Lázár János a Telexen: más világ lesz azok számára is, akik közelebb állnak a kormányhoz (videó)

Transzparens egyeztetési mechanizmusok vannak, nem kávéházakban kell találkozni – fogalmazott a beruházási kerettörvény céljairól az építési és közlekedési miniszter. Lázár János a közlekedés át- és újjászervezéséről, a kastélyprivatizációs javaslatáról és több más aktuális közéleti kérdésről is beszélt egy friss podcastben.

A Telex podcastjének vendége volt az építési és közlekedési miniszter. A beszélgetésben Lázár János először arról szólt, eddigi tevékenységéből még nincs olyan, amire kifejezetten büszke lenne, de nem is túl csalódott. Az első nagyobb mérföldkövön akkor lesz túl a tárca, ha hatályba lép az állami beruházások rendjéről szóló kerettörvény.

Lázár szerint van ellenállás a jogalkotás folyamatával szemben, hiszen nemcsak az állami beruházásokat, de a teljes építési jogszabályi környezetet is érinti a munkájuk. Különösen az állami rész az, ami kifejezetten érzékeny, mondta, vannak érdekek, amelyek ebben sérülnek, vannak érdekeltek, akik a hangjukat akarják hallatni. A miniszter szerint jelenleg konstruktív tárgyalásaik zajlanak az Európai Bizottsággal arról, hogyan segítheti majd a törvény az uniós pénzek felhasználását, az átláthatóságot, miközben felvállalt cél marad, hogy „ha Magyarországon pénzt költünk el, abból minél több az országban tudjon maradni”.

A tárcavezető szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek nagyon határozott elképzelései voltak már a ciklus elején, hogy változtatni kell azon, ahogyan az állami beruházások működnek. Ennek oka részben az óriási inflációs nyomás az építőiparban, de az is, hogy korábban sem sikerült soha annyiból kihozni egy beruházást, amennyi az eredeti terv volt, ami előkészítetlenségre utal. A miniszter elmondta, az új rendszerben minden tárcának tízéves tervet kell majd leadnia, ami szülni fog vitákat és érdekellentéteket.

Arra is kitért, nagyon egyszerű rendszerbe szervezték a munkát a tárcán belül a korábbi ügynökségi modell helyett, ami kicsit „konzervatívabb, bürokratikusabb, lassabb”, de legalább kontroll alatt tudják tartani az eseményeket, és van egy ember (ő maga), aki a teljes területért felel és a parlament által felelősségre vonható. Pozitívumként említette még, hogy az üzleti szereplők számára is világos, hogy „transzparens egyeztetési mechanizmusok vannak, nem kávéházakban kell találkozni”. A műsorvezető közbevetésére – hogy ez „a NER haszonélvezőinek szánt üzenetnek” hangozhat – miniszter azt mondta erre, valóban nekik is szól, nekik is az új szabályokhoz alkalmazkodniuk kell. „Más világ lesz, mint ami eddig volt, azok számára is, akik közelebb állnak a kormányzathoz, és azok számára is, akik távolabb állnak, ez teljesen egyértelmű.”

Az önkormányzatok központosítás, avagy állami hatáskörátvétel miatti érdeksérelmeiről Lázár azt mondta: vele lehet beszélni, kompromisszumot kötni, ennek megfelelően tett most egy ötpontos javaslatot, amely tartalmazza például, hogy tulajdont nem fognak átvenni. Azt viszont érvényesíteni akarja, hogy kiviteli terv nélkül sehol ne lehessen közbeszerzést kiírni, ami elnyújtja majd a projekteket, de így csinálják mindenhol Nyugat-Európában.

A miniszter megerősítette, nem Budapest-ellenesség az, hogy ő azt gondolja, az ország növekedési tartalékai vidéken vannak. Ennek ellenére lesz jó pár olyan nagy projekt, amelyek javítani fogják a budapesti életminőséget, ígérte.

Korábbi politikusi időszakairól azt mesélte, élvezte, amikor nem volt annyira reflektorfényben, és most, tárcavezetőként is van sok olyan része a munkájának, ami nem a nyilvánosság előtt zajlik. Ilyen például a közlekedési terület sok része. Lázár erre a feladatkörre elmondása szerint nem jelentkezett külön, hanem amikor a területért korábban felelős Palkovics László lemondott, Orbán Viktor megkereste azzal: „volna itt egy kis probléma, tudna-e segíteni”. A közlekedéshez egyébként ő úgy kapcsolódik, hogy „országszervezési feladatnak” tekinti, ami hozzájárul az uniós átlaghoz való felzárkózásunkhoz és az emberek életminőségéhez általában.

Lázár az egész közlekedési ágazatot forráshiányosnak mondta, de szerinte óriási lehetőség például a MÁV-ot, ami egy 57 ezres óriásvállalat, új pályára állítani – csak az a kérdés, lehet-e erre most hazai költségvetési forrást szerezni. A MÁV-val kapcsolatban azt is közölte Lázár, „tudomásul kell venni, hogy ez egy hiányos rendszer”, közel a vasúti pálya fele sebességkorlátozott. „Nem tudom azt mondani a kedves magyar honfitársaknak, hogy elképesztő jó szolgáltatást biztosítunk, gyertek és utazzatok. Ezzel szemben azt tudom nekik mondani, hogy nézzétek, ez olyan, amilyen, de a miénk, és olcsón adom ezt a szolgáltatást” – mondta a vármegyebérlere utalva. Szerinte az ország áltatása lenne azt mondani, itt minőségi változások lesznek egy-két éven belül, ez inkább tízéves időtávon elképzelhető.

A műemlékekkel kapcsolatos tervezetről is szó esett, melynek értelmében az állam által felújított kastélyok magánkézbe kerülhetnének ingyen. Lázár János szerint a magyar állam ugyan tulajdonosa, de nem jó gazdája ezeknek az épületeknek, rosszul üzemelteti azokat. Ellenben az egyházi és magánkézben lévő műemlékeknél több példát lát jó gazdaságra, így az állami pénzből felújított kastélyokat magánkézbe adná.

Az ősbűn szerinte az a baloldali gondolat volt, hogy a rendszerváltáskor nem adták vissza az eredeti tulajdonos családoknak ezeket az épületeket, ezzel az állapottal kell most valamit kezdeni. A koncepció szerint ugyanakkor a most magánkézbe (például vezető magyar vállalatoknak és egyházaknak) átadandó épületeknél az lenne a feltétel, hogy a közfeladatot meg kell tartani, a múzeumot üzemeltetni kell, a kerteket nyitva kell tartani. Ráadásul szerinte ezekre még mindig sokat kell költeni, és komoly megkötések, például elidegenítési és funkcióváltási tilalom lennének a szerződésekbe foglalva – összegzett.