quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Gulyás Gergely: Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást, a baloldali gazdasági szakértők „károgása” és a jegybanki vélemények ellenére

2023. március 24.

Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást, a baloldali gazdasági szakértők „károgása” és a jegybanki vélemények ellenére az európai uniós átlag 75 százalékáról 77 százalékára emelkedett a magyar GDP – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, Budapesten újságíróknak az Eurostat legfrissebb jelentésére reagálva.

„Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást. Nehéz éveken vagyunk túl: két covidos és egy háborús év van mögöttünk, ennek ellenére a tavalyi évben is – a baloldali gazdasági szakértők károgása és a jegybanki vélemények ellenére – az európai uniós átlag 75 százalékáról 77 százalékára emelkedett a magyar GDP” – mondta Gulyás Gergely az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, az európai uniós országok átlagos fejlettségi szintjéről szóló jelentésére reagálva.

    Hangsúlyozta: az a folyamat, ami a 2010-es kormányváltással megindult, továbbra is folytatódik. Tíz év alatt több mint tíz százalékkal közeledtünk az Európai Unió átlagához – tette hozzá a tárcavezető, aki szerint ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége még nehéz és válságos időszakokban is kifejezetten jónak mondható. Megjegyezte: a fejlődés még ennél nagyobb, hiszen a többi országban is volt gazdasági növekedés.

    Kijelentette: Magyarország tartja a lépést a közép-európai régióval, és csökkenti a hátrányát azokkal az országokkal szemben, amelyek évtizedek óta az Európai Unió tagjai, a cél pedig az, hogy hazánk az Európai Unió legfejlettebb öt országához tartozzon. Ehhez még nagy lépéseket kell tenni, még komoly feladatokat kell megoldani – jelezte.

    A tárcavezető ugyanakkor rámutatott: Magyarország mára ugyanolyan fejlettségi szinten van, mint az 1986 óta uniós tag Portugália, a szintén a nyolcvanas években az Európai Unióhoz csatlakozott Görögországot pedig jelentősen, 8-9 százalékponttal meg is előzi. Hozzátette: Közép-Európa fejlődési potenciálja nagy, és Magyarország a régió országaival is tartja a lépést, a lengyelek vannak 2 százalékkal előttünk.

    Kiemelte, a foglalkoztatottsági adatok is bizakodásra adnak okot: Magyarországon 4 millió 691 ezer ember dolgozik, ami 26 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Rámutatott: ezt szintén egy nehéz évben, a cégeknek is komoly megterhelést jelentő energiaáremelkedés mellett sikerült elérni.

    Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely megerősítette: Magyarország szeretne mielőbb az Európai Unió átlagához felzárkózni, és ha sikerülne lezárni az orosz-ukrán háborút, illetve az energiaárak elképesztő emelkedése is mérséklődne, akkor ez a folyamat folytatódhatna.

    Arról, hogy mi a véleménye a Magyarország leszakadásáról beszámoló „baloldali hangokról”, a miniszter azt mondta: mindenkinek a saját szakmai felelőssége, hogy milyen előrejelzést közölt korábban.

    „Ha meghallgatjuk az elmúlt hetek híradásait, akkor szép számmal találunk olyan gazdasági elemzéseket – döntően ezek balliberális gazdasági intézetek, és sajnos a jegybank is ebbe a körbe tartozik – amelyek arról beszéltek, hogy a leszakadás nőtt, illetve nem felzárkózunk, hanem a magyar gazdaság érzékeny veszteségeket volt kénytelen elszenvedni” – fogalmazott.

    Ezzel szemben – folytatta – a helyzet az, hogy miközben az energiaárak az égbe szöktek, és az egész világ, ezen belül különösen Európa egy komoly inflációs hullámmal kénytelen szembenézni, a magyar gazdaság jelentős növekedést tudott produkálni, ami azt jelentette, hogy az Európai Unió átlagához képest a lemaradása tovább csökkent.