Az orosz-ukrán háború 401. napja – FRISSÜL

Immár négyszázegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kockázatosnak tartja Washington kurzusát Moszkva módosított külpolitikai koncepciója

A jelenlegi amerikai kurzust Moszkva nemcsak a maga, de a világ számára is fő kockázatforrásnak tekinti, és fel szándékozik számolni Washington „dominanciájának maradványait” – hirdette meg Oroszország módosított külpolitikai koncepciója, amelyet pénteken hagyott jóvá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A 42 oldalas, hat szakaszból és 76 pontból álló dokumentum útitervként szolgál az orosz külügyminisztérium és más tárcák számára az elkövetkező évekre a nemzetközi tevékenység kiemelt területei és célkitűzései tekintetében.
A koncepció értelmében az orosz külpolitika fő irányait az orosz elnök határozza meg és képviseli a nemzetközi kapcsolatokban. A dokumentum Oroszországot „sajátos ország-civilizációként” határozza meg, amely nagykiterjedésű eurázsiai és euro-csendes-óceáni hatalom, az „orosz világ” védőbástyája, amely egyedülálló szerepet játszik a globális erőegyensúly fenntartásában és az emberiség békés fejlődésének biztosításában.
Oroszországnak a többi államhoz való viszonyát a politikájuk – konstruktív, semleges vagy barátságtalan – jellege határozza meg. A dokumentum leszögezte, hogy az ország, tekintettel a második világháborúban aratott győzelemhez való döntő hozzájárulására, a globális fejlődés egyik szuverén központja.
Oroszország a fegyveres erőit felhasználhatja saját vagy szövetségeseinek védelmére vagy arra, hogy elejét vegye megtámadásuknak, a nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban. Moszkva arra törekszik, hogy a biztonságot minden állam számára egyformán biztosítsák, de csak a kölcsönösség elve alapján.
A dokumentum leszögezte, hogy Moszkva ki fogja vizsgálni a biológiai és toxinfegyver-fejlesztés feltételezett eseteit. Oroszország ellen fog állni az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elvek önkényes értelmezésére irányuló kísérleteknek.
A szerzők kilátásba helyezték, hogy Moszkva figyelmet fog fordítani a barátságtalan európai és NATO-államokból eredő biztonsági fenyegetések semlegesítésére, a regionális biztonság megerősítése érdekében pedig fejleszteni fogja a katonai és haditechnikai együttműködést szövetségeseivel.
Oroszország olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, amely megvédi valamennyi állam identitását és egyenlő fejlődési feltételeit, és kiszélesíti a fejlődő országok részvételét a világgazdaságban. Moszkva támogatja az egyetemes és hagyományos szellemi és erkölcsi értékek védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, valamint azt, hogy a nemzetközi jog a többpólusú világ realitásainak figyelembe vételével fejlődjön.
Moszkva humanitárius politikájának prioritásaként határozta meg a ruszofóbia elleni fellépést, az orosz nyelv, kultúra, sport és az orosz ortodox egyház védelmét, valamint „a történelmi igazságért folytatott küzdelmet”, továbbá megkülönböztetett figyelmet fordít a média szabályozását és védelmét szolgáló nemzetközi mechanizmusok javítására. A dokumentum szerint a bizalomhiány közepette lecsökkent a diplomácia hatékonysága.
Oroszország a koncepció értelmében nem tekinti magát a Nyugat ellenségének, nem fogja elszigetelni magát tőle, és arra számít, hogy nyugati országok felismerik a Moszkvával szembeni konfliktus hiábavalóságát, és elfogadják el a multipolaritást. Ugyanakkor Oroszország prioritása az lesz, hogy felszámolja az Egyesült Államok és más „barátságtalan” államok „dominanciájának maradványait” a világ ügyeiben, csökkentve számukra az arra való lehetőséget, hogy visszaéljenek a gazdasági pozíciójukkal, és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az országok lemondjanak neokolonialista és hegemón törekvéseiről.
A dokumentum szerint Washington irányvonala nagy kockázatot jelent mind Oroszország, mind a világ biztonságára, a békéjére és az egész emberiség méltányos fejlődésére. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az oroszellenes politikáról való lemondás és az Egyesült Államoktól való függetlenedés kedvezően hatással lenne Európa biztonságára és jólétére. A koncepció az orosz-amerikai kapcsolatok alakulását attól tette függővé, hogy Washington mennyire hajlandó lemondani az erőalapú dominanciájáról, az „angolszász” államokhoz fűződő kapcsolatokét pedig attól, hogy hajlandóak-e feladni oroszellenes politikájukat.
A dokumentum Oroszország „21. századi zászlóshajó-projektjeként” nevezte meg, hogy Eurázsia a béke, a stabilitás, a bizalom és a jólét térségévé váljon, fő céljaként a „közeli külföldön” pedig a régiónak a béke, a jószomszédság és a jólét övezetévé átalakítását. Különösen fontosnak nevezte a baráti globális hatalmi központokkal – Indiával és Kínával – fenntartott kapcsolatok elmélyítését, továbbá annak elősegítését, hogy Afrika a világ fejlődésének befolyásos központjává váljon, valamint a Latin-Amerikával folyó együttműködés javítását.
Támogatásáról biztosította a Sanghaji Együttműködés Szervezet, a BRICS, a FÁK és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének növelését. Egyebek között azt is leszögezték a koncepció tézisei között, hogy Moszkva ellenzi a megosztás politikáját az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a nemzetközi kérdések békés megoldására törekszik az Északi-sarkvidéken, és érdekelt abban, hogy az Antarktisz demilitarizált békeövezetként maradjon meg. Oroszország biztosítani fogja érdekeit az óceánokon, a világűrben és a légtérben.
A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a dokumentum egyebek között kifejezte Moszkva szándékát arra, hogy a semleges politikát folytató államok felé történő átirányítással növelje nem energetikai exportját, hozzájáruljon ahhoz, hogy a monetáris és pénzügyi rendszert hozzáigazítsák a többpólusú világ realitásaihoz, valamint javítsa az orosz cégek, befektetések és áruk számára a globális piacokhoz való hozzáférés feltételeit.

Kreml: a „különleges hadművelet” jelenleg Moszkva céljai elérésének egyetlen eszköze

Jelenleg a „különleges hadművelet” az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére” – mondta Peszkov Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arra a javaslatára válaszolva, hogy haladéktalanul hirdessenek ki tűzszünetet Ukrajnában, amely mindkét fél számára megtiltja a haditechnika és a fegyverek átcsoportosítását.
Lukasenka pénteken a néphez és a parlamenthez intézett üzenetében arra szólított fel, hogy állítsák le a harci cselekményeket Ukrajnában, és hirdessenek olyan tűzszünetet, amely egyik felet sem jogosítja fel haditechnika és fegyverek átcsoportosítására. Peszkov úgy vélekedett, hogy nem helyénvaló összevetni a kínai és a fehérorosz béketervet, de ezek megvalósítása egyformán lehetetlen, mert Kijev nyugati „parancsnokai” ragaszkodnak a háború folytatásához.
A fehérorosz vezetőnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint „bennfentes információk szerint az emberek a front két oldaláról Ukrajnában ma már maguk állapodnak meg egymás között”, Peszkov azt mondta, hogy a kérdés kommentálásában az orosz védelmi minisztérium illetékes. Hozzátette, hogy a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonák „folytatják a feladat végrehajtását, amellyel megbízták őket”.
„Potenciálisan nagyon veszélyesnek” minősítette azokat az EU-ban felmerült elképzeléseket, hogy békefenntartókat vezényeljenek Ukrajnába. Rámutatott, hogy egy ilyen lépéshez a konfliktusban érintett mindkét fél beleegyezésére szükség lenne. Mint mondta, Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül az abból eredő „hipotetikus veszélyt”, hogy amerikai nukleáris fegyverek ukrajnai telepítését sürgető petíció jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján. Emlékeztetett rá, hogy a 2021-es müncheni biztonsági konferencián maga Zelenszkij beszélt Ukrajna nukleáris státusa visszaszerzésének lehetőségéről.

Volodimir Zelenszkij Bucsában együtt emlékezett Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Moldova vezetőivel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kijev melletti Bucsába látogatott pénteken Robert Golob szlovén, Andrej Plenkovic horvát és Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel, valamint Maja Sandu moldovai államfővel.

A Jevropejszka Pravda hírportál jelentése szerint a külföldi vezetők részt vesznek a város orosz megszállás alóli felszabadításának alkalmából megrendezett megemlékezésen, hogy leróják tiszteletüket az orosz agresszió helyi áldozatai előtt. A küldöttség megérkezett a Szent András apostolról elnevezett templomba, ahol a Bucsában meggyilkolt helyi lakosok egyik tömegsírjára bukkantak. A magas ragú külföldi vezetők ukrajnai látogatását előre nem jelentették be.
A szlovén miniszterelnök Bucsában – részben ukrán nyelven – mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, valamint segítséget nyújt a háborús bűnök kivizsgálásához. „Nehéz ezen a helyen lenni. Egy dolog hallani arról, ami itt történt, de más dolog itt lenni. Amikor ezt érzed, sok mindenre gondolsz arról, hogy kik vagyunk, mi a helyes, és mi nem” – fogalmazott. „Oroszországnak nem volt joga megtámadni Ukrajnát. Az erőszaknak soha nem lenne szabad felülkerekednie az érvelésen. Az is helytelen volt, hogy az orosz agresszorok ártatlan embereket öltek meg Bucsában. Ezt nem lehet megbocsátani. Ezért vagyunk önökkel ebben a nehéz pillanatban, és kötelességünknek érezzük segíteni az ukránok szabadságharcát. Kötelességünk az is, hogy támogassuk önöket az igazságkeresésben” – mondta, kiemelve, hogy a háborús bűntettek elkövetőit felelősségre kell vonni. Beszéde végén ismét ukránra váltott, és kijelentette, hogy a háború egyesítette az európaiakat az ukránokkal.
Az ukrán védelmi minisztérium arról tájékoztatott pénteken, hogy úgyszintén Ukrajnába érkeztek csütörtökön Delphine Pronk bizottsági elnök vezetésével azok a nagykövetek, akik tagjai az Európai Unió politikai és biztonsági kérdésekért felelős bizottságának. A delegációt fogadta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki kifejtette, hogy Ukrajnának további nehézfegyverekre és tartalékosok felkészítésére van szüksége az orosz erők elleni ellentámadáshoz. A miniszter tájékoztatta az európai partnereket az ország északi, keleti és déli frontvonalainak aktuális helyzetéről. Kiemelte, hogy különös figyelmet fordítanak az ukrán védelmi erők európai uniós támogatására, valamint az ukrán katonák külföldi szakmai képzésére.
„Őszintén hálás vagyok országaiknak a rendszeres támogatásért és az elvégzett munkáért. A nyugati fegyverellátásnak köszönhetően az ukrán fegyveres erők előrelépést tesznek a harctéren. Mi azonban ellentámadásra készülünk, ezért Ukrajnának mindenekelőtt nehézfegyverekre és kiképzett tartalékosokra van szüksége. Érdekeltek vagyunk az ukrán hadsereg kiképzésében minden szinten, a katonák egyéni képzésétől dandárszintű alakulatok közös gyakorlatáig” – hangsúlyozta Reznyikov. Kiemelte, hogy az ukrán védelmi minisztériumban és az ukrán fegyveres erőknél nagyon nagy figyelmet fordítanak a fegyverszállítmányokkal való elszámolásra. Megismertette a külföldi vendégeket az ukrán védelmi minisztériumban bevezetett, a NATO-ban használt LOGFAS logisztikai programmal, amely lehetővé teszi a partnerországokból Ukrajnába érkező fegyverszállítások lekövetését, az anyagi és technikai segítségnyújtás mozgásának ellenőrzését.

Kreml: a „különleges hadművelet” jelenleg Moszkva céljai elérésének egyetlen eszköze

Jelenleg a „különleges hadművelet” az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére” – mondta Peszkov Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arra a felhívására válaszolva, hogy haladéktalanul kössenek tűzszünetet Ukrajnában.
Lukasenka pénteken a néphez és a parlamenthez intézett üzenetében arra szólított fel, hogy állítsák le a harci cselekményeket Ukrajnában, és hirdessenek olyan tűzszünetet, amely egyik felet sem jogosítja fel haditechnika és fegyverek átcsoportosítására.

Elfogadták a kormánypártok békepárti határozatát a magyar Országgyűlésben

Elfogadta az Országgyűlés pénteken a békepárti határozati javaslatot, amelyet az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán nyújtottak be a Fidesz és a KDNP képviselői.

A határozattal – amelyet 130 igen és 24 nem szavazat mellett szavaztak meg a képviselők – az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.
A dokumentum elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.
Leszögezi, hogy csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni.
A 2022-es választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek: a fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség – áll a határozatban.
A dokumentum szerint ezzel szemben „Európa a háborúba sodródás napjait” éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, a tagállamok egy része pedig már el is kötelezte magát emellett. „Ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek” – figyelmeztetnek.
Rögzítették azt is: a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Európa finanszírozza Oroszország háborúját. A határozat ezért ellenzi azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét, elfogadhatatlannak nevezve, hogy Európa, és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője.
A dokumentumban a parlament felkérte a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az ukrajnai menekültek megsegítését, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget.
Megerősítették: Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.
Felszólították a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.

Románia új NATO-stratégiát sürget amerikai vezetéssel a Fekete-tenger térsége számára

A román védelmi miniszter szerint fokozni kell a NATO jelenlétét a Fekete-tenger térségében, és a régióban egy új, átfogó stratégiára van szükség, amelyben az Amerikai Egyesült Államok vállalna vezető szerepet.

A bukaresti védelmi tárca (MAPN) pénteki közleménye szerint Angel Tilvar erről csütörtökön beszélt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban.
A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.
„Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik” – idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését a MAPN közleménye.
Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki.
A júniusi vilniusi NATO-csúcstól Románia a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét kimondó tavalyi, madridi csúcs határozatainak gyakorlatba ültetését, és a térségbeli partnerek – Ukrajna és Moldova – támogatására irányuló döntések meghozatalát várja.
Tilvar kiemelte: washingtoni látogatására jelképes alkalommal, a Románia és az Egyesült Államok között megkötött stratégiai partnerségi megállapodás 30. évfordulójának évében került sor.
Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát – Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be.

Nem látszik a fény az alagút végén: Putyin elrendelte a tavaszi sorozást

Újabb közel 150 ezer katonát indíthat harcba Ukrajna ellen…

A tavaszi katonai sorozásról szóló rendeletet írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök. A dokumentumot csütörtökön tették közzé. A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer emberre vonatkozik. A katonai szolgálatra történő behívó a 18 és 27 év közötti orosz állampolgárokra vonatkozik.

A dokumentum rendelkezik azoknak a katonáknak, matrózoknak, altiszteknek a katonai szolgálat alóli felmentéséről is, akiknek letelt a szolgálati ideje. A sorozásért az orosz kormány, a regionális hatóságok és a sorozóbizottságok felelősek.

Jelenleg folyik a vita a dumában, az orosz törvényhozásban a sürgős katonai szolgálat alsó korhatárának 21, a felsőnek pedig 30 évre történő fokozatos felemeléséről szóló törvényjavaslatról. Andrej Kartapolov, a parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke közölte, hogy az idei tavaszi és őszi behívókat még a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően küldik ki.

2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at, ez a szám tehát most tovább emelkedik. Ez a jel megint nem arra utal, hogy a közeljövőben véget érne az orosz-ukrán háborúnak nevezett kegyetlen vérfürdő…

Megint majdnem 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4584 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5285 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 30-án 95 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Fehér Ház: jogtalan az amerikai újságíró oroszországi őrizetbe vétele

A Fehér Ház jogtalannak tartja az amerikai újságíró letartóztatását Oroszországban, a kémkedés vádját pedig „nevetségesnek” – közölte az elnöki hivatal szóvivője csütörtökön.

Karine Jean-Pierre a Fehér Ház tájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Államok a lehető leghatározottabban elítéli a letartóztatást, és elfogadhatatlannak tartja amerikai állampolgárok célbavételét az orosz kormány részéről. Mint mondta, kapcsolatban vannak a férfi családjával és munkaadójával, a The Wall Street Journallel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem tud mást tenni, mint hogy az amerikai emberek biztonsága érdekében lebeszélje őket az utazásról Oroszországba.
Előzőleg a külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok a konzuli szolgálatán keresztül minden lehetséges támogatást megad a letartóztatott amerikai újságíró számára.
„A lehetséges legerőteljesebb módon elítéljük a Kreml folytatódó kísérleteit az újságírók és civil társadalom hangjainak megfélemlítésére, elnyomására és büntetésére” – fogalmazott a külügyminisztérium.
A közlemény egyben az Oroszországban élő és odalátogató amerikai állampolgárokat az ország azonnali elhagyására kéri, az őket ott fenyegető veszélyre hivatkozva.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat csütörtökön jelentette be, hogy kémkedés gyanújával őrizetbe vette a Wall Street Journal tudósítóját. Az orosz hatóságok azt állítják, hogy az újságíró minősített információkat próbált megszerezni.

Ukrán rohammentősöket képeznek ki Romániában

Megkezdődött az ukrán rohammentősök számára rendezett tanfolyam a román katasztrófavédelem (IGSU) marosvásárhelyi és nagyváradi kiképzőközpontjában – közölte csütörtökön közösségi oldalán az IGSU.

A programban 197 ukrán mentős vesz részt, akik Marosvásárhelyen egy hónapon keresztül a szakszerű elsősegélynyújtási alapképzésben vesznek rész, majd négy napig az IGSU nagyváradi központjában taktikai képzésben részesülnek, harci bevetések közben végzett egészségügyi beavatkozásokra, mentőakciókra készítik fel őket.
Románia tavaly októberben állapodott meg a NATO Katasztrófareagálási Koordinációs Központjával (EADRCC) az ukrán rohammentősök alapképzését, illetve az ukrán mentősoktatók képzését célzó tanfolyamok megszervezéséről, miután Ukrajna nemzetközi segítséget kért közegészségügyi ellenállóképessége fejlesztéséhez. A 450 ezer eurós (171 millió forint) költségvetésű projekt költségeit a NATO vagyonkezelői alapjából fedezik, a marosvásárhelyi és nagyváradi képzést pedig Románia ingyenesen biztosítja – tudatta a román katasztrófavédelem.

Ukrán vezérkar: csaknem ötven orosz támadást vertek vissza az ukrán erők

Az ukrán fegyveres erők a nap folyamán 47 orosz támadást vertek vissza, és eltaláltak két orosz lőszerraktárt – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az ukrán légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi egységek csütörtökön nyolc csapást mértek az orosz bázisokra, valamint két lőszerraktárra. A nap folyamán az orosz erők egy rakéta- és három légicsapást intéztek és öt alkalommal nyitottak tüzet az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára.
„Az ellenség a fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka környéki támadó hadműveletekre összpontosítja. A Luhanszk megyei Belohorivka, valamint Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. Negyvenhét ellenséges támadást sikerült visszaverni a jelzett térségekben” – írta a vezérkar beszámolójában.

Ursula von der Leyen: Kína hozzáállása az ukrajnai háborúhoz meghatározó tényező lesz az EU-val való kapcsolatában

Kína hozzáállása Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújához meghatározó lesz az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

A bizottság elnöke a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadást az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről.
Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 nappal ezelőtti moszkvai találkozójából az derült ki, hogy annak ellenére, hogy Peking baráti viszonyt tart fenn Moszkvával, szeretné növelni befolyását Oroszország felett.
„Ebben a kapcsolatrendszerben az erőviszonyok, amelyek a múlt század nagy részében Oroszországnak kedveztek, most megfordultak” – jelentette ki von der Leyen.
Arra is felhívta a figyelmet: Kína felelőssége, hogy konstruktív szerepet játsszon egy igazságos, Ukrajna által diktált béke előmozdításában, amely az ország szuverenitásának és területi integritásának fenntartásán alapul.
Von der Leyen szerint Kína egyre magabiztosabban lép fel a világban, ami aggodalomra adhat okot.
„Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük azt, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője – emelte ki, hozzátéve, hogy az EU Pekinghez fűződő viszonya egyre bonyolultabbá vált „Kína stratégai álláspontjának tudatos megkeményedése miatt”.
Mint mondta, aggályos Kína katonai pozíciójának erősödése, a dezinformáció terjedése, valamint aggodalomra adnak okot az ujgurok ellen Hszincsiang tartományban végrehajtott súlyos emberi jogi jogsértések. „Ezek az eszkalációs lépések arra utalnak, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. A reformokat és a nyitást a biztonság és az ellenőrzés korszaka váltotta fel, ahol a kínai cégeket az állami hírszerzési műveletek támogatására kötelezik” – mondta.
Von der Leyen szerint „nem életszerű” a Kínától való függetlenedés, de létfontosságú az Európát fenyegető kockázatok csökkentése. Véleménye szerint diplomáciai fronton ez azt jelenti, hogy globális kérdésekben és a meglévő nemzetközi rend és intézmények megerősítése érdekében az EU-nak szorosabban együtt kell működnie nyugati partnereivel.
„Ugyanakkor Európának folytatnia kell a párbeszédet is Kínával bizonyos érzékeny témákról, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködést. Gazdasági téren pedig az EU-nak új egyensúlyt kell találnia Kínával, és Brüsszelnek csökkentenie kell az EU függőségét az olyan kulcsfontosságú alapanyagok tekintetében, mint például a lítium és más kritikus ásványi anyagok” – hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.
Von der Leyen közölte: az Európai Bizottság a közeljövőben olyan intézkedésekre tesz majd javaslatot, amelyek fokozni kívánják a bizonyos érzékeny technológiákba történő exportberuházások ellenőrzését, annak érdekében, hogy azok ne erősítsék egy rendszerszintű rivális katonai vagy hírszerzési képességeit.
A bizottság elnöke jövő héten Emmanuel Macron francia elnökkel együtt diplomáciai látogatást tesz Pekingben.

Horvátország helikoptereket küld Ukrajnának

Horvátország tizenkét Mi-8 és két Mi-8T típusú szovjet-orosz gyártmányú közepes szállító helikoptert küld Ukrajnának – ezt Mario Banozic védelmi miniszter erősítette meg csütörtökön, a kormányülést követő sajtótájékoztatón.

A tárcavezető egy nappal korábban Odesszába utazott, ahol Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt.
A horvát kormány titkosított minden információt, amely az Ukrajnának szánt katonai segítségre vonatkozik. Ezért most először erősítették meg hivatalosan a döntést. Andrej Plenkovic horvát kormányfő mindazonáltal már novemberben bejelentette, hogy helikoptereket adományoznak Kijevnek.
A most szóban forgó eszközöket nem számítva Horvátország jelenleg tíz Mi-171Sh szovjet tervezésű orosz katonai szállító helikopterrel és négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopterrel rendelkezik.
A Jutarnji List című horvát napilap korábban arról írt: a zágrábi kormány eddig 160 millió eurót (60,7 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, ebből 123 millió eurót katonai célokra. Horvátország gépkarabélyokat, lőszereket, aknavetőket és páncéltörőket küldött már Ukrajnába.
A kormány csütörtökön arról is döntött, hogy Zágráb félmillió euróval járul hozzá az új átfogó NATO-segélycsomaghoz, amely védekezés céljára szánt, halált nem okozó eszközökkel támogatja Ukrajnát.
Plenkovic azt is bejelentette: megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, amely szerint Washington 140 millió dollár (48,7 milliárd forint) értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül. Az összeg egy részét további Black Hawk helikopterek vásárlására fordítják – tette hozzá.
„Folytatjuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal” – mondta, hozzátéve, hogy Horvátország eddig már 800 millió dollárt kapott a programon keresztül.

A The Wall Street Journal tudósítójának azonnali elengedését követeli az orosz hatóságoktól

A The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírójának azonnali elengedését követeli az orosz hatóságoktól – közölte az újság szerkesztősége csütörtökön arra reagálva, hogy a Moszkvától 1800 kilométerre keletre fekvő Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával letartóztatták moszkvai tudósítóját.

A lap tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Evan Gershkovicht és családját.
Az amerikai kormányzat hivatalosan még nem reagált az orosz hatóságok intézkedésére, de tisztségviselők annyi közöltek: szoros figyelemmel kísérik az oroszországi eseményeket.
Evan Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy az újságíró minősített információkat próbált megszerezni.
Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vettek. Az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U. S. News & World Report 52 éves moszkvai tudósítóját a KGB letartóztatta, de őt 20 nap őrizet után szabadon elengedték.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi újságíró-szervezet csütörtöki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Gerschkovich az első külföldi újságíró, akit az ukrajnai háború elindítása óta az orosz hatóságok letartóztattak.
Az orosz törvények szerint akit kémkedés vádjában bűnösnek találnak, akár 20 év börtönbüntetéssel is sújtható.
Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi médium – a kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét Oroszországban.

A Kreml elítélte a kijevi szerzetesek elleni nyomásgyakorlást

Oroszország határozottan elítéli a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor szerzeteseinek kilakoltatását, valamint az ukrán hatóságoknak a papok és az Orosz Ortodox Egyház elleni nyomásgyakorlását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Határozottan elítéljük ezeket az akciókat. Elítéljük azt a nyomásgyakorlást, amelyet a papok és az Orosz Ortodox Egyház ellen fejtenek ki” – mondta.
Peszkov szerint a kolostor papjainak Oroszországba való evakuálásáról nekik maguknak kell dönteniük, de az Oroszország nem marad közömbös a sorsuk iránt.
Az Orosz Ortodox Egyház által történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) szerzeteseinek az ukrán kormánynak a bérleti szerződés megsértésre hivatkozó ultimátuma értelmében szerda éjfélig el kellett volna hagyniuk a Pecserszka Lavra épületeit. Ha az áthidalónak szánt hivatalos ajánlatnak eleget téve átpártoltak volna a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU), maradhattak volna. Az UPC a Kijev által felajánlott mindkét lehetőséget elutasította, és a bíróságon támadta meg a kilakoltatást.
Nyikolaj Balasov, Kirill orosz pátriárka tanácsadója csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a kijevi kolostornál rabszállító autók jelentek meg. Korábban ismertté vált, hogy csütörtök délelőtt a hívek nem engedték be az épületegyüttesbe az annak átadásához szükséges vagyonleltárt kezelő állami bizottság tagjait.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által oroszbarátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (önállóságot).
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát, amely a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora.

III. Károly a Bundestagban: az Ukrajna elleni támadás veszélyezteti Európa biztonságát

Az Ukrajna elleni támadó háború veszélyezteti Európa biztonságát és a demokratikus értékeket – jelentette ki III. Károly brit uralkodó csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).

III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, tönkretesz számtalan életet és „brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot”.
A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és „egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez” – mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.
„Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna” – tette hozzá III. Károly.
Aláhúzta: „rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő”, hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.
III. Károly az első uralkodó, aki felszólalt a Bundestagban, azonban a csütörtöki már a második beszéde volt a német szövetségi parlamentben. Az elsőt 2020-ban, még trónörökösként tartotta, a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái halálos áldozatai emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként.
Mindkét alkalommal többnyire németül beszélt, és elsősorban az Egyesült Királyság és Németország szoros történelmi kapcsolatáról szólt. Trónörökösként és uralkodóként elmondott beszédében egyaránt elemezte a britek és németek kultúrájának egymást ösztönző és erősítő, körkörös kapcsolatát, amelynek példái közül mindkét alkalommal kiemelte, hogy William Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.
Csütörtöki beszédben viszont a Johannes Brahms vagy éppen a Kraftwerk zenekar munkássága iránti brit elismerés és a Monty Python csoport és a Beatles körüli németországi kultusz ügye mellett a három évvel korábbinál hangsúlyosabban jelentek meg a kapcsolatok politikai vonatkozású elemei, nem csak az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Az uralkodó így többek között rámutatott, hogy a német nép az egyetlen, amellyel a brit haderő közös alakulatot tart fenn – ez a 130. számú brit-német pontonos hidászzászlóalj -, és arról is szólt, hogy a brit és a német légierő együtt dolgozik a balti államok biztonságának megőrzéséért.
Hangsúlyozta hogy az Egyesült Királyságnak és Németországnak a jövőben is együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia védelmében. Mint mondta, „együtt és állandó figyelemmel kell szemmel tartanunk az értékeinket és szabadságunkat fenyegető veszélyeket, és határozottan szembe kell szállnunk velük”.
„Együtt kell törekednünk arra, hogy népünk a megérdemelt biztonságban és jólétben éljen” – mondta III. Károly, akinek beszédét a Bundestag elnöke és legtöbb képviselője mellett a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és egy sor magas rangú vendég is meghallgatta.
III. Károly meghívását a parlamenti pártok közül egyedül a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) ellenezte. Álláspontjuk szerint méltatlan a Bundestaghoz, hogy „meghajol egy uralkodó előtt”, és a „monarchiák amúgy is lényegében diktatúrák, csak több történelmi díszlettel”.
III. Károly szerdán érkezett Berlinbe királynői rangú hitvesével, Kamillával. Ez a tavaly trónra lépett uralkodó első állami látogatása. Az eredeti tervek szerint Franciaországot kereste fel volna elsőként. A németországi út előtti napokra tervezett vizitet Emmanuel Macron francia államfő kérésére elhalasztották.

Románia mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését

Románia tavaly március óta mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrajnai menekültek elszállásolását és étkeztetését, de ez a pénz nem a menekültekhez, hanem szállásadóikhoz jutott, a támogatás pedig jelentős drágulást idézett elő az albérletek piacán – írta szerdán a Profit.ro gazdasági portál.

A bukaresti kormány tavaly március 23-án hozott sürgősségi rendeletet a háborús menekülteket befogadó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek járó állami támogatásról. Ennek értelmében minden háború elől menekülő (ukrán vagy más állampolgárságú) külföldi után a szállásra napi 50 lejt (3850 forint), az élelmiszerköltségekre pedig napi 20 lejt számolhatnak el menekültenként szállásadóik.
A Romániában csak „50/20-as programként” emlegetett támogatás napi 352 ezer euróba kerül a költségvetésnek, a pénzt pedig a
megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetik ki. A Profit.ro szerint ez nagyon jó üzlet a kiadó lakással, szobával rendelkező magánszemélyek, vagy panziók számára. Ha egy kisebb bukaresti panellakásba a tulajdonos az 50/20-as program keretében egy háromtagú ukrán menekült családot fogad be, akkor havi csaknem ezer eurónyi támogatást kap az államtól, míg albérletként 300-400 eurónál többért nem tudná kiadni.
A lap szerint az is az 50/20-a program mellett szól, hogy ez – elszámolt költségként – adómentes bevétel, míg a kiadott lakás után jövedelemadót kell fizetnie a tulajdonosnak. Több nagyvárosban is valósággal eltűntek emiatt az ingatlanpiacról az olcsó albérletek, a kínálat csökkenése pedig a megmaradt lakásoknál is felverte az albérletek árát. Főleg a Fekete-tenger partján lévő Konstancában és Bukarestben, kisebb mértékben Brassóban, Nagybányán, Nagyszebenben és Jászvásáron torzította el az albérleti piacot az ukrajnai menekültek elszállásolását támogató kormányzati program.
A Profit.ro által közölt adatok szerint a román államnak eddig 750,07 millió lejbe (57,76 milliárd forint) került az 50/20-as program, de változtatni akar rajta. A belügyminisztérium által a hét elején közvitára bocsátott tervezet hatályba lépése esetén már nem a szállásadók költségeit számolnák el, hanem a támogatásra szoruló menekülteknek adnának – a tervek szerint négy hónapig – családonként havi 2000 lejt, amiből maguk fedeznék szállásköltségeiket.
A román határrendészet csütörtöki adatai szerint a menekülthullám (2022. február 10-étől számított) kezdete óta 3 millió 863 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába.
A kormány menekültügyi államtanácsosa januárban azt közölte: 104 ezer ukrán menekült maradt ideiglenes tartózkodási engedéllyel (menedékesként) Romániában, közülük 5000-nek van hivatalosan bejegyzett munkaszerződése.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine