Az orosz-ukrán háború 397. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lengyel szervezet: elhunyt az Ukrajnában megsebesült önkéntes segélymunkás

Elhunyt a kijevi klinikán az a lengyel önkéntes, aki korábban humanitárius segély szállításakor Kelet-Ukrajnában súlyos sérüléseket szenvedett – közölte egy lengyel segélyszervezet hétfőn.

A Marek keresztnevű önkéntes haláláról elsőként egy varsói baptista közösség körében létrejött, Nehemiás ószövetségi prófétáról elnevezett segélyszervezet számolt be a PAP hírügynökségnek küldött közleményben.
A szervezet március 18-án adta hírül, hogy Kelet-Ukrajnában orosz támadás következtében megsebesült két önkéntese. Mindkettőt Dnyipróba szállították kórházi kezelésre. Pénteken közölték: a két önkéntes közül az egyik könnyebben sérült személy hazatért Lengyelországba, a másikat pedig Dnyipróból Kijevbe szállították további kezelésre.
A Nehemiasz szervezet hétfői közleménye szerint az ukrán orvosok többórás műtétek során küzdtek a súlyosan sérült fiatalember életéért. A kijevi kórházban hétfő délelőtt mégis elhunyt önkéntes tapasztalt és jól felkészült segélymunkás volt, 2022 ősze óta más kelet-ukrajnai humanitárius missziókban is részt vett – írták.

Mateusz Morawiecki: Lengyelország többszörösére növeli lőszergyártási kapacitásait

Az uniós eszközöknek köszönhetően Lengyelország többszörösére fogja növelni lőszergyártási kapacitásait – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn a Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztossal közösen tartott sajtóértekezleten.

A délkelet-lengyelországi Nowa Deba községben működő Dezamet lőszergyártó üzemben a Morawiecki, Breton, valamint Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter részvételével lefolytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: Lengyelország csatlakozott az Ukrajna védelmi kapacitásai növelését célzó, közös lőszerbeszerzésről szóló európai megállapodáshoz, amelyet múlt héten Brüsszelben írtak alá.
A varsói kormány a közeli napokban egy többéves programot fogad el, amely értelmében lőszergyártást támogatnak lengyelországi magán- és állami tulajdonú vállalatokban – jelezte a kormányfő. A gyártási kapacitások növelésének célja egyrészt a lengyel lőszertartalékok kiegészítése, másrészt pedig az ukrajnai szállítmányok biztosítása – fejtette ki. Elégedettséggel nyugtázta, hogy az uniós eszközöket felhasználva, Lengyelország szavai szerint többszörösére növelheti saját fegyver- és lőszergyártását.
A sajtóértekezlet előtt Morawiecki a Facebookon megírta: Lengyelország hamarosan mintegy 300 millió eurót érő támogatást kap lőszerbeszerzésre. A kormányfő pénteki közlése szerint a következő hónapokban további 500-600 millió euró folyósítása várható e célra. Ezáltal az ország az európai lőszergyártási projekt legnagyobb kedvezményezettjévé válik – húzta alá.
Thierry Breton a Morawieckivel közös sajtókonferencián felszólította az uniós tagállamokat, hogy minél gyorsabban adják át Ukrajnának az összes, rendelkezésükre álló lőszertartalékot, elsősorban 155 milliméteres lövedékeket, de 120 millimétereseket is.
Elmondta: 11 uniós tagállam olyan gyárakkal rendelkezik, amelyek képesek részt venni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) programjában. Reményét fejezte ki, hogy az említett tagállamokkal együttműködve sikerül majd bővíteni a lőszergyártást.
Breton a lőszergyárak kapacitásait felmérő európai körútja keretében látogatott Lengyelországba.

Zelenszkij Zaporizzsjában találkozott a NAÜ vezetőjével

Volodimir Zelenszkij ukrán hétfőn a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjába látogatott, ahol találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, és közösen megtekintették az orosz lövedékek által megrongált dnyeperi (Dnyipro) vízerőművet.

„A dnyeperi vízerőmű fontos része a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságát fenntartó rendszernek. Volodimir Zelenszkij elnök megmutatta nekem a gáton a közelmúltban okozott károkat” – írta a Twitteren Grossi.
Az Obozrevatyel ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a vízerőművet már többször érte orosz rakétacsapás. Legutóbb március 9-én hallatszottak erőteljes robbanások az erőmű környékén. A hírportál szerint ezen a héten Grossi ellátogat az ideiglenesen megszállt Enerhodarban található zaporizzsjai atomerőműbe is. Elmondása szerint annak ellenére, hogy a NAÜ-misszió hét hónapja dolgozik az erőmű területén, a nukleáris létesítményben továbbra is instabil a helyzet.
Zelenszkij hétfőn a Zaporizzsja megyei frontvonalon tett munkalátogatást, ahol ukrán katonákat tüntetett ki a szolgálatukért. Az államfő kijelentette, hogy az ukrán erők nem kezdhetnek jelentős ellentámadást nyugati támogatás nélkül. Szerinte az ukrán hadseregnek további fegyverekre van szüksége, köztük lőszerre és vadászrepülőgépekre. Zelenszkij ismételten hangsúlyozta, hogy az agresszor Oroszországot felelősségre fogják vonni az Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűntetteiért.

Kreml: a Nyugat reagálása nem módosít a fehéroroszországi atomfegyver-telepítés tervén

A Nyugat reakciója nem befolyásolja a taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítésének tervét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Oroszország terveit biztosan nem fogja befolyásolni az ilyen (nyugati) reagálás” – hangoztatta a Kreml szóvivője.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök „mindent elmagyarázott a szombati interjúban” és „ehhez nincs mit hozzáfűzni”.
Putyin nyilatkozatában azt mondta, hogy Oroszország a fehérorosz fél kérésére taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, ugyanúgy, ahogyan ezt Egyesült Államok több szövetséges ország estében már rég megtette. Közölte, hogy Moszkva már adott át Minszknek Iszkander-rakétakomplexumot, amely atomfegyver hordozására is alkalmas lehet, július 1-jén pedig a köztársaság területén befejeződik a taktikai atomfegyverek tárolójának építése.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a Fehéroroszországgal kötött megállapodás nem sérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi kötelezettségvállalásokat.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjújában kijelentette, hogy Washington hiába hisz egy „válasz nélküli megelőző csapás” lehetőségében, mert Moszkva olyan korszerű, egyedülálló fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek megsemmisíteni bármely ellenfelet, beleértve az Egyesült Államokat is „amennyiben a létében lenne fenyegetve”. Mint mondta: „Oroszország türelmes, és senkit sem rémisztget a katonai fölénnyel”.
Patrusev rövidlátónak és veszélyesen ostobának minősítette azon amerikai politikusok nézeteit, „akik saját propagandájuk fogságába estek”, és úgy vélik, hogy Oroszország már nem lenne képes válaszolni egy amerikai megelőző atomcsapásra. A tisztségviselő szerint egyes nyugati politikusok, „feledve a történelem tanulságait”, olyan bosszúról ábrándoznak, amely az Oroszország feletti katonai győzelemhez vezetne.
Az orosz biztonsági tanács titkára így kommentálta, hogy egy amerikai B-52H Stratofortress stratégiai bombázó repülést hajtott végre a Balti-tenger nemzetközi vizei felett. A Flightradar szolgálat szerint a repülőgép március 12-én lépett be a Finn-öböl feletti légtérbe, majd az orosz határ közelében manőverezett, ahonnan Észtország légterébe távozott.
Patrusev hangot adott álláspontjának, miszerint a NATO részese az ukrajnai konfliktusnak, és nem titkolja fő célját, a háború elhúzását és ezáltal Oroszország „legyőzését és tovább darabolását”. Kifejezte meggyőződését, hogy a Washington által március végére összehívott demokráciacsúcs egyik fő témája az lesz, hogy a „jóságos” NATO hogyan segítse Ukrajnát.
„Ukrajnát egyetlen nagy katonai táborrá változtatták. Fegyvert és lőszert küldenek az ukrán hadseregnek, hírszerzési adatokkal látják el, egyebek között műholdcsoportjuk és jelentős számú drónjuk segítségével. A NATO kiképzői és tanácsadói készítik fel az ukrán katonákat, miközben zsoldosok harcolnak neonáci zászlóaljakban” – nyilatkozott Patrusev.

Nicolae Ciuca: támogatni kell Moldovát abban, hogy végleg felszabaduljon a „káros orosz befolyás” alól

A mai politikusok felelőssége, hogy támogassák Moldova európai közeledését, a „káros orosz befolyás” alóli végleges felszabadulását – hangsúlyozta a román miniszterelnök hétfőn abban az üzenetben, amelyet a Besszarábia és Románia 1918-as egyesülésének évfordulója alakalmából hétfőn tett közzé.

Nicolae Ciuca szerint példamutató volt a román szellemiség élni akarása tekintetében az, hogy Besszarábia – a történelmi Moldovának a Prut folyótól keletre található része – „a több mint százéves cári uralom és erőszakos oroszosítás ellenére” 1918-ban a Romániával való egyesülés útját választotta. Felidézte: az 1917-es bolsevik forradalom tette lehetővé Besszarábia önállósulását, majd a chisinaui parlament 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot.
A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része, amikor a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán Besszarábiát a Szovjetunióhoz csatolták.
„Bár a Szovjetunió 1991-ben megszűnt, Oroszország továbbra sem hajandó kiengedni szorításából az ideiglenesen elfoglalt területeket, és régi rossz szokásáról, az erőszak alkalmazásáról sem tett le, miként azt Ukrajna esete is bizonyítja” – állapította meg a román kormányfő.
Ciuca szerint teljességgel fel kell számolni a múlt század két bűnözője, Hitler és Sztálin szégyenletes egyezményének, a Ribbentrop-Molotov paktumnak a következményeit. Úgy értékelte: ma azt a mai politikusi közösséget kell segíteni, amelyik Chisinaut visszafordította a demokrácia, az európai közeledés és román identitás útjára, amely – Besszarábia és Románia egyesülésének évfordulója előtt néhány nappal – „a történelmi igazságot helyreállítva” a román nyelvet tette meg a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelvévé.
Bár nem munkaszüneti nap, Romániában 2017 óta nemzeti ünnep március 27-e, Románia és Besszarábia (a mai Moldovai Köztársasággal nagymértékben azonos terület) 1918-as egyesülésének napja.

Az orosz erők rakétacsapást mértek a Donyeck megyei Szlovjanszkra, sok az áldozat

Az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn a Donyeck megyei Szlovjanszk városára, az eddigi adatok szerint két helyi lakos vesztette életét és legalább 29-en sérültek meg – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon.

„Egy újabb nap, amely az Oroszországi Föderáció terrorjával kezdődött. Az agresszor állam a mi Szlovjanszk városunkat lőtte. Vannak halottak, és különböző súlyosságú sebesültek. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik, segítséget nyújtanak és takarítják a romokat” – írta Volodimir Zelenszkij a Telegramon kommentálva a történteket. Az államfő videofelvételt is közzétett a becsapódások helyszínéről, a képeken romokban álló épületek és kigyulladt autók láthatók.
Zelenszkij azt hangoztatta, hogy Ukrajna nem bocsátja meg „az ellenségnek az emberek megfélemlítését, halálát és sérüléseiket, minden orosz terroristát legyőznek és felelősségre vonnak”. Kirilenko közölte, hogy az orosz erők helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül találták el a városközpontot két Sz-300-as rakétával. A támadás következtében adminisztratív épületek és irodaházak rongálódtak meg, öt toronyházban és hét családi házban keletkezek károk. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az orosz erők ugyancsak lőtték a Szlovjanszktól mintegy 30 kilométerre délre fekvő Druzskivka települést, ahol két Sz-300-as rakéta szinte teljesen romba döntötte a helyi árvaházat. Az előzetes információk szerint a Druzskivkát ért támadásban senki sem sérült meg.
Kirilenko korábban a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők vasárnap is lőtték a régió több települését, Avgyijivkát, Krasznohorivkát és Kurahovét, aminek következtében egy civil vesztette életét és ketten sérültek meg.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét látogatást tett a Donyeck megyei Bahmutnál. „A Bahmutért folyó csata legintenzívebb szakasza zajlik. A helyzet makacsul nehéz. Az ellenség jelentős veszteségeket szenved emberi erőforrások, fegyverek és katonai felszerelések terén, de továbbra is támadó hadműveleteket folytat. Védőink rendkívül nehéz körülmények között hősiesen visszatartják az ellenséges inváziót, és nem hagynak esélyt az oroszoknak terveik megvalósítására” – fogalmazott a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében.
Szirszkij szavai szerint Bahmut védelme katonai szükségszerűségből fakad, és a város védelmi képességeinek, a felállított erődítményeknek, és a felszerelt lőfegyvereknek a hozzáértő használatán alapul. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonai vezetés minden lehetséges forgatókönyvet mérlegel, és a jelenlegi helyzetnek megfelelően fog eljárni. A közlemény szerint a parancsnok felmérte a helyzetet közvetlenül azon a területen, ahol az ukrán erők harci feladatokat teljesítettek, és számos intézkedést hozott a harci tevékenység hatékony végrehajtását akadályozó problémás kérdések megoldására. A parancsnok műveleti döntéseket is hozott, amelyek célja az orosz csapatok elrettentésére és legyőzésére irányuló képességek további megerősítése.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Ukrajnában a támadás tavaly februári kezdete óta hozzávetőleg 171 160 orosz katona halt meg, közülük mintegy 610-en az elmúlt nap során.

Ismét több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4942 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4235 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 26-án 40 ember, köztük 13 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Josep Borrell: az EU kész új szankciókat kiszabni Fehéroroszországra, ha Minszk orosz atomfegyvereket fogad

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében leszögezte: az Európai Unió (EU) kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén.

„Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon” – hívta fel a figyelmet Borrell.
A főképviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette az állami televízióban: Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.
Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.
Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.
Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért. „A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.
Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine