Már csak néhány nap, és VR- szemüvegben kalandozhatunk József Attilával Makón
Március 31-én megnyílik az „Emberek, magyarok, íme a költő” – József Attila makói évei kiállítás.
Az szervezők ismertetőjéből kiderül: az interaktív tárlat József Attila makói éveit mutatja be, az 1920–1923 közötti időszakot, az akkori barátokat, tanárokat, szerelmeket, de más módon, mint az Espersit-ház gyűjteménye. Szeretnénk ezt a kort közel vinni a látogatókhoz, tudatosítani, hogy József Attila itt, Makón vált költővé. Ehhez eredeti tárgyakat, illetve azok másolatait fogjuk bemutatni; bele lehet majd kukkantani például a poéta gimnáziumi bizonyítványába, VR-szemüveges sétát lehet tenni, vagy épp felpróbálni a mecénások által viselt kalapokat.
A kiállítás megújítása a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program keretében valósul meg.
A kiállítás küldetése:
A kiállítás küldetése egy mondatban összefoglalható, melyet egykorBálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” néprajztudós a következő gondolatában összegzett: ”Egy magyar kisváros európai rangú látványossága.”
Hiszünk benne, hogy az új tárlattal Makó városa újból felkerül az irodalomtörténeti térképre. Településünk a megújult kiállítás segítségével mind a magyar, mind az európai kultúra, művelődés méltó őrzője maradhat, s ezt a rangot méltón tudja továbbra is zászlajára kitűzni. S így József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Espersit János és baráti körének szellemi öröksége tovább tud élni a következő generációkban.
Az új kiállításunk céljai között szerepel, hogy felkeltse minden korosztály érdeklődését, különös tekintettel a középiskolás korcsoportot, hiszen József Attila 15 évesen kerül városunkba.
A tárlaton, a Makón töltött évekről a következő kérdésekre kaphatunk választ: Milyen volt a 20. század elején egy serdülő élete? Milyen problémákkal küzdött az árva fiatal gyermek? Milyen hasonlóságokat tudnak találni a mai diákok, fiatalok József Attila diákéletével? Bemutatni szándékozunk a gyermekből fiatallá, költővé válásának útját. Az internátusi szigorú napirendet. Nagy hangsúllyal jelenek meg azok a makói értelmiségi férfiak /Espersit János, Kesztner Zoltán, Könyves- Kolonics János,/ a nagyszerű pedagógusok /Epejesy Kálmán, Gebe, Tettemanti Béla/ és az ide érkező irodalmárok /Juhász Gyula, Móra Ferenc/, képzőművészek /Réti Ödön/, a makói újságírók /Saitos Ödön, Bálint Nagy István, Mohos Ágoston, Kemény Sándor/ alakjait, akik támogatták és segítették pályakezdését.
A kiállításban megjelenítésre kerül a Szépség koldusa kötet keletkezési körülményének története, a fiatal diák Juhász Gyulához kötődő barátsága, és a kötetben szereplő versek. A forgatókönyből nem hiányozhatnak József Attila makói szerelmei, Espesit Caca, Sajtos Valéria, Kató, Gebe Márta, és a hozzájuk írt strófák. Ezekben a költeményekben a kamaszfiú harmóniára és szerelemre való vágyakozása fogalmazódik meg. A kiállítás egy feladat zárná: „Legyél Te is József Attila!” címet kapta. A tárlat ezen részében a József Attila verseiben található, használt szavakból kell egy verset kirakni, mint egy puzzle-t, megírni.
A kiállítás rövid ismertetője:
A tizenöt éves kisdiáknak menedéke, majd otthona lett Makó. Öreg barátaitól megkapta az ölelést, a simogatást, a férfias, meleg kézszorítást, majd a biztatást a rögös életpálya buktatóin az átsegítést is. Nemcsak emberségesen bántak vele, de szellemi éhségét is enyhítették. Itt vált kamaszból férfivá, verselgető diákból költővé. Makó hozta meg számára Juhász Gyula barátságát, sőt a Parnasszusra való elindulást, az első verseskötetet is. Pártfogói hitték, hogy verseivel bele fog döngeni a halhatatlanságba. Makó, amelyet Maros-menti Konstantinápolynak nevezett, szellemi szülővárosává vált.
Makó, és a makói emberek azt adták meg neki, amely addigi életéből hiányzott: az otthont, a biztonságot és a szeretetet. Amit még ezen túl kapott, így az erkölcsiséget, az élettapasztalatokat, az első szerelmeket, a köztársasági eszmét, a jakobinizmust, a vidéki lét őszinteségét, az mind-mind olyan többlet volt, amelyek teljesebbé és érettebbé tették jellemét éppúgy, mint költészetét.
Amikor 15 évesen Makóra érkezett, még egy félszeg, kudarcélményekkel teli kisgyermek volt. Amikor a várostól 18 évesen elszakadt (bár sohasem véglegesen), az Elköszönő szelíd szavakkal már egy érett, lelkiekben megerősödött, öntudatos fiatalember búcsúzott. József Attila kamaszkorának legfogékonyabb éveit töltötte Makón, és költészete sokat köszönhet a Maros-parti városnak.
Forrás: József Attila Városi Könyvtár és Múzeum
