Hazatértek a hantmadarak Cserebökénybe az afrikai szavannákról

A rendkívül különleges és ritka hantmadár nyílt területeken fordul elő, kedveli a rövidfüvű pusztai élőhelyeket. A Körös-Maros Nemzeti Parkban is találkozhatunk egyedeivel.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületére március végén érkeztek meg az első hantmadarak – közölte a Promenad24-gyel a nemzeti park igazgatósága.
Azt írták, a hantmadár a telet Afrika szavannáin tölti. Előbb a hímek érkeznek meg, s rögtön elfoglalják és védik a kiválasztott költőterületet. A hantmadár nyílt területeken fordul elő, kedveli a rövidfüvű pusztai élőhelyeket. Utak, csatornák mentén, szántóföldeken, legelőkön, állattartótelepek és gulyaállások környékén rendszeresen megtalálható, de nem gyakori.
Jellegzetes énekével, fekete-fehér mintázatú tollazatával és látványos nászrepülésével hívja fel magára a figyelmet. A tojó a nász időszakában is szerényebb színezetű. A hantmadarak szívesen kiülnek egy-egy magasabb pontra, ott énekelnek és figyelik a rovarokból, pókokból, férgekből, csigákból álló zsákmányukat.
Évente csak egyszer, április-májusban költenek, sikertelenség esetén pótköltésbe kezdenek. Néha előfordul, hogy ugyanazt a fészket több évig használják. A fészket a tojó a talajra, elhagyott üregekbe, romok hasadékaiba vékony fűszálakból építi, s tollakkal vagy szőrökkel béleli ki. Öt-hat tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím a kotlás idején egy kiemelkedő ponton énekel, és őrködik. A fiókák kéthetes korukban távolodnak el a fészektől. Az etetésben mindkét szülő részt vesz.
Az őszi vonulás fő ideje augusztus második fele és szeptember, de még októberben is láthatunk vonuló hantmadarakat – tájékoztatott a nemzeti park.
Fotó: Kmnp.hu/Őze Péter