Megnyílt az új József Attila-kiállítás Makón
Egyben a múzeum is kinyitott és látogatható.
A tárlat ünnepélyes megnyitóját a városháza dísztermében tartották. Mindez a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának támogatásával valósulhatott meg. Az „Emberek, magyarok, íme a költő.. József Attila makói évei” című kiállítás megnyitóján dr. Szende László az EMMI múzeumi főosztályának főosztályvezetője elmondta:
Nagyon tetszik a koncepció, abszolút végig lehet követni – szerintem laikusoknak is, akik először jönnek múzeumba – hogy hogyan is teltek József Attila a makói évei. Itt az iskola, a különböző támogatók, mecénások, természetesen a diákkori szerelmek, az első költészeti zsengék, amelyekből később rendkívül fontos és zseniális művek születtek, és hát az interaktivitás is jellemző, tehát itt a gyermekek is biztos, hogy el fognak tudni tájékozódni.
Demeter Szilárd a PIM főigazgatója a tárlat kapcsán kifejtette:
Az irodámban egy Tamási Áron íróasztal mögött ülök és bal kéz felől – ami közelebb van a szívhez- ott van József Attila írógépe, amit Móricztól kapott. Ez nekem egy szent darab és mindig kipróbálom. Amikor jönnek a látogatók, akkor elmondom, hogy ez József Attila írógépe, és lehet látni a generációs különbségeket. A 25 vagy 30 pluszosokra „rászakad a plafon”, nézegetik. 25 alatt nem értik, hogy mi az, hogy írógép, tehát hogy nem tudnak tárgyként viszonyulni hozzá. Ez az írógép azért van ott mellettem, mert minden reggel eszembe jut: ugyanaz a véges betűkészlet áll rendelkezésemre, mint József Attilának, de hát nem mindegy, hogy milyen sorrendben nyomogatjuk azokat a billentyűket. És ez az érzés az, ami ebben a kiállításban is utolért engem.
Dr. Horváth László múzeumigazgató történész a támogatás jelentőségéről beszélt. Kifejtette:
Én abban biztos voltam, hogy kincsek vannak vidéken a múzeumokban. Abban is biztos voltam, hogy ilyen innováció is lesz hozzá, és ilyen látványos kiállítások, mint itt most ez a Makói József Attila tárlat. Arra azonban álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire jelentős lesz ez a támogatás, hiszen az energiaválság hatására nemhogy vidéki kis múzeumok, megyeszékhely múzeumai is bezártak. Ma vidéken, Magyarországon az a kiállítás nyílik meg, amelyik nyert a Magyar Géniusz programban, az a múzeum van nyitva, még megyeszékhelyek közül is, ahova odaérkezik ez a géniusz segélyvonal, és ez nagyon fölértékeli ennek a projektnek a jelentőségét. Ez az első ilyen vidéki múzeumi, nagy pályázati összefogás, de még nagyon sok hasonló fogja ezt követni.
Prof. Dr. Tverdota Görgy irodalomtörténész, egyetemi tanár szerint nagyon is sokat jelentett a költő életében az, hogy Makóra került.
Hát lehetne azt mondani, hogy majdnem mindegy, hogy az ember hol nevelkedik, melyik városban, vagy az ország melyik vidékén, de ez nem így van. Van, akinek szerencséje van, jó helyre kerül, és a fejlődése felgyorsul és meredeken emelkedik, és van, ahol sokkal nehezebb. Makó József Attila számára az a hely volt, ahol szinte mintha a paradicsomba került volna… Ha nincs Makó, akkor József Attila nem olyan költővé vált volna, mint amilyen költővé vált. Ő azt mondja, hogy „csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”. Az, hogy valakinek 17-18 éves korában megjelenjen egy verseskötete, azért ez nem egy hétköznapi dolog. Tehát egy olyan közösség állt körülötte, amelyik megszervezte azt, hogy ismertté váljon, lehetőséget kapott
-összegezte.
Az interaktív tárlat József Attila makói éveit mutatja be, az 1920–1923 közötti időszakot, az akkori barátokat, tanárokat, szerelmeket, de más módon, mint az Espersit-ház gyűjteménye. Ehhez eredeti tárgyakat, illetve azok másolatait nézhetjük meg. Belenézhetünk például a poéta gimnáziumi bizonyítványába, VR-szemüveges sétát lehet tenni, vagy épp felpróbálni a mecénások által viselt kalapokat.
Nagy hangsúllyal jelenek meg azok a makói értelmiségi férfiak /Espersit János, Kesztner Zoltán, Könyves- Kolonics János,/ a nagyszerű pedagógusok /Epejesy Kálmán, Gebe, Tettemanti Béla/ és az ide érkező irodalmárok /Juhász Gyula, Móra Ferenc/, képzőművészek /Réti Ödön/, a makói újságírók /Saitos Ödön, Bálint Nagy István, Mohos Ágoston, Kemény Sándor/ alakjait, akik támogatták és segítették pályakezdését.
A kiállításban megjelenik a Szépség koldusa kötet keletkezési körülményének története, a fiatal diák Juhász Gyulához kötődő barátsága, és a kötetben szereplő versek. A forgatókönyből nem hiányozhatnak József Attila makói szerelmei, Espesit Caca, Sajtos Valéria, Kató, Gebe Márta, és a hozzájuk írt strófák. A kiállítás egy feladat zárná: „Legyél Te is József Attila!” címet kapta. A tárlat ezen részében a József Attila verseiben található, használt szavakból kell egy verset kirakni, mint egy puzzle-t, megírni.
