Az orosz-ukrán háború 393. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Herszon megyébe látogatott Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon megyébe látogatott, ahol beszélgetett a helyi lakosokkal, és megígérte, hogy fokozatosan újjáépítenek mindent, amit az orosz hadsereg lerombolt a régióban – közölte az ukrán elnöki iroda.

Zelenszkij a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.
Zelenszkij szerdán a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.
Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján. „Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni – írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.

Európai Bizottság: több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak európai kórházakba a háború kezdete óta

Az ukrajnai háború kezdete óta több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak át gyógykezelésre a tagállamok kórházaiba az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

A brüsszeli testület közleménye kiemelte: az ukrán kórházakra és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió több mint egy éve hangolja össze az ukrajnai betegek rendszeres orvosi evakuálását valamely tagországba.
A betegeket húsz európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – kórházaiba szállították. Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták.
Az uniós bizottság közleménye Sztella Kiriakídiszt, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a brutális orosz invázió hatalmas károkat okozott az ukrán egészségügyi rendszerben, veszélybe sodorva az ukrán állampolgárok egészségét és életét. A kezelésre szoruló, és az uniós tagországokba szállított ukrajnaiak a szakellátás mellett mentális egészségügyi és traumatológiai támogatást is kapnak. A közös munka folytatódni fog, csakúgy, mint az Ukrajnának nyújtott különböző természetű uniós támogatás – tette hozzá az uniós biztos.

Josep Borrell: a tagállami vezetőkkel az Ukrajnának szánt lőszer biztosításáról egyeztetünk

Az uniós tagországok az Ukrajnának szánt lőszerek biztosításának módjairól, köztük a közös beszerzésről, a gyártásól és a szállításról a hét elején, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ülésén született megállapodás részletiről fognak egyeztetni a most kezdődő uniós csúcson – mondta el Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a megbeszélésre érkezve.

Az uniós hozzájárulás 1 millió tüzérségi lőszert tenne ki 12 hónap alatt, 2 milliárd euróból – mondta.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus ne vezessen globális bizonytalansághoz, élelmiszerhiányhoz, az árak rendkívüli emelkedéséhez. Hangsúlyozta: Oroszország legtöbb támogatóját elvesztette, a békéhez csak az vezethet, ha Moszkva saját határain belülre vezényli vissza hadseregét.
Közölte továbbá: Németország és az Európai Bizottság közötti tárgyalások „jó úton haladnak”, hogy megoldás szülessen azon uniós jogszabály körüli vitában, amely szerint az unióban 2035-től nem lehetne új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az autógyártó nagyhatalom Németország azt kívánja elérni, hogy az EU 2035 után engedélyezze az e-üzemanyaggal működő új autók értékesítését.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki részt vesz az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalákozóján, elmondta, hogy látogatása bizonyítja Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kiváló együttműködést.
A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ távolodik a fenntarthatósági célok teljesítésétől, egyre több az éhező, terjed a szegénység, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre kevésbé hozzáférhetőek a világ számos részén. Véleménye szerint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (ICCP) legutóbbi jelentése drámai helyzetre világít rá.
„Egyre kilátástalanabb a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérése. Nagy horderejű lépésekre és gyorsított átállási menetrendre van szükség, és ebben a tekintetben számítunk az Európai Unió vezető szerepére” – jelentette ki.
Kaja Kallas észt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy előrelépést kell tenni agresszió bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék létrehozása érdekében. Mint mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancs azt mutatja, hogy egyetlen vezető sem kerülheti el az elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatást.
Véleménye szerint az EU-nak nem szabad enyhítenie az Oroszország elleni szankciókat.
„Oroszországnak kevesebb bevétele van az olajból, a gazdasági szankciók, az olajárplafon bevezetésével, együtt negatív hatással vannak az orosz gazdaságra és a háborús gépezetüket működtető üzemanyag-ellátási képességére. Folytatunk, kell tehát a szankciós politikát” – hangsúlyozta.
Az észt miniszterelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy az EU képes volt gyorsan lépni az Ukrajnának szánt lőszerek közös vásárlására és szállítására vonatkozó megállapodás ügyében.
„Az Ukrajnának szánt egymillió tüzérségi lőszer elég nagy mennyiség. Az, hogy elég lesz-e, az attól függ, meddig tart a háború. Ezért továbbra is minden eszközünkre szükségünk van, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy fejezze be ezt a háborút”- hangsúlyozta.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak elmondta, hogy az EU-nak alaposan át kell gondolnia a belső égésű motorral hajtott autók értékesítésének 2035-ig való betiltására irányuló bizottsági javaslatot.
„Vannak olyan autóipari technológiák, amelyekben Olaszország és Európa versenyelőnyben van, ezt hátráltatná az, ha olyan technológiák mellett köteleződünk el, amelyek terén más országoknak van versenyelőnyük” – jelentette ki. Mint mondta, Olaszország támogatja a zöld átállás céljai, de nem az EU-nak kellene eldönteni, milyen technológiát használjanak a tagállamok a célok eléréséhez.
Az Európai Tanács tagjai kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket.
A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével, majd az ukrajnai háborúval foglalkozó vitát megelőzően Volodmir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül mond beszédet.
Az uniós tagországok vezetői továbbá megbeszélést folytatnak majd a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdasági helyzetről, az energiaügyekről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, köztük a migrációról.

NATO-főtitkár: a Nyugatnak Ukrajna hosszú távú támogatására kell felkészülnie

A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.

Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.
Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.
Jens Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.
A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.
Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.
Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie „az ukrajnai nézőpont megértésére” is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – mondta a NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 22-én 35 ember, közülük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Támogatják az orosz elnök elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit.

A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták.
Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.
A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

Ukrán vezérkar: folytatódnak a súlyos harcok Bahmutban

A legsúlyosabb harcok szerdán a Donyeck megyei Bahmut déli és északi részeiben zajlottak, az orosz erők emellett folytatták támadásaikat a régióban Avgyijivka és Marjinka irányában – írta az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ukrán légierő a nap folyamán az orosz hadsereg egy légvédelmi rakétarendszerére mért csapást, valamint 12 élőerő- és fegyverzet-tömörülésre.
„Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket változatlanul arra összpontosítják, hogy eljussanak Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig. Ennek érdekében tovább folytatják támadóműveleteiket a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk teleülések irányába. Az orosz agresszor továbbra is a szokásos terrortaktikát alkalmazza a polgári lakosság ellen, lakott területeket és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket ágyúz” – írta a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés szerint az orosz erők a Zaporizzsja város ellen végrehatott rakétatámadáson kívül 41 légicsapást hajtottak végre. Huszonegy Sahíd-136 drónt indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderáció brjanszki régiójából, ezek közül 16 drónt az ukrán erők megsemmisítettek. Ezen felül az orosz erők több mint harminc alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel – közölte az ukrán vezérkar.

Lengyelországi támaszpontokon tett látogatást a brit trónörökös

Lengyelországi támaszpontokon tett látogatást szerdán a brit trónörökös.

Vilmos walesi herceg a Buckingham-palota tájékoztatása szerint brit alakulatokat keresett fel az ukrán határ közelében lévő délkelet-lengyelországi Rzeszow egyik támaszpontján, és személyesen mondott köszönetet az Európa védelmében betöltött szerepükért.
A Rzeszow melletti támaszponton állomásozó brit erők elsősorban légtérvédelmi feladatokat látnak el.
Az udvar beszámolója szerint Vilmos – III. Károly király és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – a katonákhoz intézett beszédében igen fontosnak nevezte a szabadság védelmében kifejtett tevékenységüket, és biztosította őket arról, hogy Nagy-Britanniában is mindenki erőteljesen támogatja őket.
Vilmos herceg szerdán felkereste a lengyel fegyveres erők egyik alakulatát is, majd Varsóba utazott, ahol csütörtökön meglátogatja az ukrán menekültek egyik befogadóközpontját, és fogadja őt Andrzej Duda lengyel államfő.
A trónörökös a brit kormány kérésére látogatott Lengyelországba, de már az ukrajnai háború kitörése után, személyes Twitter-üzenetekben is biztosította Ukrajnát támogatásáról.
Édesapja, III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról a háború kitörésének február 24-i évfordulóján.
A brit uralkodó a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesítette Oroszországot, de úgy fogalmazott, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést”.
III. Károly állásfoglalásának az adott különös súlyt, hogy a brit uralkodók gyakorlatilag soha nem hangoztatnak személyes véleményt aktuális bel- és külpolitikai kérdésekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt a király is.

Az orosz erők többszintes lakóházakra lőttek Zaporizzsjában, sok a sérült

Az orosz erők tüzet nyitottak szerdán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városra, ahol rakétákkal eltaláltak két kilencemeletes lakóházat, aminek következtében a legfrissebb információk szerint egy ember meghalt, 25-öt sérülésekkel kórházba szállítottak – közölte Anatolij Kurtyev, a város önkormányzatának titkára a Telegramon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon videofelvételt tett közzé az eltalált lakóházakról. „Oroszország brutális kegyetlenséggel bombázza a várost. Lakóépületeket talált el, amelyekben hétköznapi emberek, gyerekek élnek. Egy terrorista ország igyekszik elpusztítani városainkat, államunkat, népünket. Ez nem válhat szokásos hétköznappá sem Ukrajnában, sem máshol Európában, vagy a világon. Nagyobb egységre és eltökéltségre van szükségünk világszerte, hogy mielőbb legyőzzük az orosz terrort, és megvédjük az életet” – írta az államfő a videó mellé fűzött megjegyzésében.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közben arról tájékoztatott, hogy négyre nőtt a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv települést ért éjszakai orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma. Később Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon közölte, hogy hétre emelkedett a halottak száma. A holttesteket az eltalált kollégium romjai alól ásták ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzói hivatalok jelentéseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy szerdára virradó éjjel orosz dróntámadás érte a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyét is, ahol egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Az ukrán légvédelem három orosz drónt semmisített meg. Személyi sérülésről nem érkezett hír. Kedd este a déli Odessza megyét érte orosz rakétatámadás. Egy rakéta eltalálta a moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház egyik kolostorának háromemeletes épületét, négy ember sérült meg.
Zelenszkij szerdán Donyeck megyében tett munkalátogatást, amelynek keretében felkereste az orosz erők által ostromlott Bahmut irányában létesített, előretolt ukrán állásokat, és kitüntetéseket adott át katonáknak. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfő jelentéseket hallgatott meg a hadműveleti helyzetről, és a harcok állásáról.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine