Az orosz-ukrán háború 400. napja – FRISSÜL

Immár négyszázadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán rohammentősöket képeznek ki Romániában

Megkezdődött az ukrán rohammentősök számára rendezett tanfolyam a román katasztrófavédelem (IGSU) marosvásárhelyi és nagyváradi kiképzőközpontjában – közölte csütörtökön közösségi oldalán az IGSU.

A programban 197 ukrán mentős vesz részt, akik Marosvásárhelyen egy hónapon keresztül a szakszerű elsősegélynyújtási alapképzésben vesznek rész, majd négy napig az IGSU nagyváradi központjában taktikai képzésben részesülnek, harci bevetések közben végzett egészségügyi beavatkozásokra, mentőakciókra készítik fel őket.
Románia tavaly októberben állapodott meg a NATO Katasztrófareagálási Koordinációs Központjával (EADRCC) az ukrán rohammentősök alapképzését, illetve az ukrán mentősoktatók képzését célzó tanfolyamok megszervezéséről, miután Ukrajna nemzetközi segítséget kért közegészségügyi ellenállóképessége fejlesztéséhez. A 450 ezer eurós (171 millió forint) költségvetésű projekt költségeit a NATO vagyonkezelői alapjából fedezik, a marosvásárhelyi és nagyváradi képzést pedig Románia ingyenesen biztosítja – tudatta a román katasztrófavédelem.

Ukrán vezérkar: csaknem ötven orosz támadást vertek vissza az ukrán erők

Az ukrán fegyveres erők a nap folyamán 47 orosz támadást vertek vissza, és eltaláltak két orosz lőszerraktárt – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az ukrán légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi egységek csütörtökön nyolc csapást mértek az orosz bázisokra, valamint két lőszerraktárra. A nap folyamán az orosz erők egy rakéta- és három légicsapást intéztek és öt alkalommal nyitottak tüzet az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára.
„Az ellenség a fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka környéki támadó hadműveletekre összpontosítja. A Luhanszk megyei Belohorivka, valamint Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. Negyvenhét ellenséges támadást sikerült visszaverni a jelzett térségekben” – írta a vezérkar beszámolójában.

Ursula von der Leyen: Kína hozzáállása az ukrajnai háborúhoz meghatározó tényező lesz az EU-val való kapcsolatában

Kína hozzáállása Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújához meghatározó lesz az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

A bizottság elnöke a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadást az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről.
Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 nappal ezelőtti moszkvai találkozójából az derült ki, hogy annak ellenére, hogy Peking baráti viszonyt tart fenn Moszkvával, szeretné növelni befolyását Oroszország felett.
„Ebben a kapcsolatrendszerben az erőviszonyok, amelyek a múlt század nagy részében Oroszországnak kedveztek, most megfordultak” – jelentette ki von der Leyen.
Arra is felhívta a figyelmet: Kína felelőssége, hogy konstruktív szerepet játsszon egy igazságos, Ukrajna által diktált béke előmozdításában, amely az ország szuverenitásának és területi integritásának fenntartásán alapul.
Von der Leyen szerint Kína egyre magabiztosabban lép fel a világban, ami aggodalomra adhat okot.
„Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük azt, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője – emelte ki, hozzátéve, hogy az EU Pekinghez fűződő viszonya egyre bonyolultabbá vált „Kína stratégai álláspontjának tudatos megkeményedése miatt”.
Mint mondta, aggályos Kína katonai pozíciójának erősödése, a dezinformáció terjedése, valamint aggodalomra adnak okot az ujgurok ellen Hszincsiang tartományban végrehajtott súlyos emberi jogi jogsértések. „Ezek az eszkalációs lépések arra utalnak, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. A reformokat és a nyitást a biztonság és az ellenőrzés korszaka váltotta fel, ahol a kínai cégeket az állami hírszerzési műveletek támogatására kötelezik” – mondta.
Von der Leyen szerint „nem életszerű” a Kínától való függetlenedés, de létfontosságú az Európát fenyegető kockázatok csökkentése. Véleménye szerint diplomáciai fronton ez azt jelenti, hogy globális kérdésekben és a meglévő nemzetközi rend és intézmények megerősítése érdekében az EU-nak szorosabban együtt kell működnie nyugati partnereivel.
„Ugyanakkor Európának folytatnia kell a párbeszédet is Kínával bizonyos érzékeny témákról, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködést. Gazdasági téren pedig az EU-nak új egyensúlyt kell találnia Kínával, és Brüsszelnek csökkentenie kell az EU függőségét az olyan kulcsfontosságú alapanyagok tekintetében, mint például a lítium és más kritikus ásványi anyagok” – hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.
Von der Leyen közölte: az Európai Bizottság a közeljövőben olyan intézkedésekre tesz majd javaslatot, amelyek fokozni kívánják a bizonyos érzékeny technológiákba történő exportberuházások ellenőrzését, annak érdekében, hogy azok ne erősítsék egy rendszerszintű rivális katonai vagy hírszerzési képességeit.
A bizottság elnöke jövő héten Emmanuel Macron francia elnökkel együtt diplomáciai látogatást tesz Pekingben.

Horvátország helikoptereket küld Ukrajnának

Horvátország tizenkét Mi-8 és két Mi-8T típusú szovjet-orosz gyártmányú közepes szállító helikoptert küld Ukrajnának – ezt Mario Banozic védelmi miniszter erősítette meg csütörtökön, a kormányülést követő sajtótájékoztatón.

A tárcavezető egy nappal korábban Odesszába utazott, ahol Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt.
A horvát kormány titkosított minden információt, amely az Ukrajnának szánt katonai segítségre vonatkozik. Ezért most először erősítették meg hivatalosan a döntést. Andrej Plenkovic horvát kormányfő mindazonáltal már novemberben bejelentette, hogy helikoptereket adományoznak Kijevnek.
A most szóban forgó eszközöket nem számítva Horvátország jelenleg tíz Mi-171Sh szovjet tervezésű orosz katonai szállító helikopterrel és négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopterrel rendelkezik.
A Jutarnji List című horvát napilap korábban arról írt: a zágrábi kormány eddig 160 millió eurót (60,7 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, ebből 123 millió eurót katonai célokra. Horvátország gépkarabélyokat, lőszereket, aknavetőket és páncéltörőket küldött már Ukrajnába.
A kormány csütörtökön arról is döntött, hogy Zágráb félmillió euróval járul hozzá az új átfogó NATO-segélycsomaghoz, amely védekezés céljára szánt, halált nem okozó eszközökkel támogatja Ukrajnát.
Plenkovic azt is bejelentette: megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, amely szerint Washington 140 millió dollár (48,7 milliárd forint) értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül. Az összeg egy részét további Black Hawk helikopterek vásárlására fordítják – tette hozzá.
„Folytatjuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal” – mondta, hozzátéve, hogy Horvátország eddig már 800 millió dollárt kapott a programon keresztül.

A The Wall Street Journal tudósítójának azonnali elengedését követeli az orosz hatóságoktól

A The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírójának azonnali elengedését követeli az orosz hatóságoktól – közölte az újság szerkesztősége csütörtökön arra reagálva, hogy a Moszkvától 1800 kilométerre keletre fekvő Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával letartóztatták moszkvai tudósítóját.

A lap tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Evan Gershkovicht és családját.
Az amerikai kormányzat hivatalosan még nem reagált az orosz hatóságok intézkedésére, de tisztségviselők annyi közöltek: szoros figyelemmel kísérik az oroszországi eseményeket.
Evan Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy az újságíró minősített információkat próbált megszerezni.
Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vettek. Az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U. S. News & World Report 52 éves moszkvai tudósítóját a KGB letartóztatta, de őt 20 nap őrizet után szabadon elengedték.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi újságíró-szervezet csütörtöki közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Gerschkovich az első külföldi újságíró, akit az ukrajnai háború elindítása óta az orosz hatóságok letartóztattak.
Az orosz törvények szerint akit kémkedés vádjában bűnösnek találnak, akár 20 év börtönbüntetéssel is sújtható.
Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi médium – a kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét Oroszországban.

A Kreml elítélte a kijevi szerzetesek elleni nyomásgyakorlást

Oroszország határozottan elítéli a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor szerzeteseinek kilakoltatását, valamint az ukrán hatóságoknak a papok és az Orosz Ortodox Egyház elleni nyomásgyakorlását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Határozottan elítéljük ezeket az akciókat. Elítéljük azt a nyomásgyakorlást, amelyet a papok és az Orosz Ortodox Egyház ellen fejtenek ki” – mondta.
Peszkov szerint a kolostor papjainak Oroszországba való evakuálásáról nekik maguknak kell dönteniük, de az Oroszország nem marad közömbös a sorsuk iránt.
Az Orosz Ortodox Egyház által történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) szerzeteseinek az ukrán kormánynak a bérleti szerződés megsértésre hivatkozó ultimátuma értelmében szerda éjfélig el kellett volna hagyniuk a Pecserszka Lavra épületeit. Ha az áthidalónak szánt hivatalos ajánlatnak eleget téve átpártoltak volna a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU), maradhattak volna. Az UPC a Kijev által felajánlott mindkét lehetőséget elutasította, és a bíróságon támadta meg a kilakoltatást.
Nyikolaj Balasov, Kirill orosz pátriárka tanácsadója csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a kijevi kolostornál rabszállító autók jelentek meg. Korábban ismertté vált, hogy csütörtök délelőtt a hívek nem engedték be az épületegyüttesbe az annak átadásához szükséges vagyonleltárt kezelő állami bizottság tagjait.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által oroszbarátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (önállóságot).
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát, amely a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora.

III. Károly a Bundestagban: az Ukrajna elleni támadás veszélyezteti Európa biztonságát

Az Ukrajna elleni támadó háború veszélyezteti Európa biztonságát és a demokratikus értékeket – jelentette ki III. Károly brit uralkodó csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).

III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, tönkretesz számtalan életet és „brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot”.
A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és „egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez” – mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.
„Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna” – tette hozzá III. Károly.
Aláhúzta: „rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő”, hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.
III. Károly az első uralkodó, aki felszólalt a Bundestagban, azonban a csütörtöki már a második beszéde volt a német szövetségi parlamentben. Az elsőt 2020-ban, még trónörökösként tartotta, a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái halálos áldozatai emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként.
Mindkét alkalommal többnyire németül beszélt, és elsősorban az Egyesült Királyság és Németország szoros történelmi kapcsolatáról szólt. Trónörökösként és uralkodóként elmondott beszédében egyaránt elemezte a britek és németek kultúrájának egymást ösztönző és erősítő, körkörös kapcsolatát, amelynek példái közül mindkét alkalommal kiemelte, hogy William Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.
Csütörtöki beszédben viszont a Johannes Brahms vagy éppen a Kraftwerk zenekar munkássága iránti brit elismerés és a Monty Python csoport és a Beatles körüli németországi kultusz ügye mellett a három évvel korábbinál hangsúlyosabban jelentek meg a kapcsolatok politikai vonatkozású elemei, nem csak az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Az uralkodó így többek között rámutatott, hogy a német nép az egyetlen, amellyel a brit haderő közös alakulatot tart fenn – ez a 130. számú brit-német pontonos hidászzászlóalj -, és arról is szólt, hogy a brit és a német légierő együtt dolgozik a balti államok biztonságának megőrzéséért.
Hangsúlyozta hogy az Egyesült Királyságnak és Németországnak a jövőben is együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia védelmében. Mint mondta, „együtt és állandó figyelemmel kell szemmel tartanunk az értékeinket és szabadságunkat fenyegető veszélyeket, és határozottan szembe kell szállnunk velük”.
„Együtt kell törekednünk arra, hogy népünk a megérdemelt biztonságban és jólétben éljen” – mondta III. Károly, akinek beszédét a Bundestag elnöke és legtöbb képviselője mellett a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és egy sor magas rangú vendég is meghallgatta.
III. Károly meghívását a parlamenti pártok közül egyedül a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) ellenezte. Álláspontjuk szerint méltatlan a Bundestaghoz, hogy „meghajol egy uralkodó előtt”, és a „monarchiák amúgy is lényegében diktatúrák, csak több történelmi díszlettel”.
III. Károly szerdán érkezett Berlinbe királynői rangú hitvesével, Kamillával. Ez a tavaly trónra lépett uralkodó első állami látogatása. Az eredeti tervek szerint Franciaországot kereste fel volna elsőként. A németországi út előtti napokra tervezett vizitet Emmanuel Macron francia államfő kérésére elhalasztották.

Románia mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését

Románia tavaly március óta mintegy 150 millió euróval támogatta az ukrajnai menekültek elszállásolását és étkeztetését, de ez a pénz nem a menekültekhez, hanem szállásadóikhoz jutott, a támogatás pedig jelentős drágulást idézett elő az albérletek piacán – írta szerdán a Profit.ro gazdasági portál.

A bukaresti kormány tavaly március 23-án hozott sürgősségi rendeletet a háborús menekülteket befogadó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek járó állami támogatásról. Ennek értelmében minden háború elől menekülő (ukrán vagy más állampolgárságú) külföldi után a szállásra napi 50 lejt (3850 forint), az élelmiszerköltségekre pedig napi 20 lejt számolhatnak el menekültenként szállásadóik.
A Romániában csak „50/20-as programként” emlegetett támogatás napi 352 ezer euróba kerül a költségvetésnek, a pénzt pedig a
megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetik ki. A Profit.ro szerint ez nagyon jó üzlet a kiadó lakással, szobával rendelkező magánszemélyek, vagy panziók számára. Ha egy kisebb bukaresti panellakásba a tulajdonos az 50/20-as program keretében egy háromtagú ukrán menekült családot fogad be, akkor havi csaknem ezer eurónyi támogatást kap az államtól, míg albérletként 300-400 eurónál többért nem tudná kiadni.
A lap szerint az is az 50/20-a program mellett szól, hogy ez – elszámolt költségként – adómentes bevétel, míg a kiadott lakás után jövedelemadót kell fizetnie a tulajdonosnak. Több nagyvárosban is valósággal eltűntek emiatt az ingatlanpiacról az olcsó albérletek, a kínálat csökkenése pedig a megmaradt lakásoknál is felverte az albérletek árát. Főleg a Fekete-tenger partján lévő Konstancában és Bukarestben, kisebb mértékben Brassóban, Nagybányán, Nagyszebenben és Jászvásáron torzította el az albérleti piacot az ukrajnai menekültek elszállásolását támogató kormányzati program.
A Profit.ro által közölt adatok szerint a román államnak eddig 750,07 millió lejbe (57,76 milliárd forint) került az 50/20-as program, de változtatni akar rajta. A belügyminisztérium által a hét elején közvitára bocsátott tervezet hatályba lépése esetén már nem a szállásadók költségeit számolnák el, hanem a támogatásra szoruló menekülteknek adnának – a tervek szerint négy hónapig – családonként havi 2000 lejt, amiből maguk fedeznék szállásköltségeiket.
A román határrendészet csütörtöki adatai szerint a menekülthullám (2022. február 10-étől számított) kezdete óta 3 millió 863 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába.
A kormány menekültügyi államtanácsosa januárban azt közölte: 104 ezer ukrán menekült maradt ideiglenes tartózkodási engedéllyel (menedékesként) Romániában, közülük 5000-nek van hivatalosan bejegyzett munkaszerződése.

Ismét több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4711 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4451 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Donyecki tisztségviselő: az ellentámadáshoz tartalékolt eszközöket vet be Bahmutnál az ukrán hadsereg

A készülő ellentámadásra szánt nyugati haditechnika-tartalékokat vetnek be az Artemivszkért (Bahmutért) folyó harcokban az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régi vezetőjének tanácsadója szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója a Konkord nevű cégének sajtószolgálata által kiadott közleményében azt állította, hogy az Artemivszkért vívott csatában az ukrán hadsereg „gyakorlatilag megsemmisült”. Ugyanakkor elismerte, hogy „sajnos ez a csata eléggé megtépázta” a Wagnert is.
Prigozsin szerint ha a zsoldoscsoport megnyeri a csatát az ukrán fegyveres erők ellen, az a történelem legnagyobb eredménye lesz, „mert csak egy orosz hadsereg marad a sakktáblán, és az összes többi bábu eltűnik róla”.
„Ha a Wagner katonai magánvállalat elpusztul a bahmuti húsdarálóban, és magával viszi az ukrán fegyveres erőket és azt az erőt, amelyet a külföldi fegyverek adnak neki… és ha lehetővé teszi az orosz hadsereg számára, hogy továbbmenjen és megvédje Oroszország érdekeit, akkor teljesítettük történelmi szerepünket. És itt pontot tehetünk” – hangoztatta Prigozsin.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett veszteségét mintegy 535 főben nevezte meg. A tábornok szerint közülük mintegy 310 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Konasenkov a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között sorolt fel egyebek között egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, három harckocsit, egy lőszerraktárt, egy kommunikációs központot és négy alegységi vezetési pontot.
Egy moszkvai bíróság szerdán elrendelte Szergej Volkov, az orosz nemzeti gárda tengeri csoportfőnöksége osztályvezetőjének letartóztatását, amiért a gyártó figyelmeztetése ellenére hibás drónokat szerzett be a Krími híd védelmére. A 394,4 millió rubel (csaknem 1,8 milliárd forint) értékű beszerzés keretében megvásárolt Orjol-BPLA típusú rendszerek képtelenek bizonyultak a kis méretű pilóta nélküli eszközök felismerésére.

Az Ukrán Ortodox Egyház ukrajnai megkülönböztetéséről fogadott el nyilatkozatot az orosz parlament felsőháza

Nyilatkozatot fogadott el az Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó hívők jogainak megsértéséről szerdán az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács, felszólítva a világ parlamentjeit és a nemzetközi szervezeteket: követeljék meg Kijevtől, hogy hagyjon fel a hívők hátrányos megkülönböztetésével és a szent helyek megsértésével.

A dokumentumban az orosz szenátorok „határozottan elítélik az ukrajnai hívők jogainak megsértését”, akikről megjegyzik, hogy a „kijevi rendszer vallási türelmetlenségének az áldozataivá váltak”.
Az orosz felsőház szerint „az ukrán hatóságok gyakorlatilag a Nyugat támogatásával létrejött, politikailag hozzájuk kötődő, magát Ukrajna Ortodox Egyházának (PCU) nevező egyházat akarják az ukrán nép hivatalos egyházának kinevezni. Eközben üldöztetésnek vetik alá a Moszkva által kánoninak tartott Ukrán Ortodox Egyházat (UPC): elkobozzák a templomait, törvénytelen módon felszámolják a közösségeit, megfosztják állampolgárságuktól, és elnyomásnak vetik alá papjait.”
Az orosz felsőház a hívők jogainak megsértésére példaként hozza fel, hogy az ukrán hatóságok úgy döntöttek: megfosztják az UPC-t egyik legfontosabb szentélyétől, a kijevi barlangkolostortól (Pecserszka Lavra).
A Szövetségi Tanács szerint a kijevi vezetés politikája sérti a szabad gondolkodáshoz való jogot, a lelkiismereti és vallásszabadságot, és ellentétes az ENSZ vonatkozó nemzetközi okmányaival.
Valentyina Matvejenko, a felsőház elnöke közölte, hogy a nyilatkozatot eljuttatják a külföldi államok parlamentjeihez és a nemzetközi szervezetekhez.
Vlagyimir Legojda, az Orosz Ortodox egyház moszkvai patriarkátusa társadalmi és médiakapcsolatokért felelős zsinati osztályának vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva az UPC által kezdeményezett bírósági eljárásokra hivatkozva úgy vélekedett, hogy halvány remény továbbra is van a Pecserszka Lavrában élő szerzetesek és papok ügyének jogi megoldására.
Pavlo (Lebed), a Kijev által Moszkva-barátnak bélyegzett UPC metropolitája, a Pecserszka Lavra apátja kijelentette, hogy a kolostor ügyében nem lehet kompromisszum, és hogy a szerzetesek a végsőkig kitartanak. Álláspontja szerint a kolostor épületeinek bérletéről szóló megállapodást a kormány nem bonthatja fel egyoldalúan, ezért bírósági döntésre van szükség. Közölte, már három keresetet nyújtottak be a szerződés felbontásának megtámadására.
Jepifanyij metropolita, az ukrán kormány által támogatott PCU vezetője szerdán Avrahamij archimandrita személyében vikáriust nevezett ki a Pecserszka Lavra élére. Ő ismételten arra szólította fel a rivális egyház papjait, hogy lépjenek át az ő egyházába.
Szerdán Kijevben több száz hívő gyűlt össze a barlangkolostorban imára, ahol feltehetően ez lesz az utolsó liturgia, miután a Moszkvához fűződő viszonyával kapcsolatos vádak miatt az ukrán kormány felszólította az Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseit, hogy szerda estig hagyják el a 980 éves épületegyüttest.
Az ukrán kormány szerint az UPC megsértette a bérleti szerződést, és illegálisan építkezett az államtól bérelt területen. Az egyház ezt tagadja, és azt hangoztatja, hogy a kormány nem nyújtott be ezzel kapcsolatos bizonyító erejű okiratokat.
Kijev azzal vádolja az UPC-t, hogy kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az UPC kitart amellett, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlennek nyilvánította magát az RPC-től.
A háború tavaly februári kezdete óta az UPC ötvennél több papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, 13-at pedig az állampolgárságától is megfosztották. Az UPC szerint hiányoznak a vádat alátámasztó bizonyítékok.

A NAÜ új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére

Új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) – jelentette ki Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója újságíróknak, amikor szerdán felkereste az orosz ellenőrzés alatt álló létesítményt.

„Mind a kijevi, mind a moszkvai vezetéssel együtt dolgozom az erőmű védelmét szolgáló intézkedések megvalósításán” – mondta Grossi.
Leszögezte, hogy a létesítmény nem lehet katonai célpont. Hangsúlyozta, hogy egy nukleáris baleset mindenkit érintene, ezért mindenképpen el kell kerülni. Derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ez lehetséges.
„Egy fontos dologban meg kell állapodnunk: az atomerőművet nem szabad megtámadni, és a másik fél megtámadására felhasználni” – hangoztatta.
Grossi szerint a NAÜ kezdetben egy biztonsági zóna létrehozásának lehetőségére összpontosított az erőmű körül, a fejlődőben lévő koncepció most inkább magára a védelemre és az elkerülendő dolgokra koncentrál. Mint mondta, az ügynökség megpróbál reális intézkedéseket kidolgozni, amelyekben minden fél egyetérthet” – mondta az erőmű megtekintése után.
A főigazgató szerint a biztonsági helyzet egyértelműen nem javul az atomerőmű körül, sőt a katonai a műveletek intenzitása a körzetben fokozódik. Mint mondta, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni az erőmű minden támadástól való megvédése érdekében.
Grossinak a zaporizzsjai atomerőműben tartott szerdai szemléje során a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint megmutatták, milyen károkat okoztak az ukrán találatok a létesítményekben. A főigazgatót elvezették arra a helyszínre, ahol a 4. blokk hűtőtartályai között felrobbant egy rakéta.
Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a TASZSZ-nak nyilatkozva az orosz fél támogatásáról biztosította a NAÜ álláspontját, miszerint az atomerőmű nem lehet támadások célpontja. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a létesítmény nem lehet zsarolás és manipuláció eszköze.
Jurij Csernicsuk, a létesítmény igazgatója kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a biztonság szavatolásához szükséges valamennyi előírást betartják.
Az ENSZ szakosított szervezetének vezetője fél éven belül másodszor látogatott el az erőműbe. Első alkalommal 2022. szeptember 1-jén járt ott, egy sikertelen ukrán elfoglalási kísérlet után.
Az Enerhodarban működő zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Hat erőműblokkjának összkapacitása 6 GW. Az orosz erők 2022. február végén foglalták el a létesítményt. Az orosz hatóságok szerint az ukrán hadsereg azóta rendszeresen lövi mind a város lakónegyedeit, mind az erőmű területét. Drónokat, nehéztüzérséget és sorozatvetőket vet be a létesítmények ellen.
A támadások zömét a légvédelmi rendszer elhárította, ám több alkalommal jelentették, hogy találat érte az intézmény infrastruktúráját és nukleáris hulladéktároló területét. Az erőmű védelmében mérnöki szerkezeteket emeltek, amelyek úgynevezett biztonsági párnát képeznek.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine