Az orosz-ukrán háború 402. napja – FRISSÜL

Immár négyszázkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A kelet-európai állam- és kormányfők közösen kérnek Brüsszeltől segítséget az ukrán gabonaimport miatt

A magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint a tárcavezető kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború, és az arra válaszul adott, elhibázott brüsszeli szankciók miatt megemelkedett energiaárak és inputköltségek az európai gazdálkodókat is roppant súlyosan érintik.
Az Ukrajnával határos tagállamokban – így Magyarországon is – mindezt tetézi a soha nem látott mennyiségben beérkező és ezekben az országokban maradó gabona- és olajosmag import. Ezen felül a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket és a termelési költségek szintje alá süllyeszti a gazdálkodók értékesítési árait – hangsúlyozta a közlemény szerint Nagy István.
Hozzátette: a kelet-európai állam és kormányfők Brüsszel tehetetlenségét látva pénteki levelükben egy olyan komplex intézkedéscsomag haladéktalan kidolgozását kérik az Európai Bizottság elnökétől, amely az érintett gazdák azonnali megsegítését és a kiváltó okok kezelését is magában foglalja.
A miniszter kitért arra is, hogy az ukrán import miatt értékesítési gondokkal küzdő gazdálkodók azonnali megsegítése érdekében a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelését szorgalmazzák további források bevonásával, mert nyilvánvaló, hogy a Közös Agrárpolitika keretében erre a célra felhasználható forrásokból és a nemzeti költségvetésekből nem oldható meg a helyzet kezelése.
Szintén a kialakult helyzet rövid távú kezelése érdekében kérik a Bizottságtól, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határmenti tagállamokban megtermett és az import okozta árcsökkenés miatt eladhatatlan, betárolt gabonát.
A kereskedelempolitika területén pedig azt javasolják, hogy ha az import miatt kialakult piaci zavarok más módon nem háríthatók el, akkor a Bizottság tegyen lépéseket a vámok és vámkontingensek visszavezetésére, jegyezte meg – áll a közleményben.
Nagy István kiemelte, a magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Bizottság Ukrajna megsegítése során a kelet-európai gazdákról sem feledkezik meg, hiszen nem elvárható és nem is igazságos, hogy az EU 27 tagállama által Ukrajna felé nyújtott közös szolidaritás árát a határmenti tagállamok mezőgazdasági termelői fizessék meg.
El kell kerülni, hogy ugyanaz történjen, mint a szankciók esetében, vagyis, hogy az EU több kárt okozzon saját magának és mezőgazdasági termelőinek, mint amekkora segítséget jelent Ukrajnának a mezőgazdasági termékek szárazföldi úton történő vámmentes beengedése – fogalmazott Nagy István az AM közleménye szerint.

Lukasenka emeli a tétet, már stratégiai atomfegyverek telepítéséről beszél

Vlagyimir Putyin múlt szombaton jelentette be, hogy sikerült megállapodnia Fehéroroszországgal, az úgy egyezmény értelmében Moszkva taktikai atomfegyvert telepít fehérorosz területen. Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pénteken arról beszélt, hogy Belarusznak stratégiai nukleáris fegyverekre is szüksége lehet – számolt be a BelTA.

Lukasenka a belorusz állami hírügynökség, a BelTA szerint pénteki beszédében már azt mondta: „Lehetséges, hogy orosz stratégiai nukleáris fegyvereket is telepítenek Belaruszba.” Ezeknek a hatása jóval nagyobb, mint a taktikaiaké.

Ismét csaknem 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5709 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4186 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 31-én 43 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kijev elutasította a fehérorosz elnök tűzszüneti felhívását

A tűzszünet most azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van maradni az általa megszállt ukrajnai területeken – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren.

Az ukrán tisztségviselő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aznap Minszkben tett felhívására válaszul írta, aki azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében.
„Bármilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van a megszállt területeken maradni. Ez semmiképpen sem engedhető meg” – szögezte le a tanácsadó.
Hozzátette: Ukrajnának joga van csapatokat és haditechnikai eszközöket mozgatni a saját területén úgy, ahogy szükségesnek látja.

Az ukrán légierő elismerte, hogy nyugati, GPS-irányítású bombákat használnak

Az ukrán légierő használ nyugati gyártású, JDAM (Közös Közvetlen Támadó Lőszer) kategóriába sorolt, GPS-irányítású precíziós bombákat – ismerte el Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy pénteki tévéműsorban.

„JDAM-nek nevezett bombákat használunk. Ezek nyugati típusú bombák, amelyekkel repülőgépeink sikeresen csapnak le fontos célpontokra. Ezek a bombák valamivel kisebb teljesítményűek, de rendkívül nagy pontosságúak. Szeretném, ha több ilyen bombája lenne az ukrán légierőnek” – jelentette ki a szóvivő.
A közelmúltban Oroszország aktívan kezdett használni irányított légi bombákat. Az orosz erők általában a szovjet időkből származó FAB-500-as bombákat használnak, amelyeket utólag szárnyakkal és GPS-navigációval szereltek fel – idézett fel az Ukrajinszka Pravda hírportál korábbi ukrán közléseket. Ihnat korábban rámutatott arra, hogy ezek az orosz bombák általában nem túl pontosak, ezért nagy veszélyt jelentenek a polgári létresítményekre. Az ilyen típusú fegyverek elleni küzdelemhez Ukrajnának nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre és modern, többcélú repülőgépekre van szüksége – mondta a szóvivő.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt állította, hogy Luhanszk megye megszállt részében ötven orosz katona dezertált. A vezérkar szerint ez azt bizonyítja, hogy folytatódik az Ukrajnába vezényelt orosz katonák csoportos szökésének tendenciája.
A kijevi katonai vezetés jelentésében arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők több mint harminc ellenséges támadást vertek vissza, két légvédelmi rendszert és egy radarállomást is eltaláltak. Az ukrán légierő gépei a nap folyamán hat csapást mértek az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta-és tüzérségi egységek pedig nyolc támadást hajtottak végre, amelyek eredményeképpen eltaláltak egy üzemanyagraktárt, két légvédelmi rakétarendszert, egy tüzérségi egységet és egy elektronikus hadviselési állomást.
A kijevi jelentés szerint az orosz erők eközben öt rakéta- és 12 légicsapást indítottak, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
„Pénteken az Oroszországi Föderáció ballisztikus rakétákkal újabb rakétatámadást intézett polgári célpontok ellen Zaporizzsja városában és Ukrajna más településein. Hat Sahíd-136 típusú, iráni gyártású támadó drónt is bvetettek, de ezeket mind megsemmisítette az ukrán légédelem. Az ellenség továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtandó támadó műveletekre összpontosítja” – írta a vezérkar.

Olaf Scholz: több évig tarthat még a háború

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.

A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.
Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.
Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása” – mondta Olaf Scholz.
Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.
Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.
Ez fontos vállalás, hiszen „előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat” – tette hozzá Olaf Scholz.

Zbigniew Rau: a Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását

A Bukaresti Kilencek országai folytatni fogják Ukrajna támogatását katonai és egyéb területeken – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter pénteken a közép-lengyelországi Lódzban a Bukaresti Kilencek (B9) kétnapos külügyminiszteri találkozóját záró sajtótájékoztatón.

A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze.
Rau kiemelte: megvitatták „az európai biztonsági helyzet romlását”, a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna „politikai és gyakorlati támogatását”.
A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a „jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz” érdekében.
A B9 „katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és „sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír”. Rámutatott, hogy a B9 országai élenjárnak e téren, olyan, „bátrabb akciókban” való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.
Bogdan Aurescu úgy vélte: az Ukrajna elleni orosz háború „Európa és Amerika biztonságát veszélyeztető művelet”, amely „komoly fenyegetést jelent a globális békére” nézve is. A béke érdekében „segíteni kell Ukrajnát, hogy megnyerje ezt a háborút” – fogalmazott a román diplomácia vezetője. Fontosnak nevezte, hogy az orosz tiszteket „felelősségre vonják azért, amit Ukrajnában műveltek”.
Aurescu szavai szerint a lódzi találkozó résztvevői a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt megerősítették együttműködési szándékukat az észak-atlanti szövetség keretében. Fontosnak nevezte, hogy előrelépés történjen Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.
A B9 lengyelországi találkozóján részt vett a csoporthoz nem tartozó Svédország, Finnország, Spanyolország és a NATO küldöttsége is.

Szerb elnök: Belgrádnak egyre bonyolódó geopolitikai helyzetben kell megtalálnia a helyét

Egyre bonyolultabb a helyzet a nagyhatalmak között, főként Kína és az Egyesült Államok, illetve Kína és Európa, valamint Oroszország és a Nyugat között, és ebben a helyzetben Szerbiának kis országként meg kell találnia a helyét – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök országjáró körútjának pénteki állomásán, a közép-szerbiai Kraljevóban.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a szerb elnök kiemelte, hogy a helyzet azért bonyolódik egyre jobban, mert az ukrajnai háború végét még mindig nem lehet látni. Szerbia pedig nehéz helyzetben van, mert a nagyhatalmak harcai közben kell megőriznie függetlenségét és döntési önállóságát. „A függetlenség azonban nemcsak azt jelenti, hogy megvannak a saját határaitok, van hadseregetek és rendőrségetek, hanem azt is, hogy például a minisztereket nem valaki más választja ki, vagy amikor önállóan dönthettek arról, hogy mely vasutakat és utakat építitek meg” – húzta alá.
Aleksandar Vucic arra is emlékeztetett, hogy Belgrád tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és elítélte az orosz agressziót, de nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen. „Tudjuk, milyen volt nekünk, tudjuk, milyen volt, amikor az országunkat támadták, mindent tisztelünk, de saját politikát folytatunk” – hangsúlyozta a szerb államfő arra utalva, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúi idején az akkori Jugoszlávia ellen is szankciókat vezettek be.
Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy júniusban elindítaná népi mozgalmát, amelynek a Népi Mozgalom Szerbiáért nevet szeretné adni. Ez egy pártokon felüli, a politikán túlmutató kezdeményezés lenne, amelynek célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat az embereket tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, a kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.
Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni büntetőintézkedésekhez, miközben az Európai Unió elvárja tőle, hogy uniós tagjelöltként összehangolja külpolitikáját az EU-éval. Brüsszeli diplomaták többször is kijelentették, amíg Belgrád ezt nem teszi meg, addig nem tud előrelépni az európai integráció felé vezető úton.

Kockázatosnak tartja Washington kurzusát Moszkva módosított külpolitikai koncepciója

A jelenlegi amerikai kurzust Moszkva nemcsak a maga, de a világ számára is fő kockázatforrásnak tekinti, és fel szándékozik számolni Washington „dominanciájának maradványait” – hirdette meg Oroszország módosított külpolitikai koncepciója, amelyet pénteken hagyott jóvá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A 42 oldalas, hat szakaszból és 76 pontból álló dokumentum útitervként szolgál az orosz külügyminisztérium és más tárcák számára az elkövetkező évekre a nemzetközi tevékenység kiemelt területei és célkitűzései tekintetében.
A koncepció értelmében az orosz külpolitika fő irányait az orosz elnök határozza meg és képviseli a nemzetközi kapcsolatokban. A dokumentum Oroszországot „sajátos ország-civilizációként” határozza meg, amely nagykiterjedésű eurázsiai és euro-csendes-óceáni hatalom, az „orosz világ” védőbástyája, amely egyedülálló szerepet játszik a globális erőegyensúly fenntartásában és az emberiség békés fejlődésének biztosításában.
Oroszországnak a többi államhoz való viszonyát a politikájuk – konstruktív, semleges vagy barátságtalan – jellege határozza meg. A dokumentum leszögezte, hogy az ország, tekintettel a második világháborúban aratott győzelemhez való döntő hozzájárulására, a globális fejlődés egyik szuverén központja.
Oroszország a fegyveres erőit felhasználhatja saját vagy szövetségeseinek védelmére vagy arra, hogy elejét vegye megtámadásuknak, a nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban. Moszkva arra törekszik, hogy a biztonságot minden állam számára egyformán biztosítsák, de csak a kölcsönösség elve alapján.
A dokumentum leszögezte, hogy Moszkva ki fogja vizsgálni a biológiai és toxinfegyver-fejlesztés feltételezett eseteit. Oroszország ellen fog állni az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elvek önkényes értelmezésére irányuló kísérleteknek.
A szerzők kilátásba helyezték, hogy Moszkva figyelmet fog fordítani a barátságtalan európai és NATO-államokból eredő biztonsági fenyegetések semlegesítésére, a regionális biztonság megerősítése érdekében pedig fejleszteni fogja a katonai és haditechnikai együttműködést szövetségeseivel.
Oroszország olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, amely megvédi valamennyi állam identitását és egyenlő fejlődési feltételeit, és kiszélesíti a fejlődő országok részvételét a világgazdaságban. Moszkva támogatja az egyetemes és hagyományos szellemi és erkölcsi értékek védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, valamint azt, hogy a nemzetközi jog a többpólusú világ realitásainak figyelembe vételével fejlődjön.
Moszkva humanitárius politikájának prioritásaként határozta meg a ruszofóbia elleni fellépést, az orosz nyelv, kultúra, sport és az orosz ortodox egyház védelmét, valamint „a történelmi igazságért folytatott küzdelmet”, továbbá megkülönböztetett figyelmet fordít a média szabályozását és védelmét szolgáló nemzetközi mechanizmusok javítására. A dokumentum szerint a bizalomhiány közepette lecsökkent a diplomácia hatékonysága.
Oroszország a koncepció értelmében nem tekinti magát a Nyugat ellenségének, nem fogja elszigetelni magát tőle, és arra számít, hogy nyugati országok felismerik a Moszkvával szembeni konfliktus hiábavalóságát, és elfogadják el a multipolaritást. Ugyanakkor Oroszország prioritása az lesz, hogy felszámolja az Egyesült Államok és más „barátságtalan” államok „dominanciájának maradványait” a világ ügyeiben, csökkentve számukra az arra való lehetőséget, hogy visszaéljenek a gazdasági pozíciójukkal, és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az országok lemondjanak neokolonialista és hegemón törekvéseiről.
A dokumentum szerint Washington irányvonala nagy kockázatot jelent mind Oroszország, mind a világ biztonságára, a békéjére és az egész emberiség méltányos fejlődésére. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az oroszellenes politikáról való lemondás és az Egyesült Államoktól való függetlenedés kedvezően hatással lenne Európa biztonságára és jólétére. A koncepció az orosz-amerikai kapcsolatok alakulását attól tette függővé, hogy Washington mennyire hajlandó lemondani az erőalapú dominanciájáról, az „angolszász” államokhoz fűződő kapcsolatokét pedig attól, hogy hajlandóak-e feladni oroszellenes politikájukat.
A dokumentum Oroszország „21. századi zászlóshajó-projektjeként” nevezte meg, hogy Eurázsia a béke, a stabilitás, a bizalom és a jólét térségévé váljon, fő céljaként a „közeli külföldön” pedig a régiónak a béke, a jószomszédság és a jólét övezetévé átalakítását. Különösen fontosnak nevezte a baráti globális hatalmi központokkal – Indiával és Kínával – fenntartott kapcsolatok elmélyítését, továbbá annak elősegítését, hogy Afrika a világ fejlődésének befolyásos központjává váljon, valamint a Latin-Amerikával folyó együttműködés javítását.
Támogatásáról biztosította a Sanghaji Együttműködés Szervezet, a BRICS, a FÁK és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének növelését. Egyebek között azt is leszögezték a koncepció tézisei között, hogy Moszkva ellenzi a megosztás politikáját az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a nemzetközi kérdések békés megoldására törekszik az Északi-sarkvidéken, és érdekelt abban, hogy az Antarktisz demilitarizált békeövezetként maradjon meg. Oroszország biztosítani fogja érdekeit az óceánokon, a világűrben és a légtérben.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a dokumentum egyebek között kifejezte Moszkva szándékát arra, hogy a semleges politikát folytató államok felé történő átirányítással növelje nem energetikai exportját, hozzájáruljon ahhoz, hogy a monetáris és pénzügyi rendszert hozzáigazítsák a többpólusú világ realitásaihoz, valamint javítsa az orosz cégek, befektetések és áruk számára a globális piacokhoz való hozzáférés feltételeit.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine