Az orosz-ukrán háború 407. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ursula von der Leyen: az EU bízik abban, hogy Kína nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak

Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében.

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.
Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – hangsúlyozta von der Leyen.
A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.
Von der Leyen aggodalmát fejezte az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.
Von der Leyen április 5-7. között tartózkodik Kínában Emmanuel Macron francia elnökkel együtt, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.

Ukrán vezérkar: az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza

Az ukrán erők csütörtökön több mint húsz orosz támadást vertek vissza, ebből tízet a Donyeck megyei Bahmut városánál – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

„Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak” – írta a vezérkar.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.
A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.

Brjanszki kormányzó: ukrán diverzáncsoportot vertek vissza az orosz határon

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.

„A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében” – írta a kormányzó.
Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.
Március elején ukrán diverzánsok a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába, ahol tüzérségi csapás mértek rájuk.
Jan Gagin, az elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Artyomovszk (mai ukrán nevén Bahmut) vasútállomását. Gagin 15-20 ezer halottra becsülte az ukrán hadseregnek a városban elszenvedett emberveszteségét. Bahmut birtoklásáért több mint hat hónapja heves harcok folynak.
Vlagyimir Putyin csütörtökön kétoldalú munkamegbeszélést folytatott az Ukrajnától elcsatolt mind a négy régió vezetőjével. A Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott első emberével tartott találkozón azt mondta, hogy szerda éjjel az egyik meg nem nevezett frontszakaszon 14 ukrán katona megadta magát, az ukrán hadsereg pedig háromszáz ágyúlövést adott le, hogy megsemmisítse őket az őrzésük helyén. Az elnök szerint a foglyok az utolsó emberig életüket vesztették, és megsebesültek az őrzésükre hátrahagyott orosz katonák is.
Putyin cinizmussal és a saját állampolgáraival szembeni kegyetlenséggel vádolta meg az ukrán hadsereget, hozzáfűzve: „az a feladatunk, hogy visszaszorítsuk őket olyan messzire, ahonnan már nem tudnak kárt okozni nekünk”.

Közel 9500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5441 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4041 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 5-én 20 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Mintegy tízmilliárd dolláros fegyverkezési programot hagyott jóvá a román parlament

Jóváhagyta a kétkamarás román parlament egyesített védelmi bizottsága a román védelmi minisztérium (MAPN) öt fegyverbeszerzési programját, amelyek költésvetése együttesen mintegy tízmilliárd dollárt (7,1 milliárd eurót és 2,5 milliárd dollárt) tesz ki – közölte szerdán a G4Media.ro hírportál.

A legnagyobb értékű – 4,2 milliárd eurós – beszerzés a SHORAD, illetve VSHORAD (rövid és nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozik. A MAPN 16 üteget a légierő, 9 üteget pedig a szárazföldi csapatok felszerelésére szán, a két szakaszban megvalósítandó fegyverbeszerzés első szakasza 2030-ig tartana.
A bukaresti védelmi tárca 2,995 milliárd eurót tervez költeni 298 lánctalpas harckocsi beszerzésére, 1,923 milliárd dolláros költségvetésből a MAPN a szárazföldi csapatok öt zászlóalját látná el egy-egy 155 milliméteres kaliberű önjáró löveggel, megfelelő lőszerrel, illetve logisztikával, és tüzéreket képezne ki.
A védelmi tárca további 372 millió dollárért vásárolna az Egyesült Államokkal kötendő kormányközi megállapodás révén 186 darab AIM-120 AMRAAM típusú, radarvezérlésű, közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétát a légierő F-16-os harci gépei számára.
Az ötödik beszerzési program is az F-16-os harci repülőgépek felfegyverzésére irányul: a tárca 239 millió dollárt akar költeni a MAPN 299 rövid hatótávolágú, infravörös vezérlésű AIM-9X SIDEWINDER típusú levegő-levegő rakéta beszerzésére.
Romániában előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges a 100 millió eurós értéket meghaladó közbeszerzések elindításához, amelyről a MAPN esetében az egyesített védelmibizottság hivatott dönteni.
Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2
százalékról) védelmi kiadásait. A 2017-ben indult haderőfejlesztés során a bukaresti védelmi tárca főleg amerikai gyártmányú
haditechnikák – Patriot rakétaelhárító rendszerek, HIMARS sorozatvetők és F-16-os harci repülők – beszerzéséről döntött.

Andrzej Duda: nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről

A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.
A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.
Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.
A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.
Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.
Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.
A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”. Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.
A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.

Több mint 325 ezer ukrán menekült él Csehországban

Csehországban jelenleg 325 742 ukrán menekült él rendkívüli tartózkodási engedéllyel, amely az egészségügyi, a szociális és az oktatásügyi rendszer igénybevételére, valamint munkavállalásra jogosít fel – közölte szerdán a cseh belügyminisztérium.

A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek 30 százalékát gyermekek teszik ki – mondta Pavla Novotná, a tárca migrációs ügyekkel foglalkozó szekciójának igazgatója prágai sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajna elleni orosz támadás tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket Csehországban. Mintegy kétszázezer rendkívüli engedély hatálya időközben megszűnt, mert a tavaly decemberben elrendelt megújítását az érintettek nem kérték. A minisztérium szerint valószínű, hogy ezek a személyek visszatértek Ukrajnába, vagy egy harmadik országba távoztak.
A legtöbb ukrán menekült Prágában (80 ezer) és Közép-Csehországban (45 ezer) él. A legkevesebben, alig tízezren, a közép-morvaországi Zlíni régióban telepedtek le.
A menekültek közül mintegy 150 ezren már dolgoznak, többnyire alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyeken. A magasabb szakképzettséget megkövetelő munkahelyek betöltését általában a nyelvtudás akadályozza.
A csehországi iskolákat jelenleg több mint 70 ezer ukrán gyermek látogatja.
A hatályos szabályok szerint a rendkívüli csehországi tartózkodási engedélyt legfeljebb három évre lehet megszerezni a külföldieknek.

Ukrán parancsnok: hadrendbe állították az amerikai Avenger légvédelmi rendszereket

Az északi hadműveleti zónában már hadrendbe állították az Egyesült Államok által Ukrajnának adott Avenger típusú légvédelmi rakétarendszereket – számolt be szerdán Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka.

Kifejtette, hogy a rakétarendszerek képesek rövid hatótávolságú mobil légvédelmet biztosítani a polgári infrastruktúra és az ukrán erők számára robotrepülőgépek, drónok, valamint alacsonyan haladó repülők és helikopterek ellen. Megjegyezte, hogy az Avenger alkalmas az iráni gyártású Sahid kamikaze drónok hatékony felderítésére és megsemmisítésére is. Elmondta, hogy a rendszer működtetéséhez ukrán katonák speciális kiképzést kaptak Németországban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az Avenger kezelésére kiképzett egyik ukrán katona elmondta, hogy a rendszer Stinger rakétákkal, és egy Browning nehézgéppuskával van felszerelve.
Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagja részeként nyolc Avenger légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán határőrszolgálat szerdai közleményében arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutban házról házra folynak a harcok, az orosz erők fő erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmi vonalát a város ipari övezetében. Az ott szolgálatot teljesítő határőrök állását a Wagner orosz magánhadsereg egyszerre hat csoportja támadta meg, amit azonban a határőralakulat visszavert. A jelentés szerint 29 orosz katona halt meg, és legalább negyven megsérült.
Az ukrán vezérkar sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a keleti fronton az ukrán erők megsemmisítettek egy K-52-es orosz helikoptert. A vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők szerdán több mint negyven orosz támadást vertek vissza. A beszámoló szerint az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában indított támadóműveletekre összpontosítják.

Mateusz Morawiecki és Volodimir Zelenszkij aláírták a hadfelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyről Zelenszkij a közös sajtóértekezleten közölte: a nyilatkozat a Krab önjáró lövegek és Rak önjáró ütegek szállításáról is szól.
Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.
Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki ebben az összefüggésben a sajtókonferencián elmondta: többszáz lengyel cég már kész arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, szerdán már aláírták az erre vonatkozó első szerződéseket. Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten közölte, hogy „megtalálták a kiutat”. „Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben” – tette hozzá az ukrán elnök.
A lengyel kormányfő arra is kitért, hogy Lengyelország az Európai Bizottsággal és Ukrajnával együtt az Oroszországba elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésére törekszik, és „rendkívüli barbárságnak” nevezte a történteket.
Beszámolója szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások napirendjén szerepelt az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálása is. „Ma esély van arra, hogy újból, igazságra alapozva, megírjuk ezt a történetet” – utalt Morawiecki az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett tömeggyilkosságokra, amelyeket Varsó népirtásnak tekint.
Morawiecki közölte továbbá: a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta: a Varsó-Kijev vasútvonalon nyíló Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt várhatóan hamarosan megnyitják.
A határátkelőn 2005 óta szünetel a közlekedés.
Volodimir Zelenszkij szerda délután Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt részt vett a lengyel-ukrán gazdasági fórumon is, este pedig a két elnök beszédet mond a varsói Királyi Várban.

Putyin: nyugati szakszolgálatok vesznek részt a terrortámadások előkészítésében

Nyugati különleges szolgálatok vesznek részt az orosz területen elkövetett ukrán terrortámadásokban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai tanácskozásán.

„A neonácik és bűntársaik nemcsak a szövetségi állam új alakulatainak területén aktívak, hanem Oroszország más régióiban is követnek el bűncselekményeket. Minden okunk megvan rá, hogy azt állítsuk, harmadik országok, nyugati különleges szolgálatok is részt vesznek az ilyen diverzánsakciók és terrortámadások előkészítésében” – hangoztatta az orosz államfő.
Putyin kifogásolta, hogy a „kijevi rezsim” kíméletlen rakétatámadásokat intéz a civilek ellen, emellett pedig „rendszeresen indít terrortámadásokat kormányzati és rendvédelmi tisztviselők, újságírók, közéleti személyiségek, iskolai és egyetemi tanárok ellen”, ehhez felhasználva a fel nem számolt földalatti ellenállást, így a neonáci és egyéb radikális csoportokat. Mint mondta, Oroszország „új régióinak” lakóit meg kell védeni „az önkény és az erőszak ellen” és fel kell lépni ezeken a területeken a szervezett bűnözés ellen. Feszültnek minősítette az Új-Oroszország történelmi orosz területein” kialakult helyzetet.
Nyikolaj Patrusev, a biztonsági tanács titkára közölte, hogy az Ukrajnától elcsatolt „új régiókban” pótlólagos intézkedéseket hoznak a diverzánsok és a helyzet destabilizálására tett kísérletek ellen. Az állította, hogy Kijev ezeken a területeken az Egyesült Államok és szövetségesei támogatásával fokozza a „terrorista tevékenységet”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 580 főnben nevezte meg, közülük több mint 410 katona és „zsoldos” a Donyeck környékén folytatott harcokban esett el. A tábornok beszámolt még egyebek között a donyecki régióban lévő Sziverszk környékén elindított ukrán ellentámadás visszaveréséről, nyolc felderítő- és diverzánscsoport felszámolásáról, két vezetésipont megsemmisítéséről és egy MiG-29-es repülőgép lelövéséről is.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a régióban felkészült az ellentámadásra, amely bármely pillanatban elindulhat.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Brjanszk megyében a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közlése szerint lezuhant egy ukrán könnyűmotoros repülőgép, a pilótát őrizetbe vették.

Védelmi miniszter: Csehország ismét hadianyagot küld Ukrajnának

Csehország további mintegy 600-700 millió korona (9900 – 11550 millió forint) értékben küld a közeljövőben hadianyagot Ukrajnának – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szerdán Prágában, miután a témáról Petr Pavel államfővel egyeztetett.

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt. „Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket” – tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.
Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.
Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta: Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak. Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.
A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint 50 milliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

Vlagyimir Putyin: az amerikai ihletésű színes forradalmak vezettek el az ukrán konfliktushoz

Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet szerdai megbízólevél-átadási ünnepségén.

„Kedves nagykövet asszony, nem akarom elrontani a megbízólevelek átadásának magasztos hangulatát, és tudom, hogy ön talán nem ért egyet a véleményemmel, de ma nem tehetem meg, hogy ne mondjam ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában az olyan eszközök alkalmazása, mint az úgynevezett színes forradalmak támogatása vagy a 2014-es kijevi államcsíny támogatása vezetett el végeredményben a jelenlegi ukrán válsághoz, és hozzájárult az amerikai-orosz kapcsolatok romlásához” – mondta az elnök Lynne Tracy új amerikai nagykövethez szólva.
Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes e kapcsolatok állapotát jellemezve a Sputnik rádiónak azt mondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok már túljutott a viszony hidegháborús szakaszán, és most már a konfliktus forró fázisában tart.
„Annak vagyunk tanúi, hogy ez az állam (Egyesült Államok) közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen különböző frontokon” – mondta, hozzátéve hogy az amerikai hibrid hadviselésnek egyes formái teljesen példátlanok, és még a hidegháború idején sem léteztek.
„Hangsúlyozom, hogy az orosz fél teljes mértékben elkötelezettje annak a közismert posztulátumnak – amelyet az utóbbi időben többször is rögzítettek, egyebek között a legmagasabb szinten is -, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet nem szabad kirobbantani” – nyilatkozott.
„De az a vakmerő, provokatív, sok tekintetben teljesen agyament mód, ahogy amerikai ellenfeleink egyre továbbviszik a dolgokat az eszkaláció lépcsőjén, az, hogy mennyire elvakítja őket az a teljesen abszurd, a semmire sem alapozott hitük, hogy képesek stratégiai vereséget mérni Oroszországnak, a kognitív potenciáljuk és általában véve az épeszűségük megkérdőjelezésére késztet” – fogalmazott.
Rjabkov arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenfelei „a szó legszorosabb értelmében a tűzzel játszanak”.
„Meg kell érteniük, hogy a szuverenitásunk, területi integritásunk, államiságunk megsértése (…) tendenciájának a folytatódása esetén készek leszünk minden intézkedést megtenni, minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és biztosítsuk a szuverenitásunk szavatolását. Ezen eltökéltségünk alábecsülése valószínűleg a legrosszabb dolog, ami most ellenfeleink fejében megtörténhet, vagy nem történhet meg. Óva intjük őket a végzetes hibáktól” – nyilatkozott Rjabkov.
Putyin a szerdai Kremlben tartott szertartáson, amelyen az Egyesült Államok, Dánia, Paraguay, Norvégia, Egyenlítői-Guinea, Omán, Szíria, Észak-Macedónia, Brunei, Mexikó, Honduras, Zimbabwe, Abházia, Irak, Kambodzsa, és Guinea új nagykövete is átadta megbízólevelét, szavait az unió új misszióvezetőjéhez, Roland Galharague-hoz intézve kijelentette: „Az Európai Unió itteni missziójának vezetője talán osztja azt a véleményt, hogy az elmúlt években – nagy sajnálatunkra – nagyon megromlott a kapcsolat ezen egyesülés és Oroszország között. Ennek okát abban látjuk, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal”.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy „éppen az EU kezdeményezte a konfrontációt”. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.

Jens Stoltenberg: történelmi hiba lenne, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot

A NATO-tagországok egyetértenek abban, hogy történelmi hiba lenne, és mélyreható következményekkel járna, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot az ukrajnai háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg felhívta a figyelmet: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”.
„Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz-kínai partnerségnek nincsenek határai” – mutatott rá.
Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.
A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a pár nappal korábban Kínával aláírt megállapodása, miszerint az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni, csupán „üres ígéret” volt.
A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.
„Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is” – hangsúlyozta.
Stoltenberg elmondása szerint a hosszú távú segítségnyújtási program magában foglalja az ország védelmi kapacitásainak megerősítését, valamint a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra való áttérés megkönnyítését. Hangsúlyozta: ahhoz hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagjává váljon, függetlennek és demokratikusnak kell lennie.
„Ha Putyin elnök győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik” – figyelmeztetett.
Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.

Ukrán kormányzó: az orosz erők egy Donyeck megyei települést ágyúztak, áldozatok

Legalább két helyi lakos életét vesztette, és négy megsérült, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a Donyeck megyei Olekszijevo-Druzskivka településre – közölte szerdán Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.
Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.
A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine