Ceglédi Zoltán: együttérzek minden vásárhelyivel!

A választási kampányban az ország lakosai azt gondolhatták, minden vásárhelyi olyan, mint a polgármesterük, de ez nem igaz – fogalmazott az elemző a Népkerti Sörkertben tartott esten. Ceglédi Zoltán szerint a legjobb lenne, ha az „idétlen kamaszfiúk csajozós sztorijainak” szintjén politizáló Márki-Zay Péter tényleg megmérettetné magát és pártját az EP-választáson, mert akkor egyértelműen kiderülne, hány magyar ember szeretné őt és csakis őt.

Nagy sikerű közéleti beszélgetésen látta vendégül pénteken a Népkerti Sörkert az Öt című műsorból és a Dumaszínházból ismert Ceglédi Zoltán politikai elemzőt, jogászt, szakértőt. Ha tetszik: bukott momentumos tanácsadót. És humoristát. A Népkerti és a Szeretem Vásárhelyt Egyesület által közösen szervezett estet Daru Árpád moderálta. Ahogy a szervezők előzetesen ígérték, a helyi, az országos és a világpolitika fontos, izgalmas és érdekes kérdései kerültek terítékre a mintegy kétórás rendezvényen a befagyasztott brüsszeli forrásokon, a jogállamisági vitákon át a zöld politikán és a franciaországi helyzeten keresztül a magyar kormány és az ellenzék mozgásteréig. Természetesen nem maradhatott ki a témák közül Hódmezővásárhely polgármestere, a bukott balliberális miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter sem.

Elég az „idétlen kamaszfiúk csajozós sztorijaiból”

Márki-Zay kapcsán Ceglédi kifejtette, bár nagyon nem szereti ezt a jelenséget, de úgy tűnik, az elmúlt években egyfajta zajos, de hatékony médiapolitizálást folytatott. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosság tulajdonképpen katasztrófaturistaként néz rá, hogy már megint mit mondott, mit csinált. „Őszintén együttérzek minden vásárhelyivel, aki a választási kampányban azt gondolta, hogy az ország lakosai azt gondolták, az itt élők olyanok, mint a polgármesterük, miközben ez nem igaz. Az a helyzet, hogy a kampány nagyon rossz dolgokat hoz ki még a sokkal normálisabb emberekből is” – tekintett vissza az országgyűlési, miniszterelnök-jelölti választási kampányra az elemző.

A politikai szakértő leszögezte, bár Márki-Zay most egyszerre készül az új, bejegyzés alatt lévő pártjával a 2024-es európai parlamenti és az önkormányzati választásra, egy fenékkel két lovat nem lehet megülni, egyszerre nem lehet EP-képviselő és polgármester, mert ezek a tisztségek összeférhetetlenek. „Mindenkit óvok attól, hogy lebeszélje Márki-Zay Pétert, hogy belevágjon ebbe a kalandba” – mondta Ceglédi, és meg is magyarázta, mire gondol. Márki-Zay – számára rettentő bosszantó – politikáját úgy jellemezte, mint az „idétlen kamaszfiúk csajozós sztorijait, melyek mindig a messzi nyári táborokban történtek, és senki nem volt ott”. Nos, az elemző szerint körülbelül ennyire lehet komolyan venni azt is, amikor az MMM és/vagy az MMN elnöke arról beszél, hogy „majd a mi pártunk, majd ha mi megalakulunk, elindulunk”, akkor megváltják a világot. Márki-Zay tavalyi, 20 ezer szavazatszámlálóról szóló sikerpropagandáját azzal vetette össze, hogy annak idején Bokros Lajos főpolgármester-jelöltként 36 százalékot ért el, azt győzelemként értékelte, közben pártja, a Moma 0-1 százalékon mozgott, mígnem a politikai szemétdombon végezte.

Mérettesse meg magát Márki-Zay, lássunk végre egzakt számokat!

„Nagyon szeretném, hogy Márki-Zay Péter és pártja elinduljon az EP-választáson, mert akkor lenne egy egzakt számunk, amit nem lehet máshogy magyarázni. Akkor megtudnánk, hány magyar ember szeretné őt és csak őt. Mert ez egészen más, mint mikor ő az egyedüli ellenzéki jelölt, s aki nem szereti Orbánt, szavazzon mind rá” – tette egyértelművé.

Ennek kapcsán emlékeztetett, hamis és félrevezető Márki-Zaynak az az állítása, hogy ő volt a legsikeresebb miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban. „Ha a futóversenyen nyolc indulóból hatot lelősz, persze, hogy megvan legalább az ezüst. Mert mi is történt az előválasztáson? Az első két helyezett, Dobrev Klára és Karácsony Gergely nem tudott elindulni az országgyűlési választáson. Az előválasztási palettán Márki-Zay csak a harmadik lett, normális esetben nem is került volna be a második fordulóba, s akkor nem beszélgetnénk róla. Csakhogy akkor elindult a nagy finanszírozási és kampánykommunikációs nekibuzdulás, nem az számított, kit támogatott a többség, megindultak a machinálások, a visszalépések, a Gyurcsány és Dobrev elleni összefogás és harc. Ezt tudta meglovagolni Márki-Zay, aki azért kapott relatíve sok voksot aztán a választáson, mert nem volt más ellenzéki induló…” – fejtette ki.

Osztogatás, megbeszélés, tárgyalás alapján dönthet az ellenzék a közös jelöltekről 2024-re

Mi lesz az ellenzékkel, mi lehet a stratégiájuk 2024-ben és 2026-ban? – hangzott el a kérdés. Ceglédi Zoltán szerint alapvetően két út látszódik. Az egyik, hogy egy párt abszolút domináns lesz, mindenkit a parlamenti küszöb alá szorít, a szavazók elpártolnak a kisebb formációktól, s ezzel a nagy alakulattal ki-ki meccset vív a Fidesz. A DK részéről vannak erre törekvések, de összességében ezen forgatókönyv megvalósulásának kicsi esélyt ad a politikai szakértő. E tekintetben szerinte a DK-nak érdemes 2024-ben is önálló arcéllel jelentkezni, s megpróbálni az EP-mandátumait 4-ről 6-ra, 7-re növelni. Potenciált lát még rajtuk kívül a Mi Hazánkban, bár, mint megjegyezte, véleménye szerint a Fidesz még nem döntötte el, hogyan álljon pontosan a radikális jobboldali tömörüléshez, létezik „csapóajtó”, átjárás a két párt között.

Az elemző úgy folytatta: a többi kisebb pártnak (MSZP, Momentum, Jobbik, LMP, Párbeszéd stb.) alapvetően nincs értelme külön elindulnia jövőre az EP-választáson (sem). (Mint fentebb jeleztük, kivételként említette korábban Márki-Zay új pártját, mondván: hagyjuk a „csajozós dumákat”, nézzük már meg, hány magyar ember akarja Márki-Zayt… – a szerk.) Ceglédi az önkormányzati választás kapcsán úgy összegzett: nem valószínű, hogy a mára amúgy is rossz hírnévnek örvendő előválasztásból több ezret szerveznének, sokkal reálisabbnak és célravezetőbbnek látja, hogy „osztogatás, megbeszélés, tárgyalás” alapján döntsenek az ellenzékiek a közös jelöltjeikről.

Fotó: archív