Az orosz-ukrán háború 414. napja – FRISSÜL

Immár négyszáztizennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU további aggregátorokat küldött Ukrajnába

Újabb 169 aggregátor érkezett Ukrajnába az Európai Unió magánadományozási rendszerén keresztül koordinált rendkívüli támogatás révén, ezzel együtt immár több mint háromezer, villamosenergia-termelésre alkalmas berendezést kapott a megtámadott ország – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

Közölték: az 1,95 millió euró (mintegy 780 millió forint) értékű eszközadományt az ausztrál Minderoo Alapítvány ajánlotta fel, majd az unió rescEU programjában résztvevő lengyelországi energiaközponton keresztül szállították Ukrajnába.
Az EU ez idáig legkevesebb háromezer áramtermelő berendezés szállítását és átadását koordinálta. Az eszközöket az uniós tagállamok mellett a magánszektor és unión kívüli országok adományozták. A támogatás a kisebb méretű, önálló háztartások áramellátására alkalmas aggregátor mellett nagyteljesítményű berendezéseket is tartalmaz, amelyek középületek, valamint kórházak és lakónegyedek központi fűtésének működtetésére is alkalmasak – tájékoztattak.
Közölték továbbá, az eszközadománnyal párhuzamosan az Európai Unió 114,9 millió eurót (mintegy 46 milliárd forint) adományozott Lengyelországnak további aggregátorok vásárlására. Az új beszerzés azonban nem csak az ukrán energiaszektor támogatását, hanem más országok esetleges szükségleteinek kielégítését is szolgálja majd, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja érintett.
Az uniós közlemény hangsúlyozta: az EU minden erejével azon dolgozik, hogy támogassa Ukrajnát és lakosságát. A háború kezdete óta mintegy 630 millió euró humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, valamint több mint 87 ezer tonna segélyt jutatott az országba a polgári védelmi mechanizmusán keresztül – tették hozzá.

Ukrán külügyminiszter: a Fekete-tengernek is „NATO-tengerré” kell válnia

Dmitro Kuleba szerint a Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger – a Balti-tengerhez hasonlóan – „NATO-tengerré” váljon.

Az ukrán külügyminiszter csütörtökön, online közvetítésben beszélt erről, az első, Bukarestben megrendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.
Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.

Lengyel külügyminiszter: Varsó támogatja a NATO-Oroszország Alapokmány felmondását

Lengyelország támogatni fogja a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmány felmondását – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában, bemutatva a lengyel külpolitika idei céljait.

A mintegy két órás beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra, kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.
„Sem az észak-atlanti szövetség, sem egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben”, Oroszország ugyanis felrúgta a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait – hangsúlyozta Rau.
Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország „visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk” – tette hozzá.
Rau az európai biztonság egyik alappillérének a lengyel-amerikai szövetséget nevezte, azzal érvelve, hogy a kapcsolat nemcsak a stratégiai érdekközösségen, hanem a nemzetközi politika hasonló értékelésén, a demokratikus törekvéseken és a szabadság szeretetén alapszik.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió bebizonyította, hogy az Egyesült Államok „aktív közreműködése nélkül” veszélyben lenne az európai nemzetek szabadsága – fogalmazott.
Bejelentette: a varsói kormány „rendszerszintű, tartós amerikai katonai jelenlétre” fog törekedni Lengyelország területén. „Ez szerintünk elősegíti az Egyesült Államok globális hitelességét a szabad világ vezetője, a globális, stratégiai elrettentés biztosítéka szerepében” – tette hozzá Rau.
Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik állandó rotációban. Márciusban Poznanban megalakult az első állandó amerikai helyőrség.
A lengyel diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Kínának „rendkívüli felelőssége” van a világbéke fenntartásában, és reményét fejezte ki, hogy Peking „aktívabban reagál, amikor Oroszország lerombolja ezt a békét”.
Jelezte továbbá: Varsó folytatja erőfeszítéseit Oroszország további elszigetelésére a nemzetközi fórumokon, „amíg Moszkva be nem fejezi agresszióját”.
Az Európai Unió kérdésköréről szólva, Rau rámutatott: Európa nagyrészt kis és közepes méretű országokból áll, amelyek céljai „ugyanolyan fontosak, mint a legnagyobb demográfiai, gazdasági és politikai potenciállal rendelkező országoké”.
Lengyelország ezért európai politikájában az EU összes tagjának konszenzusán alapuló modus operandira törekszik és fog törekedni, nem ismeri el az Európán belüli „tandemek”, valamint egyéb csoportosulások megállapodásain, illetve „a leghatalmasabb tagállam diktátumán” alapuló döntéshozatalt – jelentette ki Rau.
Varsó célja, hogy az EU szervei „nemkívánatos aktivizmusuk révén ne ássák alá a tagállamok sokszínűségét, és – elsősorban – alkotmányos identitásukat” – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.
A regionális együttműködésről beszélve, Rau a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátuma mellett a visegrádi csoportot (V4) említette, amely a térségbeli együttműködés legrégebbi fóruma.
A V4 „továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában” – fogalmazott, hozzátéve: Varsó arra számít, hogy „a jövőben újból lehetségessé válik a V4 potenciáljának teljes kiaknázása”.
Fájdalmát fejezte ki, hogy Lengyelország és Magyaroroszág „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra”, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére. Ez az eltérés Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”, Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”, annak érdekében, hogy „teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter.

Lengyel külügyminiszter: Varsó támogatja a NATO-Oroszország Alapokmány felmondását

Lengyelország támogatni fogja a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmány felmondását – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlamenti alsóházban, bemutatva a lengyel külpolitika idei céljait.

A mintegy két órásra tervezett beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.
„Sem az észak-atlanti szövetség, sem ennek egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben”, Oroszország ugyanis nem tartotta be a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait – hangsúlyozta Rau. Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország „visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk” – tette hozzá.

Már megint több mint 10 500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4846 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5753 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 12-én 63 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Amerikai nagykövet: több mint ötven embert és intézményt szankcionál az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok világszerte több mint ötven embert és intézményt sújtott büntetőintézkedéssel oroszországi kapcsolatai miatt, többek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) és Laszlóczki Imrét, az IIB magyar alelnökét, Magyarország korábbi kazahsztáni és azerbajdzsáni nagykövetét – jelentette be David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdai rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A Washington által szankcióval sújtott személyek között szerepel az IIB több más vezetője is, mások mellett Nyikolaj Koszov, az IIB elnöke és Georgij Potapov, az IIB kormányzótanácsának elnökhelyettese is.
„Aggódunk amiatt, hogy a magyar kormány továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal” – fogalmazott a budapesti amerikai nagykövet.
Kiemelte: azért vetik ki a szankciókat, hogy csökkentsék Oroszország és az orosz emberek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez, szolgáltatásokhoz.
Úgy fogalmazott, hogy a „Kreml által finanszírozott platform” jelenléte Magyarországon veszélyt jelent mind az európai szomszédokra, mind a NATO-szövetségesekre.
Az Egyesült Államok sokszor kérte Magyarországot és a többi NATO-tagot, hogy vegyék komolyan Oroszország és azon orosz intézmények jelenlétét, amelyek nincsenek tekintettel a jogállamiságra. Ez különösen fontos most, Oroszország ukrajnai brutális háborúja idején – jelentette ki.
Felidézte: 2019-ben az IIB Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét. Az Egyesült Államok kormánya sokszor jelezte aggodalmát a bank veszélyességével kapcsolatban, rendszeresen megosztotta információit Magyarországgal arról, hogy Oroszország milyen módon használhatja fel az intézményt akaratának érvényesítése érdekében Európában – mondta.
Szavai szerint Magyarország elutasította az Egyesült Államok aggodalmait. Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank is ajánlotta a kapcsolatok megszakítását az IIB-vel, a magyar gazdaság védelme érdekében ez nem történt meg – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatokon keresztül „táplálja az orosz hadigépezetet”.
A mostani bejelentéssel az Egyesült Államok demonstrálja: mindent megtesz azért, hogy csökkentse Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.
Kiemelte: a magyar-amerikai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza. Az Egyesült Államok elkötelezett abban, hogy szoros és együttműködő legyen a két ország viszonya, ugyanakkor úgy gondolja, hogy csökkenteni kell a veszélyeket.
Kérdésre felelve David Pressman azt mondta: arra összpontosítanak, miként tudnak kooperálni a magyar kormánnyal, hogy felvegyék a harcot a közös fenyegetésekkel. Magyarország és az Egyesült Államok „ugyanabban a hajóban evez” – fogalmazott, hozzáfűzve: az ukrajnai háború veszélye össze tudja hozni őket.
Kijelentette: az Egyesült Államoknak fontos Magyarország, fontosak a magyar emberek, „nekünk van közös jövőnk”.
Arra a kérdésre, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos politikus miért vett részt a budapesti amerikai nagykövetség széder estjén, David Pressman úgy felelt: ő gyerekkora óta minden évben volt ilyen eseményen, és ezek mindig vitában gazdag vacsorák, sokszor beszélgettek például a szabadságról. Gyöngyösi Mártont nem annak ellenére, hanem éppen azért hívták meg, mert rendszeresen antiszemita és LMBTQ-ellenes nyelvezetet használt. Megjegyezte: a jobbikos politikus ezt már többször megbánta. Az asztal körül ültek zsidók, LMBTQ-emberek és mellettük foglalt helyet Gyöngyösi Márton kipában – közölte. A nagykövet kijelentette: fontos számukra, hogy különböző gondolkodású magyarokkal folytassanak párbeszédet, még akkor is, ha nem értenek velük egyet.

Vlagyimir Putyin: az új űrállomás Oroszország előőrse lesz az űrben

Az új, saját űrállomás Oroszország előőrse lesz az űrben – jelentette Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, az űrhajózás napja alkalmából a Kremlben megtartott ünnepségen.

„Szuverén űrrendszereket és egy újgenerációs komponensbázist kell létrehoznunk, meg kell terveznünk az orosz orbitális állomást, amely hazánk előőrsévé válik, és az űr tanulmányozását és felfedezését szolgálja” – mondta Putyin.
Méltatta, hogy a közelmúlt történetében először hajtottak végre száz egymást követő balesetmentes űrindítást, ami szerinte jó mutatója az orosz űripar magabiztos talpra állásának. Egyúttal sürgette, hogy Oroszország kezdje meg futószalagon gyártani a különböző feladatokra szánt saját műholdakat.
Az orosz űrhajózás feladataként nevezte meg a bolygóközi küldetéseket, amelyeket, mint mondta, a holdprogram újraindításával kell elkezdeni.
Elismerően szólt az ünnepség keretében bemutatott – a világűrben forgatott -, Vizov (Kihívás) című filmről.
„Mi vagyunk az elsők, akik egy egészestés játékfilmet forgattunk egy űrhajó fedélzetén. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett a film elkészítésében. Ez egy egyedülálló esemény a világ filmművészete számára” – mondta az elnök.
Röviddel az ünnepség előtt Putyin találkozott Jurij Boriszovval, az állami űrügynökség, a Roszkozmosz vezetőjével. A megbeszélésen egyebek között elmondta, hogy az orosz kormány idén 251 milliárd rubelt tervez az ágazatra fordítani, szemben a 2022-es 224 milliárd rubellel. (A rubel jelenleg mintegy 4,13 forintot ér.)
Szerdán emlékeztek meg az első ember, Jurij Gagarin szovjet-orosz űrhajós űrutazásának 62. évfordulójáról.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine