Kezdődik a túzokdürgés a pusztán, nászruhát öltenek a kakasok

A Csanádi pusztákon március első hetében észleltek először a dürgési viselkedést. Ez azóta is folyamatosan tart, bár a változékony időjárás miatt még nem teljes intenzitással.

A hazai túzokállomány közel fele a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén él. A túzokkakasok lassan nászruhát öltenek és elkezdődik pusztáink tavaszi ünnepe, a dürgés – tudtuk meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságától.

Azt írták, a legtöbb túzok a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él. Itt az idén nagyon korán elkezdődött a nászviselkedés, sőt már teljes dürgést is észleltek. A madarak továbbra is népes, 10-40 példányos csapatokban mozognak. A dévaványai határrészen, Kérsziget közelében, egy kivételesen nagy csoportosulást is megfigyeltek, melyben összesen 208 egyedet számoltak. A csapat döntően tojókból állt, de 15 fiatal kakas is volt köztük. Hét jelölt madarat is találtak, melyeket a korábbi években a dévaványai Túzokvédelmi Állomáson neveltek fel és repatriáltak. A hét madár közül egy 2011-es jelölésű volt a legidősebb. Arra, hogy ilyen népes, a kétszázas egyedszámot is meghaladó túzokcsapat együtt mozogjon, még nem volt példa a térségben.

A dürgőhelyeken még csak alkalmanként látják a készülődő madarakat. A repcéken, lucernákon, ugarokon, zöldülő, zsenge gyepeken fordulnak elő, de egyelőre még nem állandó, hanem változó helyszíneken. Érdekesség, hogy március 4-én szokatlan helyen, a Szarvas környéki rizsföldeken is megjelent 5 túzoktyúk. Alacsonyan szálltak, majd leültek az egyik felszántott rizskazettában. Korábbi évekből már vannak eseti megfigyelések rizsföldekről, de ez nem a jellemző életterük. A most megjelent kisebb csapat minden bizonnyal a dévaványai állományhoz tartozik.

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten is jelentős számban élnek túzokok. Az elmúlt időszakban az átlagosnál is több példányt észleltek itt. A Vésztő környéki állományban a tojók egész télen kitartottak a repceföldeken. A napokban 43 példányt számoltak az egyik ilyen táblában. A kakasok nemrég érkeztek a Mágor környéki dürgőhelyre, 10-12 példány rendszeresen megfigyelhető itt, de az intenzív nász még várat magára. A Mezőgyán környéki madarak a telet szokás szerint a Nagyszalonta térségében lévő repceföldeken töltötték és még most is főként ott tartózkodnak. Itt is az átlagosnál nagyobb számban kerültek elő, a maximum a napokban elérte az 51 példányt, melyből 38 volt tojó. A kakasok közül néhányan már a mezőgyáni dürgőhelyeket is látogatják. A tavaly Mezőgyán határában, műholdas jeladóval ellátott madár szerencsére túlélte a tél megpróbáltatásait, jelenleg is a tojók csapatában tartózkodik.

A harmadik jelentős élőhelyükön, a Csanádi pusztákon március első hetében észleltek először a dürgési viselkedést. Ez azóta is folyamatosan tart, bár a változékony időjárás miatt még nem teljes intenzitással. A tradicionális Kopáncsi-pusztai dürgőhelyen nyolc kakas tartózkodik. Közülük négy öreg, két középkorú és egy tavalyi fiatal kakas van, ők valamennyien az itteni állomány tagjai, de a dürgési időszakban megjelent egy eddig ismeretlen kakas is. A Csanádi puszták túzokállománya 8 kakasból és 21 tyúkból áll.

Felhívják az olvasók figyelmét, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja idén is szervez szakvezetéses, hajnali túzokleseket, április 1-30. között. A programra a bejelentkezéseket a 06-30/687-0814-es telefonszámon várják – közölte a nemzeti park.

Fotó: MTI/Kovács Attila