Az orosz-ukrán háború 404. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Őrizetbe vettek egy gyanúsítottat a szentpétervári robbantással kapcsolatban
Őrizetbe vettek hétfőn az orosz hatóságok egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a vasárnapi szentpétervári robbantáshoz, amelynek következtében életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító és blogger, és további 32 ember megsebesült.
Darja Trepova őrizetbe vételéről az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tett bejelentést hétfőn a Telegramon.
Trepova az ellene hétfő reggel kiadott belügyminisztériumi körözés szerint 1997-ben született Szentpéterváron. A nyomozati anyag szerint a nő vasárnap egy robbanószerkezetet rejtő gipszszobrot ajándékozott Tatarszkijnak, aki szerzői estet tartott egy helyi kávézóban. A merénylet következtében 32 ember megsebesült, közülük tízen súlyosan.
Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a hatóság meg fogja állapítani a gyanúsított indítékát, és egyéb nyomozati tevékenységet folytat. Trepova szentpétervári lakhelyén a rendőrök vasárnap este házkutatást tartottak, kihallgatták anyját és nővérét is.
Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság szerdán közölte, hogy a Tatarszkij elleni terrortámadást az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a szabadságvesztésre ítélt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus alapította Korrupcióellenes Alapítvánnyal együttműködő „ügynökök” bevonásával. A hatóság szerint Trepova az alapítvány aktív támogatója.
A Meduza című, Rigában szerkesztett orosz ellenzéki portál idézte Ivan Zsdanovot, a Korrupcióellenes Alapítvány igazgatóját, aki szerint a vádat cáfolni sem érdemes. Zsdanov a maga részéről azt állította, hogy a „propagandistát” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) „likvidálta”.
Jens Stoltenberg: Finnország kedden a NATO tagjává válik
Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.
Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is.
A Wagner-csoport a bahmuti városháza elfoglalásáról számolt be
A Wagner orosz katonai magánvállalat elfoglalta az ostromlott kelet-ukrajnai bahmuti városházát, és kitűzte az orosz nemzeti zászlót az épületre – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója hétfőn cége sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.
„2023. április másodika, 23.00 óra. Vladlen Tatarszkij jó emlékének feliratú orosz zászlót és a Wagner katonai magánvállalat zászlaját tűztük ki Artyomovszk városházára. Jogilag Artyomovszk elfoglaltatott” – mondta Prigozsin a város orosz nevét használva. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a város nyugati kerületeiben még mindig összpontosul az ellenség „.
Prigozsin azt is elmondta, hogy a zászlóra a Szentpéterváron robbantással meggyilkolt haditudósítóról és bloggerről, Vladlen Tatarszkijról megemlékező felirat is került.
Vasárnap délután Szentpétervár belvárosában, egy kávézóban pokolgépes robbanás végzett Vladlen Tatarszkij haditudósítóval és bloggerrel (valódi nevén Makszim Fominnal). Az orosz egészségügyi minisztérium hétfő reggeli közlése szerint a merényletben további 32 ember megsérült, közülük tíz állapota súlyos.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap éjjel közzétett állásfoglalásában nehezményezte, hogy a nyugati fővárosok és az illetékes szakosodott nemzetközi szervezetek némán eltűrik a „kijevi rezsim” orosz újságírók ellen elkövetett megtorló akcióit, és egyetlen gyilkosságot sem vizsgálnak ki. Tatarszkij halálával kapcsolatban együttérzését fejezte ki Kirill moszkvai pátriárka.
Lengyelország átadta az első MiG-29-eseket Ukrajnának
Lengyelország a napokban átadta a MiG-29-es vadászgépszállítmány első tételét Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának főnöke.
Przydacz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban bejelentette: szerdán Varsóba hivatalos látogatásra érkezik Volodimir Zelenszkij. Ez lesz az ukrán elnök első bejelentett lengyelországi útja az ukrajnai háború kitörése óta.
A tárgyalások témáiról szólva Przydacz elmondta: Lengyelország a napokban átadta Ukrajnának a szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek „első néhány darabját”. Az ukránok „biztosan további támogatásért fognak folyamodni” -tette hozzá.
A MiG-29-esek átadását Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be március közepén, Petr Pavel új cseh elnök varsói látogatásakor. Duda akkor négy vadászgépet tartalmazó első szállítmányról beszélt. A lengyel hadsereg jelenleg 12 MiG-29-essel rendelkezik, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át.
Przydacz az interjúban arra is rámutatott: az orosz hadseregnek több ezer harckocsija van. Ezért Ukrajnának „sokkal gyorsabban, sokkal nagyobb mennyiségben kell felszerelést szállítani” – húzta alá. Hozzátette: Ukrajna ma, mint fogalmazott, „mindnyájunk stabilitását védi”.
Lengyelország mellett Szlovákia is bejelentette, hogy átadja Ukrajnának a MiG-29-es vadászgépeket saját állományából. Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke múlt heti szlovákiai látogatása során közölte: a március második felében Szlovákia által szállított négy vadászgépet Harkiv védelmére vetették be.
Őrizetbe vettek egy gyanúsítottat a szentpétervári robbantással kapcsolatban
Őrizetbe vettek hétfőn az orosz hatóságok egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a vasárnapi szentpétervári robbantáshoz, amelynek következtében életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító és blogger, és további 32 ember megsebesült.
Darja Trepova őrizetbe vételéről az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tett bejelentését hétfőn a Telegram-csatornáján.
Trepova az ellene hétfő reggel kiadott belügyminisztériumi körözés szerint 1997-ben született Szentpéterváron. A nyomozati anyag szerint a nő vasárnap egy robbanószerkezetet rejtő szobrot ajándékozott Tatarszkijnak, aki szerzői estet tartott egy helyi kávézóban.
Oroszország borzolja a kedélyeket: egyenesen a NATO-határhoz telepítik a taktikai atomfegyvereket
Fehéroroszország nyugati határai közelébe fognak kerülni a taktikai atomtöltetek, melyek így könnyebben elérhetik a NATO-tagországokat is. Folytatódik az erőfitogtatás, nyoma se látszik a tűzszünetnek.
A minszki orosz nagykövet vasárnap este kijelentette: Oroszország Fehéroroszország nyugati határai közelébe fogja telepíteni taktikai atomfegyvereit – írja a Reuters. Ezzel a lépéssel Oroszország kifejezetten NATO-tagállamok határaihoz telepíti a fegyvereket, ami tovább borzolja a kedélyeket a Nyugat és Oroszország.
„A fegyvereket államunk nyugati határára szállítják. A nukleáris töltetek növelik a biztonság szavatolásának lehetőségeit. Ez az európai és az amerikai tiltakozás ellenére is meg fog történni” – mondta Borisz Grizlov, Oroszország fehéroroszországi nagykövete a helyi állami televíziónak.
A Promenad24 korábban megírta: Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén, 13 hónappal az orosz-ukrán háború kezdetét követően bejelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket helyez el Fehéroroszországba. Minszk engedélyezte azt is, hogy szövetségese fehérorosz területről indítson offenzívát Ukrajna ellen. A fehérorosz fél azzal magyarázta a lépést, hogy „a NATO lépései miatt kényszerült Minszk az atomfegyverek befogadására” – emlékeztet a Mandiner.
Mintegy 8500-an menekültek a háború elől Magyarországra
Magyarország területére 2023. április 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4588 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3912 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Robbanás történt egy szentpétervári kávézóban, életét vesztette egy orosz haditudósító
Robbanás történt vasárnap egy szentpétervári kávézóban, amelynek következtében egy ismert Kreml-párti haditudósító és blogger életét vesztette – közölték a helyi mentőszolgálatok.
A helyi kormányzó szerint 25-en sérültek meg, közülük 19 embert kórházba szállítottak.
Az Interfax és a TASZSZ orosz hírügynökségek a hatóságok előzetes értesüléseire hivatkozva közölték, hogy pokolgép robbanhatott. A belügyminisztérium megerősítette: a detonáció következtében a Vladlen Tatarszkij néven ismert (valódi nevén: Makszim Fomin) orosz blogger vesztette életét, aki az intézményben szerzői estet tartott.
A robbanás Szentpétervár belvárosában, a Vaszilij-szigeten, a Street Food Bar No1 folyóparti kávézóban történt. A történtek következtében kitörtek a szórakozóhely ablakai és megrongálódott a terasza is.
A TASZSZ-t úgy tájékoztatták a bűnüldöző szervek, hogy 200 gramm trotilnak megfelelő hatóerejű robbanószerkezet lépett működésbe a színpad mellett. A pokolgépet egy Tatarszkijnek ajándékozott, kisméretű szoborban rejtették el.
A bűnüldöző szervek mindenkit, aki az incidens idején a kávézóban tartózkodott, ellenőriznek, hogy köze volt-e a robbanáshoz.
Tavaly augusztus 20-án a gépkocsijába rejtett pokolgép végzett Darja Dugina újságíróval, Alekszandr Dugin filozófus lányával Moszkva környékén egy autópályán. A gyilkosság elkövetésével az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán állampolgárságú Natalja Vovkot vádolta meg, aki a bűncselekményt követően Észtországba távozott.
Idén március 6-án az FSZB arról számolt be, hogy megakadályozott egy Konsztantyin Malofejev orosz üzletember, a Cargrad médiacsoport igazgatótanácsának elnöke elleni merényletet, amelyet állítása szerint szintén az ukrán különleges szolgálatok készítettek elő, a terrorizmussal vádolt orosz Gyenyisz Kapusztyin közreműködésével. Kapusztyin a társaival március elején fegyveres támadást hajtott végre két, az ukrán határ közelében fekvő község ellen Brjanszk megyében.
Ukrán vezérkar: több mint húsz légicsapást hajtottak végre az orosz erők
Az orosz erők vasárnap huszonkét légi és öt rakétacsapást hajtottak végre, valamint negyvenkétszer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára – írta esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
A beszámoló szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába végrehajtott támadó műveletekre összpontosítja. Bahmut, Avgyijivka és Marjinka továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. A nap folyamán az ukrán erők több mint ötven ellenséges támadást vertek vissza a térségben.
A vezérkar megerősítette, hogy vasárnap az orosz erők két rakétacsapást hajtottak végre, valamint rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városra. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy a Kosztyantinyivka elleni orosz támadás következtében legalább hat helyi lakos meghalt és nyolc megsérült. Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott 16 többlakásos épület és nyolc családi ház, egy óvoda, a városi adóhivatal épülete, valamint gázvezetékekben és járművekben keletkeztek károk.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy reggel az orosz erők aknavetővel eltaláltak egy tejszállító teherautót, a járműben két ember életét vesztette.
Az ukrán főügyészség közlése szerint az orosz erők a Donyeck megyei Toreckre is tüzet nyitottak, négy helyi lakos sérült meg.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok ágyútűz alá vették a kurahovei hőerőművet, ami miatt áramellátási problémák keletkeztek a térségben.
Cseh miniszter: a cseh lakosság számára nem jelentene fenyegetést az atomfegyverek bevetése Ukrajnában
Nem jelentene veszélyt a cseh lakosság számára a taktikai atomfegyverek bevetése Ukrajnában – vélte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában.
„Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene” – mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.
Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte: Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy területére atomfegyvereket telepíthetnének. „Semmi ilyesmi nincs napirenden” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Jana Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna. „Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá Cernochová.
Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.
Jana Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéséket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében. „Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország” – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: Kínát sem lehet kizárni.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine