Az orosz-ukrán háború 394. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5161 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4913 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 23-án 38 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ursula Von der Leyen: az EU konferenciát szervez az ukrán gyermekek hazatérésének elősegítésére

Az Európai Unió (EU) konferenciát szervez az megszállt ukrajnai területekről Oroszországba deportált több ezer gyermek hazatérésének elősegítésére – jelentette be Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este a kétnapos uniós csúcs első napját záró brüsszeli sajtótájékoztatón.

„Történelmünk legsötétebb időszakára emlékeztet ez a háborús bűncselekmény” – jelentette ki. Mint mondta, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együttműködve nemzetközi összefogást kezdeményez a hazatérésükhöz szükséges támogatásért. Véleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen teljes mértékben indokolt, mivel a 16 ezer gyermekből eddig csak 300-an tértek vissza szülőföldjükre.
Felhívta a figyelmet, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a gyermekek hollétének felkutatása érdekében, ehhez az ENSZ illetékes szervei is segítséget fognak nyújtani.
Ursula von der Leyen elmondta továbbá, hogy a héten újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottak Ukrajnának, hogy fenntartsák az államháztartás és az infrastruktúra működését. Üdvözölte az uniós szintű megállapodást, amelynek értelmében az EU egy éven belül 1 millió lőszert biztosít az ukrán erőknek. Felhívta a figyelmet, hogy a cél érdekében meg kell növelni az európai lőszergyártási kapacitást.
„A tagállamok vezetői megvitatták, hogy ezen a téren hogyan lehet ebben a lehető leggyorsabban előre haladni. A bizottság hamarosan olyan jogi javaslattal fog előállni, amely lehetővé teszi az ipari lőszergyártás felgyorsítását” – jelentette be.
Az ukrajnai gabonaexport felgyorsítását elősegíteni hivatott szolidaritási folyosókat az elnök nagy sikernek nevezete, de felhívta a figyelmet, hogy az európai gazdáknak negatív piaci következményekkel kell szembenézniük emiatt. „Sok gabona érkezik az európai piacra, és ez hatással van az árakra. Azok a frontországok, amelyek a legtöbbet segítenek a szolidaritási folyosók működtetésében, nem szenvedhetnek hátrányt. Első lépésként több mint 56 millió eurót mozgósítottunk a mezőgazdasági vésztartalékból. De ez nem elég, így megvizsgáljuk, hogyan növelhetnénk ezt a támogatást az érinettet termelők számára” – hangsúlyozta.
A migrációról szólva elmondta, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a menekültügyi és a visszatérítési eljárásokat, valamint hatékonyabb határigazgatási módszereket kell bevezetnie. Emellett meg kell erősíteni a tengereken a kutatási és mentési kapacitásokat, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet.
Ursula von der Leyen az éghajlatváltozással kapcsolatos vezetői tanácskozásról elmondta: az uniós tagállamok tudatában vannak annak, hogy a klímasemlegesség elérésének hosszú távú céljaihoz „azonnal és gyorsan kell cselekedni”. Véleménye szerint ami a zöld átállást illeti, az EU jó utón halad. „Van már Zöld megállapodásunk és szabályozásaink a 2050-re elérendő klímasemlegesség megvalósításához. Tavaly az energiaválság ellenére képesek voltunk arra, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2,5 százalékkal csökkentsük, de még sok munka áll előttünk” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.
Charles Michel, az Európai Unió tagországinak vezetőit tömörítő tanács elnöke a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU egységes a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elszámoltatását célzó munkájának támogatása és azon intézkedése mellett, hogy vizsgálatot folytat az ukrán gyerekek Oroszországba való elhurcolása miatt.
A tagállami vezetők üdvözlik, hogy a közösség többek között lőszertámogatást biztosít a megtámadott országnak – mondta a tanácsi elnök, majd hozzátette: uniós szintű együttműködésre van szükség a gyártási kapacitás növeléséhez, a közös beszerzés és a szállítás lebonyolításához.
Charles Michel hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog érvényesülésének támogatása mellett fontos az élelmiszerbiztonság fenntartása, valamint az ukrán békeformula támogatása is.
Az EU-csúcs vitatémáit sorolva közölte: a klímaváltozás elleni közdelemben az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia, amihez a fejlesztések támogatása szükséges a tagállamok ez irányú bátorítása által. Az európai versenyképességről folytatott vitával kapcsolatban azt mondta, a vezetők az adminisztrációs terhek csökkentését valamint az innovációba és a kutatásba való befektetés fontosságát hangsúlyozták.
A migrációs helyzet áttekintését szolgáló napirendi ponttal kapcsolatban Charles Michel kiemelte: „sok támogatást kapott” a vezetők részéről az az uniós bizottsági javaslat, hogy felgyorsítják a munkát a migráció külső dimenzióinak kezelése érdekében.
Karl Nehammer osztrák kancellár távozásakor újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a tagállami vezetők egy csoportja támogatta, hogy 2035 után olyan belső égésű motoros autókat lehessen értékesíteni az EU piacán, amelyek e-üzemanyaggal működnek. Ha az EU csak az elektromos járművekre összpontosítana, túlságosan függővé válna Kínától – mondta az osztrák kancellár.
Sanna Marin finn kormányfő az energiaellátásról folytatott vitával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte, országa használ nukleáris energiát a villamosáram előállítására, úgy tartja ugyanis, hogy ez a karbonsemleges energiaforrás alkalmazható a szén, valamint minden más fosszilis energiaforrástól való függetlenedéshez.

Az EU tizenkét hónapon belül egymillió lőszert biztosít Ukrajnának

Figyelembe véve valamennyi tagállam biztonsági és védelmi érdekeit, az uniós tagállamok vezetői üdvözlik az Európai Unió Tanácsában elért megállapodást, amely szerint az EU többek között közös beszerzés és megfelelő finanszírozás révén a következő tizenkét hónapon belül egymillió lőszert biztosít Ukrajnának – jelentették ki az Európai Tanács tagjai Brüsszelben csütörtökön.

Az uniós tagországok állam- és kormányfői a kétnapos EU-csúcs első munkanapján az ukrajnai háborúról folytatott vita után elfogadott zárónyilatkozatukban kijelenttették: az Európai Unió és a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében.
Leszögezték: az Európai Unió szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak, ameddig csak kell.
Kiemelték: az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy fenntartsa és növelje az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között esetleges további korlátozó intézkedések révén, valamint partnereivel együtt folytassa az olajárplafon kidolgozására irányuló munkát. Az Európai Tanács hangsúlyozta a szankciók európai és nemzeti szintű hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítések fokozásának fontosságát. Megerősítette: elkötelezett amellett, hogy megelőzze és leküzdje, hogy az unión kívüli országok esetlegesen kijátsszák a szankciókat.
A tagállami vezetők megerősítették, hogy támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját és továbbra is együttműködnek Ukrajnával a 10 pontos béketerv kidolgozásában.
Kijelentették: elkötelezettek az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekmények és minden más bűncselekmény teljes körű elszámoltathatóságának biztosítása mellett. Ezzel összefüggésben üdvözölték a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó, március elején létrehozott, hágai székhelyű központról (ICPA) szóló megállapodást, valamint hangsúlyozták: támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészének vonatkozó vizsgálatait.
„Oroszországnak haladéktalanul biztosítania kell az erőszakkal Oroszországba szállított vagy deportált ukránok, különösen a gyermekek biztonságos visszatérését. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság által az orosz elnök és az orosz gyermekjogi biztos ellen kiadott elfogatóparancsokat” – fogalmaztak.
Végezetül azzal összefüggésben, hogy „az ukrajnai háború aláásta a globális élelmezésbiztonságot”, a tagállami vezetők hangsúlyozták: biztosítani kell a mezőgazdasági termékek folyamatos elérhetőségét és megfizethetőségét a leginkább rászoruló országok számára.
Uniós diplomaták beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij a zárt ajtók mögött zajló uniós csúcs ukrajnai háborúval foglalkozó vitáján videókapocslaton keresztül elmondott beszédben a lőszerszállítások felgyorsítására szólította fel a tanácskozó uniós vezetőket.
A szankciós csomagok, Ukrajna uniós felvétele, valamint a lőszerszállítások hozzájárulnak a konfliktus mihamarabbi lezárásához – tette hozzá Zelenszkij a beszámolók szerint.

EP-elnök: a béke eléréséhez Ukrajnának szabadnak kell lennie

Európa mindig is ki fog állni egy valódi és igazságos béke mellett, de ennek eléréséhez Ukrajnának szabadnak kell lennie – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az uniós tagállamok vezetőivel tartott brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, továbbra is szolidaritást kell mutatni, nem szabad belefáradni Ukrajna önvédelmének támogatásába. „A végső cél továbbra is a béke kell, hogy maradjon, és az EU egyedülállóan jó helyzetben van ahhoz, hogy ezt elősegítse. De ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának önálló országként kell léteznie, ami nem fog menni a mi segítségünk nélkül”- jelentette ki.
Véleménye szerint „mérföldkőnek” számít a tagállamok által a hét elején elért közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodás, mivel egy lépéssel tovább viszi az EU-t a célzottabb európai védelmi és biztonságpolitika felé.
Az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „ezek szükségesek és arányosak,” de felhívta a figyelmet a büntetőintézkedések kijátszásának lehetőségére. „A szankciókat megfelelően végre kell hajtani, és hatékonyabb kapcsolatot kell kialakítani harmadik országokkal annak érdekében, hogy bevonjuk őket a folyamatba” – mutatott rá.
Metsola üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot, és támogatását fejezte ki egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozásával kapcsolatban, amely az Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettét vizsgálná. Figyelmeztetett, hogy az Ukrajna megszállt területéről Oroszországba történő jogellenes kitoloncolások és áttelepítések mintegy 16 ezer gyermeket érintettek. „Ez ellen jobban fel kell lépni, Putyint és cinkosait minden szinten szankciókkal kell sújtani és felelősségre kell vonni” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak továbbra is gyakorlati, gazdasági és politikai támogatást kell nyújtania Moldovának – amely szilárdan ellenáll az aláásására irányuló orosz kísérleteknek -, valamint a grúziai és fehéroroszországi demokratikus erőknek. „Oroszországnak az a módszere, hogy a világot ellentétes frakciókra ossza. Ezzel szemben fel kell lépnünk” – fogalmazott.
Az európai versenyképesség növelésével kapcsolatban elmondta, hogy az európai zöld és digitális átállás felgyorsításához célzott beruházásokra van szükség, világos célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal. „A vállalkozások csak akkor fognak befektetni a zöld átállásba, ha egyértelmű üzleti érveket és ösztönzőket biztosítunk. „Könnyebb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz és le kell egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat. „Egyenlő versenyfeltételekre van szükségünk, de el kell kerülnünk a protekcionizmust” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint „a több Európa” nem jelenti az európaiak homogenizálását, „ez a narratíva nem helyes.” „Értékeljük a sokféleségben rejlő egységünket. Megértjük, hogy a nagy dolgokban nagynak, a kicsikben pedig kicsinek kell lennünk” – mondta az uniós parlament elnöke.

Megérkezett az első négy szlovák MiG 29-es vadászgép Ukrajnába

Már Ukrajnában van az első négy MiG 29-es vadászgép azok közül, amelyeket Szlovákia átad Ukrajnának – közölte csütörtökön a szlovák védelmi minisztérium.

A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át.
A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.
Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.
A vadászgépek átadásáról hozott döntés ellen több ellenzéki párt is tiltakozott, köztük a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, az Irány (Smer-SD) is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt.
Heger kormánya tavaly december óta ügyvezető, mert elvesztett egy ellene indított bizalmatlansági indítványt.

Josep Borrell: az EU elítéli és elfogadhatatlannak tartja a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni orosz fenyegetést

Az Európai Unió elítéli és elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy magas rangú orosz képviselő” azzal fenyegetőzött: erőszakot alkalmaz a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és az annak székhelyet biztosító országgal, Hollandiával szemben, amiért a bírság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő csütörtökön.

Josep Borrell kijelentette: az Európai Unió sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az orosz képviselők ellen kiadott elfogatóparancsok kibocsátásában részt vevő Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze és bírái ellen Moszkva ellenintézkedéseket jelentett be.
Az EU újólag megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, annak munkájában részt vevőkkel szembeni bármilyen megtorló intézkedés pedig elfogadhatatlan – mondta a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell, hogy a büntetlenség elleni küzdelem érdekében a bíróság függetlenül és pártatlanul működhessen.
Kijelentette: az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy megvédje a bíróságot minden olyan külső beavatkozástól, amelynek célja az igazságszolgáltatás akadályozása és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer aláásása. Az EU továbbra is kiáll a bíróság működését biztosító Római Statútum egyetemessége mellett, és felkér minden olyan államot, amely még nem tette meg: vegye fontolóra a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást a legsúlyosabb bűncselekmények elszámoltatására – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine