Az orosz-ukrán háború 409. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított a kiszivárgott katonai iratok ügyében

A védelmi tárca (Pentagon) után az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, hogy miként kerültek nyilvánosságra a védelmi minisztérium minősített, többek között az ukrajnai műveletekkel kapcsolatos dokumentumai.

Az igazságügyi minisztérium helyi idő szerint pénteken adott ki közleményt, amely szerint egyeztetnek a védelmi minisztériummal, és saját vizsgálatot indítottak.
Ezt megelőzően a védelmi tárca helyettes szóvivője közleményében azt írta, hogy a Pentagonnak tudomása van a közösségi médiában megjelentekről, és vizsgálja az ügyet. Sabrina Singh ugyanakkor a dokumentumok hitelességét illetően nem bocsátkozott részletekbe.
A több közösségi médium felületein, köztük a Twitteren és Telegram oldalain megjelent katonai dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről szólnak, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének elképzeléseit részletezik, valamint a háborús veszteségeket összesítik. Az ügyről elsőként beszámoló The New York Times címu napilap péntek éjszaka arról adott hírt, hogy újabb, ezúttal a Közel-Keletet és Kínát is érintő dokumentumok is megjelentek a közösségi médiaoldalakon. Az iratok 2023. február 23. és március 1. közötti keltezésűek.
Amerikai kormányzati illetékesek közölték, hogy olyan katonai összefoglalókról lehet szó, amelyek a vezérkaron belül napi rendszerességgel készülnek, de nem nyilvános felhasználásra. A tájékoztatás szerint ugyan minősített adatokról lehet szó, de azok tényleges hírszerzési értéke csekély, valamint az azokban szereplő számadatokat megváltoztathatták.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója szerint a kiszivárogtatás mögött Oroszország áll, de a megjelent adatoknak semmi közük Ukrajna valós terveihez. Hozzátette, hogy az csak porhintés, hiszen ha Oroszország tényleg valós katonai előkészületekről szóló információhoz jutott volna hozzá, akkor az nem kerül nyilvánosságra.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy reagált, hogy Oroszországnak semmi kétsége nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetett és közvetlen módon beavatkozik Ukrajna és Oroszország konfliktusába, és ez a beavatkozás egyre növekszik.

AM: újabb intézkedések az ukrán gabonadömping megfékezése érdekében

Új intézkedéseket vezet be és még szigorúbban ellenőrzi Magyarország az Ukrajnából a szolidaritási folyósón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputköltségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak. A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így Magyarországra is, soha nem látott mennyiségben érkezik be és marad is itt a gabona- és olajosmag import.
Emellett a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, melyek kiszorítják hagyományos piacairól a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait – tette hozzá.
Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság (EB) elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.
Hangsúlyozta, a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
A miniszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény-termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet lehet kapni a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható.
Kifejtette, az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, ezért azt is kezdeményezik, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona- és olajosnövény importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat.
Mindezek mellett Magyarország tovább erősíti az importtermékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot – húzta alá a tárcavezető.
Nagy István leszögezte, az agrártárca mindig a magyar gazdák oldalán áll, és megteszi a szükséges intézkedéseket az ukrán gabonadömping és az elhibázott brüsszeli intézkedések által kialakult piaci nehézségek kezelése és a magyar gazdálkodók támogatása érdekében – írták a közleményben.

Több mint 11 500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6605 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5077 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az Egyesült Államok meghosszabbítja a 2021-ben hirdetett veszélyhelyzetet az Oroszország jelentette fenyegetésre hivatkozva

Az amerikai elnök további egy évvel meghosszabbította pénteken a 2021-ben kihirdetett országos veszélyhelyzetet az Egyesült Államokban, Oroszország káros befolyásolási kísérleteire hivatkozva.

Joe Biden pénteken megjelent elnöki rendelete szerint a 2021. április 15-én hozott intézkedés indokai változatlanul fennállnak, vagyis számolni kell szokatlan és rendkívüli fenyegetéssel az amerikai nemzetbiztonságra, külpolitikára és gazdaságra nézve, amelyeket bizonyos, az orosz kormány felől érkező „meghatározott káros külföldi tevékenységek” jelentenek.
A Fehér Ház internetes oldalán megjelent rendelet a „meghatározott káros külföldi tevékenységek” között említi az amerikai választások szabad és fair lebonyolításának aláásására és a demokratikus intézmények ellen irányuló erőfeszítéseket, a káros kibertevékenységet, a biztonság aláásására irányuló kísérleteket olyan államokban és régiókban, amelyek fontosak az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, valamint a nemzetközi jog régóta fennálló szabályainak megsértését, ideértve az államok területi integritásának tiszteletben tartására irányuló szabályokat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine