Az orosz-ukrán háború 399. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ursula von der Leyen: az EU-nak mindent meg kell tennie az Oroszországba hurcolt gyerekek hazatéréséért

Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie a megszállt ukrajnai területekről Oroszországba hurcolt gyerekek hollétének felderítése és hazatérésük megkönnyítése érdekében – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi brüsszeli plenáris ülésén.

Az elnök az uniós tagállamok vezetőinek múlt héten tartott csúcstalálkozója következtetésiéről szóló plenáris vitában elmondta: az ukrajnai háború a kegyetlenség és brutalitás új dimenzióit érte el, amikor az orosz erők több mint 16 ezer gyereket hurcoltak el otthonukból Oroszországba, családjuktól, gyerekkoruktól elszakítva őket. „Amennyiben az EU nem avatkozik be, ezek a gyerekek a jövőjüket is elvesztik” – hangsúlyozta. Felhívta figyelmet, hogy az orosz törvényhozás által tavaly májusban elfogadott „cinikus” örökbefogadási törvény megkönnyítette a gyerekek orosz családoknál való elhelyezését, így nagy a veszélye annak, hogy nyomuk vész.
„Ez háborús bűncselekmény, azokat, akik ebben részt vesznek, bíróság elé kell állítani. Ez indokolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, akinek ezzel a döntéssel jelentősen szűkült a mozgástere” – jelentette ki.
Az elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban arról is beszélt, hogy az uniós csúcson a tagállami vezetők megegyeztek, 12 hónap alatt kétmilliárd euró értékben biztosítanak lőszert az ország önvédelmében megerősítése érdekében. Mint mondta, a lőszerek egy része a jelenleg rendelkezésre álló készletekből származik, majd közös beszerzések tárgyát képezik, továbbá az EU-nak biztosítani kell, hogy az európai védelmi ipar növelni tudja lőszergyártó kapacitását, ha szükséges, uniós költségvetési támogatáson keresztül.
„Azt mondtuk, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát, kerül, amibe kerül, és Európa be fogja tartani az ígéretét – nyomatékosította a bizottság elnöke.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában üdvözölte, hogy az EU-tagországok nagyon gyorsan, hat hét alatt meg tudtak egyezni az közös lőszerbeszerzésekről. „Egy dolog világos: ahhoz, hogy Ukrajna megvédje magát, több fegyverre és több munícióra van szüksége” – szögezte le. Mint mondta, a lőszerbeszerzés lebonyolításban az Európai Védelmi Ügynökség nyújt segítséget, ami nagyon fontos előrelépést jelent a valódi közös uniós védelmi rendszer létrehozása felé.
Michel felhívta továbbá a figyelmet, hogy az Oroszországgal határos Moldován egyre erősödik Moszkva nyomása, ezért uniós támogatásra van szükségük. „Az EU egymilliárd eurót mozgósított az ország ellenállóképességének megerősítésére, de Moldovának ennél is többre lesz szüksége, így még a nyár előtt folytatni kell a támogatást” – jelentette ki.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott: az uniós csúcson, az ukrajnai háborúval kapcsolatban a lőszerszállítások fokozása került előtérbe, pedig fegyverszünetre, békére lenne szükség az eszkaláció elkerülése végett, továbbra is kiállva Ukrajna függetlensége mellett. A képviselő szerint Ukrajna európai integrációja támogatandó, ugyanakkor annak előfeltétele kell, hogy legyen a területén élő kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok jogainak garantálása.
Gál Kinga kiemelte: az Európai Uniónak stratégiai irányváltásra van szüksége: az ukrajnai háború súlyos következményei, az infláció, az energiaárak és az egyre erősebb illegális migrációs nyomás a külső határokon egyértelmű jelei ennek.
„Miközben a deklarációk és tervek ambiciózusak, hiányoznak mögülük a reális hatásvizsgálatok, miként hiányoznak az Oroszországra kivetett szankciók hatásának elemzései. Az ideologikus megközelítés rontja Európa versenyképességet és a gazdasági növekedést veszélyezteti – jelentette ki a fideszes politikus.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője üdvözölte az uniós csúcs Ukrajna töretlen támogatására és az orosz agresszió elítélésére vonatkozó egyhangú következtetéseit, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az Oroszország elleni uniós szankciókat elítélő plakátok láthatók országszerte. Emlékeztetve, hogy ezeket a büntetőintézkedéseket a magyar miniszterelnök is megszavazta, a képviselő kijelentette, hogy a magyar kormány hazugságokat terjeszt az EU-ról.
„A legfrissebb felmérések szerint a magyarok 63 százaléka szerint az EU szankciói a felelősek a rekordmagas inflációért. És a szélsőjobboldali Európa-ellenes erők ezt a taktikát tanulják Európa-szerte – hangoztatta. Véleménye szerint az EU-nak fel kell lépnie ezek ellen a hazugságok ellen, ahogy az Európai Tanács következtetései is kiemelik az orosz dezinformációs gépezet elleni küzdelem fontosságát.
„Az EU mindig is vonakodott attól, hogy az unión belül fellépjen a dezinformáció ellen. Most el kell kezdenie cselekedni, mert az európai projektünk jövője forog kockán” – szólított fel a Momentum politikusa.

Szergej Lavrov: Moszkva nagyra értékeli Teherán álláspontját

Moszkva nagyra értékeli az iráni vezetésnek az ukrajnai konfliktus ügyében képviselt kiegyensúlyozott álláspontját – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt.

Lavrov az iráni vendégével közösen megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a tárgyalások során szó esett az ukrajnai helyzetről, illetve arról, hogy a NATO-országok ennek ügyében „felforgató” irányvonalat képviselnek, és „már régóta részesei a konfliktusnak”, amelybe „egyre mélyebben belesodródnak”.
„Nagyra értékeljük az Iráni Iszlám Köztársaság vezetése által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot, és a történtek valódi indítékainak megértését” – mondta az orosz miniszter.
Méltatta Irán kinyilvánított érdekeltségét az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, és kijelentette, hogy Moszkva készen áll erre, szemben a nyugati országokkal és a „kijevi rezsimmel”. Lavrov úgy vélekedett, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter „nem mélyenszántó elemzés” alapján nyilvánította megengedhetetlennek az azonnali ukrajnai tűzszünetet, azt állítva, hogy az Oroszország érdekeit szolgálná. Az orosz tárcavezető szerint a Nyugat azért nem akarja leállítani ezt a háborút, mert a saját geopolitikai érdekeit látja benne, és Oroszországot, mint versenytársat megpróbálja kiiktatni a világ színpadáról, Kínával együtt.
„Kínai barátaink jól tudják, hogy a NATO-dokumentumokban már őket is versenytársnak, és hosszú távú ellenfélnek minősítették, akiket szintén semlegesíteni kell. Ezért Oroszország, Irán, Kína és sok más ország (…) kategorikusan ellenezni fogja a nyugati hegemónia örökkön örökké tartó megszilárdítására irányuló kísérleteket, amelyeket Washington és segédjei próbálnak végrehajtani” – mondta Lavrov.
Amirabdollahián kijelentette, hogy Teherán üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárulhat a rendezéshez. Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati fegyverszállítások csak súlyosbítják az ukrajnai válságot.
Lavrov közölte, hogy az iráni kollégájával folytatott tárgyaláson téma volt a szíriai, afganisztáni, dél-kaukázusi és jemeni helyzet, valamint a közel-keleti rendezés is.

Zelenszkij: a Bahmutért vívott csata elvesztése esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni

Ha az ukrán fegyveres erők nem nyerik meg a Donyeck megyei Bahmut városáért vívott csatát, erősödni fog az Ukrajnára nehezedő nemzetközi és országon belüli nyomás annak érdekében, hogy számára elfogadhatatlan kompromisszumokat kössön Oroszországgal – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP hírügynökségnek adott, az Ukrajinszka Pravda hírportál által szerdán idézett interjúban.

Zelenszkij kijelentette, hogy bahmuti vereség esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni. „Társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát (Bahmut eleste estén), és arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek velük (az oroszokkal)” – mondta Ukrajna elnöke, de ehhez még hozzáfűzte, hogy ő egyelőre nem érez ilyen nyomást.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelytettes a Telegramon közölt bejegyzésében úgyszintén kijelentette: az oroszok a legnagyobb támadóképességeiket Bahmut irányában összpontosítják, és ezzel párhuzamosan propagandamédiájukban a Bahmutért vívott harcok témájára próbálják áthelyezni a hangsúlyt. Teszik ezt annak érdekében, hogy aláássák az ukránoknak az ország katonai vezetésébe vetett bizalmát a város védelmére vonatkozó parancsokat illetően. Szavai szerint az orosz média a bahmuti helyzetet „apokaliptikusként” mutatja be, a városért vívott csatákat pedig „olyan tényezőként, amely végső soron befolyásolja a háború menetét”. Hozzátette: Oroszország úgy véli, képes megijeszteni az ukrán társadalmat, hogy az végül nyomást gyakoroljon a katonai-politikai vezetésre a védekező műveletek leállítását követelve. Szerinte ennek érdekében a megszállók egyebek mellett azt az üzenetet terjesztik, hogy Bahmutot nem érdemes megtartani, mert szinte mindent körülvett az orosz hadsereg, az ukrán erők hősiességét pedig felfújja az ukrán propaganda. Emellett az ukrán elnököt és Olekszandr Szirszkijt, az ukrán szárazföldi erők parancsokát igyekeznek vég nélkül lejáratni, és konfliktust próbálnak gerjeszteni az ukrán katonai vezetésben – jegyezte meg.
Maljar úgy vélekedett, hogy valójában a bahmuti harcok a háború aktív szakaszának részei. Ugyanolyan intenzívek, mint más kelet-ukrajnai térségekben, ahol január óta erőteljes ellenséges offenzíva zajlik. „Az ukrán katonák ugyanolyan hűségesen védik Bahmutot, mint bármely más települést” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Bahmut védelme most a hadműveleti-taktikai célszerűségen alapul, az ukrán katonai vezetés pedig hozzáértő és kiegyensúlyozott döntéseket hoz, amelyek célja a halaszthatatlan védelmi feladatok teljesítése.
Az ukrán légierő sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy szerdán lelőttek egy Sz-24M típusú orosz vadászbombázó gépet, amely Bahmut felé tartott.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 610 orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg 172 340-re nőtt. Az ukrán erők ezen felül kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, hét harckocsit és hat tüzérségi rendszert.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Titteren közölte, hogy megérkeztek Ukrajnába az első Marder típusú páncélozott szállító harcjárművek Németországból. A tárcavezető maga is kipróbált egyet, és videófelvételt tett közzé a járművek ukrajnai teszteléséről. Berlin negyven darab Marder harcjármű szállítására vállalt kötelezettséget – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál megyei kormányzók jelentéseiből készített napi összefoglalójában azt írta, hogy kedden nyolc régiót ért orosz támadás az ország keleti, déli és északi vidékein, aminek következtében hét polgári lakos sérült meg.

Mintegy 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4026 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3958 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz óhitű vezető: a pápa kész közvetíteni a kijevi barlangkolostor ügyében

Ferenc pápa kész közvetíteni a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), és a skizmatikusnak tartott – az ukrán állam segítségével létrehozott – Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) közötti tárgyalásokon az UPC szerzeteseinek a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostorból való kiutasítása ügyében – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke kedden a TASZSZ-hírügynökséggel, a pápával folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva.

Az Oroszországi Ortodox Egyház által történelminek tekintett UPC szerzeteseinek az ukrán kormány ultimátuma értelmében szerdai határidővel el kell hagyniuk a kolostort, vagy át kell pártolniuk a rivális egyházhoz.
„Azt mondta (a pápa), hogy kész közvetítést vállalni, hogy az UPC és a PCU minden személyes kérdést meg tudjon beszélni. Közvetítő lehetne, segíthetne az UPC-nak megvédeni az álláspontját. (…) Ha probléma van a kapcsolatfelvételben, az álláspont közlésében, kész közvetíteni” – mondta Szevasztyjanov, aki levelezésben áll a katolikus egyházfővel.
Kijelentette, hogy a pápának a békére és a tárgyalásokra való felhíváson kívül nem áll rendelkezésére más jogi mechanizmus a segítségnyújtásra.
„Ő csak békére, párbeszédre és tárgyalásokra szólíthat fel. A Lavra esetében a hely szentségének tiszteletben tartására szólít fel, hogy hagyják abba a most zajló akciókat, de nincsenek olyan jogi mechanizmusai, amelyekkel konkrétan beavatkozhatna” – mondta Szevasztyjanov.
Az óhitű tisztségviselő a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a pápa elfogadhatatlannak tart minden agressziót az UPC-nek a kijevi Pecserszka Lavrában, „az Istenanya földi otthonában” élő szerzetesei ellen.
„Tehát a PCU és a hatóságok minden követelését tárgyalások formájában kellene érvényesíteni, kifejteni követeléseiket és közös megegyezéssel megállapodni” – mondta.
Korábban Kirill, Moszkva és Oroszországi pátriárkája „borzalmas cselekedetnek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok a barlangkolostor elhagyására akarják rákényszeríteni az általuk oroszbarátnak nevezett, ezáltal megbélyegzett szerzeteseket. Felszólította a helyi ortodox egyházak vezetőit, Ferenc pápát, António Guterres ENSZ-főtitkárt és más vallási vezetőket, valamint a nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy „tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést” a szerzetesek kiutasításának és a kolostor kényszerű bezárásának megakadályozására.
Ferenc pápa korábban aggodalmát fejezte ki a kijevi Pecserszka Lavra helyzete miatt, és felszólította „a háborúban részt vevő feleket, hogy tartsák tiszteletben a vallási helyeket”. A felhívást a világ több ortodox vezetője támogatásáról biztosította. A kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjén is szerepelt.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátként megbélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatjának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (önállóságot).
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították a szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát. Pavlo metropolita, a barlangkolostor apátja közölte, hogy a szerzetesek nem fognak távozni.
Az ukrán állam támogatásával létrehozott PCU szinódusa kedden, a kijevi kormányhoz hasonlóan, arra szólította fel az UPC szerzeteseit, hogy vagy hagyják el a kolostor helyiségeit, vagy pártoljanak át az ő szervezetükbe. Az új egyház követői kedden sértegették az ellentábornak a Lavrában istentiszteletre összegyűlt tagjait, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkban elfoglalták az UPC utolsó templomát, Ternopil megyében pedig felperzseltek egy szentélyt.
Az önmagát történelmi egyháznak tekintő UPC szerzetesei többezer hívő részvételével vasárnap liturgiát tartottak a Lavrában. A szertartáson a hívők annak ellenére is tömegesen vettek részt, hogy az ukrán biztonsági szervek mindenkit igazoltattak.

Először jelentette GDLSB okosbomba megsemmisítését az orosz védelmi tárca

Először tett említést GLSDB (rakétameghajtóval ellátott földi indítású precíziós bomba) lelövéséről keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

Az Egyesült Államok idén januárban jelentette be, hogy ilyen típusú, az amerikai Boeing és a svéd Saab által közösen kifejlesztett, rakétahajtóművel felszerelt, HIMARS sorozatvetőről indítható bombákat szállít Ukrajnának. A Saab szerint a nagypontosságú lőszer hatótávolsága meghaladja a 150 kilométert. Korábban az ukrán fél legfeljebb 80 kilométeres hatótávolságú lövedékeket vetett be.
A keddi orosz hadijelentés szerint az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán tizennyolc HIMARS-rakétát és egy GLSDB irányított rakétát hatástalanított.
A hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét csaknem 470 főben nevezte meg. A tábornok szerint mintegy 240 katona és „zsoldos” a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A megsemmisített haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszer radarberendezését.
A moszkvai katonai tárca közölte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Cseljabinszk és Kirov megyei hadiipari létesítményekben ellenőrizte az állami hadimegrendelések teljesítését. A minisztérium szerint az ott gyártott különböző kaliberű tüzérségi, harckocsi- és aknavetőlövedékek, valamint nem irányított repülőgép-rakéták gyártása bizonyos típusoknál az év végéig a mostani hét-nyolcszorosára fog növekedni.
A TASZSZ hírügynökség a rendvédelmi szervekre hivatkozva közölte, hogy az orosz fővároshoz tartozó Új Moszkva területén, Szvityino községben, a vasúti síneknél egy kék-sárga színű drón maradványaira bukkantak, a szárnyára az ukrán nacionalisták köszönése volt felfestve. A helyszínen vizsgálat indult.
Az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió legfelsőbb bírósága kedden húszévi fegyházbüntetésre ítélte az Oroszországban terrorszervezetnek minősített Azov ukrán alakulat egyik volt tagját, Dmitro Szmitiját, amiért tavaly márciusban meggyilkolt egy nőt Mariupolban. Az elítélt a verdikt szerint hangtompítós AK-74-es gépkarabélyból hátulról lőtte agyon áldozatát, miután az kifejezte reményét, hogy a várost hamarosan „felszabadítják”.
Az oroszországi Tula megye bírósága kedden a hadsereg lejáratása címén kétévi szabadságvesztésre ítélte az 53 éves Alekszej Moszkaljovot. A férfi tavaly áprilisban a közösségi médiában tett közzé ukránbarátnak ítélt megjegyzést. Tavaly decemberben, a hadsereg ismételt rágalmazására hivatkozva büntetőeljárás indult ellene. A hatóságok házi őrizetet rendeltek el ellene. A Kommerszant című lap szerint az elítélt levágta bokájáról a nyomkövetőt és megszökött, az ítéletet így távollétében hirdették ki.

Ukrán vezérkar: négy kelet-ukrajnai településre irányultak az orosz támadások

Az orosz támadóműveletek kedden négy kelet-ukrajnai településre irányultak: a Donyeck megyei Bahmutra, Avgyijivkára és Marjinkára, valamint a luhanszki régióban Bilohorivkára, illetve az említett települések környékére – írta az ukrán vezérkar esti harctéri jelentésében.

A beszámoló szerint a nap folyamán az orosz erők tizenegy légi- és két rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel. „Fő erőfeszítéseiket a Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosították. E települések, illetve környékük továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak” – fogalmazott a vezérkar. Hozzátették, hogy kedden az ukrán erők 24 ellenséges támadást vertek vissza az említett vidékeken. A katonai vezetés közölte, hogy Oroszország változatlanul jelentős katonai erőket állomásoztat az ukrán határ mentén fekvő kurszki és belgorodi területein.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az Oroszországgal határos, északkeleti Szumi megyében tett munkalátogatást, ahol ellenőrizte az államhatár védelmét. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a határőrök elmondták az államfőnek, hogy Oroszország fokozta az ukrán határmenti térség ágyúzását területéről, főként Bilopillja települést és környékét érik az utóbbi időben támadások. A nap folyamán Zelenszkij részvételével kihelyezett haditanácsülést tartottak Dnyipro városában. Zelenszkij Dnyipropetrovszk megyében felkereste a nyikopoli járást is, amelyet az orosz erők folyamatosan ágyútűz alatt tartanak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine