II. Rákóczi Ferencre emlékeznek hétfőn, Szegeden 

A Rákóczi Szövetség Szeged Városi Szervezete és Pro Patria Hungariae Egyesiilet Szeged a korábbi évek hagyományinak megfelelően idén is koszorúzással egybekötött megemlékezést szervez március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján, a fejedelem Aradi vértanúk terén található szobránál. A rendezvényen több határon túli és szegedi felszólaló mellett beszédet mond Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.

A szervezők 2003 óta minden évben ezen a napon adóznak a 1676. március 27. és 1735. április 8. között élt magyar főnemes, erdélyi fejedelem, a Rákóczi-szabadságharc vezetője emlékének. Az idei évi megemlékezést a magyarság összetartozásának jegyében szervezik, ezért az eseményen szegedi és határon túli magyar politikusok egyaránt felszólalnak.

A rendezvény fővédnöke Mihálffy Béla országgyűlési képviselő.

A szoborról: 

A szegedi lovasszobor az ország első, köztéren elhelyezett Rákóczi-szobra volt. A Rákóczi-szabadságharc kétszáz éves évfordulója alkalmából szervezett megemlékezési ünnepségek kapcsán, 1903. október 25-én, a városházán rendezett díszközgyűlésen merült fel Szegeden a vezérlő fejedelmet ábrázoló szobor állításának gondolata. A közadakozásból elindult gyűjtésnek hamarosan olyan támogatói lettek, mint Tömörkény István (1866-1917) és Újlaki Antal (1867-1921). A széles társadalmi összefogással és a település jelentős mecenatúrájával létrehozandó emlék elkészítésével a város a Szegedről elszármazott művészcsalád egyik tagját, a müncheni és párizsi iskolázottságú ifj. Vastagh György (1868-1946) szobrászművészt bízta meg, aki a korszak akadémista szobrászatának élvonalába tartozott. A szobor 1912. szeptemberi felavatását fölfokozott várakozás kísérte.

borítókép szoborlap.hu