban kapjon helyet az Abrams harckocsik európai kiszolgálóközpontja, amely képes fenntartani az eszközök harcképességét”.
A lengyel miniszterelnök csütörtökig tartó látogatása során tárgyalt Kamala Harris alelnökkel, valamint különböző amerikai hadiipari vállalkozások képviselőivel is találkozott.
Az alelnökkel folytatott megbeszélése előtt Mateusz Morawiecki emlékeztetett, hogy Lengyelország új, korszerű Abrams harckocsikat és F-35-ös vadászrepülőgépeket, valamint HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközöket vásárol az Egyesült Államoktól.
Azt is kijelentette, hogy Varsó és Washington a nyugati civilizáció két pólusa, és ma közösen állnak ki az ukrán emberek szabadságának védelmében. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Oroszország nem állna meg Ukrajna határánál, ezért „meg kell állítani, mielőtt túl késő lenne”. Hozzátette, hogy Lengyelország Európa legerősebb hadseregét akarja felépíteni.
Kamala Harris az Egyesült Államok Lengyelország iránti elkötelezettségét aláhúzva felhívta a figyelmet arra, hogy megnövelték a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák létszámát, és állandó parancsnokságot hoztak létre. A találkozón örömét fejezte ki amiatt, hogy Lengyelország amerikai partnert választott polgári célú atomenergia-programjának fejlesztéséhez.
A lengyel kormány idén 1,4 milliárd dollár értékű szerződést kötött újabb Abrams harckocsik beszerzéséről, valamint további 4,6 milliárd dollár értékben szándékozik F-35-ös vadászrepülőgépeket vásárolni az Egyesült Államoktól.
Mateusz Morawiecki Washingtonban részt vett a Nemzetközi Valutaalap tavaszi tanácskozásának eseményein is, ahol a lengyel gazdaság helyzetéről és kilátásairól is megbeszélést folytatott.
Felszólalt a kormányfő az Atlanti Tanács nevű elemzőintézetben is, ahol egyebek között arról beszélt, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok az ukrajnai háború kezdete óta „sokat változtak”, és Varsó most közelebbi együttműködést folytat Romániával és a balti államokkal. Ennek oka szerinte „az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspont”. Hozzátette, hogy jelenleg a korábbinál kevésbé szoros a kooperáció a Visegrádi Négyek csoportján belül is.

Kreml: a Fekete-tenger sohasem lesz a NATO tengere

A Fekete-tenger soha nem lesz a „NATO tengere”, helyette meg kell maradnia az együttműködés és a kölcsönhatás tengerének valamennyi part menti állam számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

A Kreml szóvivője Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek a bukaresti Fekete-tengeri Biztonsági Konferencián kifejtett elképzelését kommentálta, amelynek értelmében a Fekete-tengert demilitarizálni és egyúttal „NATO-tengerré” kell tenni.
„A Fekete-tenger soha nem lesz +NATO-tenger+, ez egy közös tenger” – nyilatkozott Peszkov.
Mint mondta, meg kell maradnia minden part menti állam számára az együttműködés, a kölcsönhatás és a biztonság tengerének.
„Méghozzá ennek a biztonságnak oszthatatlannak kell lennie” – hangsúlyozta.
Peszkov kétségbe vonta azoknak a kiszivárgott amerikai titkos dokumentumokra hivatkozó sajtójelentéseknek a valóságtartalmát, amelyek szerint belharcok folynak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a védelmi minisztérium között. Azt mondta, nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök találkozót szervezett volna Szergej Sojgu védelmi miniszter és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója között, a kettőjük közötti állítólagos konfliktus megoldása érdekében.
Az orosz elnöki szóvivő egyebek között azt is leszögezte, Oroszország határozottan elítél minden olyan provokatív akciót harmadik országok részéről, amely destabilizációhoz vezethet Tajvan körül.
„Kína provokálását elfogadhatatlannak tartjuk” – mondta Dmitrij Peszkov.

Egymilliárd eurós lőszertámogatásról döntött az EU az ukrajnai erők számára

Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács csütörtökön hivatalosan döntést hozott arról, hogy az Európai Békekeretnek (EPF) nevezett program keretében az EU egymilliárd euró értékben lőszerrel támogatja Ukrajna önvédelmét az Oroszország elleni háborúban.

A Brüsszelben kiadott közlemény szerint a döntés értelmében életbe lép az EU-tagállamok vezetőinek márciusi találkozóján született, a tüzérségi lőszerek szállításának és közös beszerzésének felgyorsítását célzó megállapodás első része, amely egyebek között lehetővé teszi a lőszerek azonnali leszállítását Ukrajnába.
A munícióra vonatkozó teljes uniós hozzájárulás egymillió, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszer lesz 12 hónap alatt, kétmilliárd euró értékben.
A csütörtökön elfogadott intézkedéssel immáron 4,6 milliárd euróra emelkedett az EPF keretében Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás.

Ukrán külügyminiszter: a Fekete-tengernek is „NATO-tengerré” kell válnia

A Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger – a Balti-tengerhez hasonlóan – „NATO-tengerré” váljon – jelentette ki az ukrán külügyminiszter csütörtökön Bukarestben.

Dmitro Kuleba online közvetítésben beszélt erről az első, a román fővárosban rendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.
Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO- szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.
Az ukrán külügyminiszter az Agerpres hírügynökség szerint kiemelte: a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy „milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetéseket”. Szerinte a nyugati országok egy része abban a hitben élt, hogy Oroszországnak megvan a maga igaza, de valójában Oroszország mindig is készült egy imperialista háborúra.
A NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozójáról szólva Kuleba úgy vélekedett: „helyre lehet hozni a hibákat”, amennyiben a védelmi szövetség döntő lépéseket tesz Ukrajna NATO-tagsága felé.
A román-ukrán közös szervezésű, Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés égisze alatt megrendezett biztonsági konferencián a házigazda Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt, hogy a Fekete-tenger kulcsfontosságú térséggé vált a NATO-országok közös védelme, az európai biztonság és jólét jövője szempontjából.
„A Fekete-tenger egy tükör, amelyben Európa és az egész világ saját jövőjét láthatja: demokratikus lesz és szabad, vagy a rettegés és gyűlölet fog kormányozni az erősek kénye-kedve szerint” – idézte az Agerpres a román diplomácia vezetőjét.
Aurescu leszögezte: Románia prioritása, hogy a Fekete-tenger térsége a béke, stabilitás és jólét övezetévé váljon. Ugyanakkor elkötelezetten támogatja Ukrajnát, amíg megnyeri a háborút, mert olyan békét akar, amely Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul.
A román külügyminiszter a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítését és a megtámadott Ukrajna, illetve az orosz fenyegetésnek még inkább kitett Moldova és Georgia hathatós támogatását szorgalmazta.
A bukaresti rendezvényen több mint húsz ország mintegy 250 küldötte személyesen vesz részt, több ország és nemzetközi intézmény képviselői pedig online csatlakoztak a tanácskozáshoz.
A Fekete-tengeri Biztonsági Konferenciát követően háromoldalú ukrán-moldovai-román miniszteri találkozót is tartanak csütörtökön Bukarestben, amelyen a külügyi és védelmi tárcák vezetői vesznek részt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine