Nagy István agrárminiszter a hirado.hu-nak: Brüsszel nem segít a magyar gazdáknak

Az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfői tanácskozásán az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az ukrán gabonával elárasztott hat kelet-európai tagállam közül csupán háromnak biztosít kárenyhítő támogatást.

Az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosókon beragadt ukrán gabona miatt belső zavarok keletkeztek a lengyel, román, bolgár, cseh, szlovák és magyar agrárpiacon. A Bizottság döntése értelmében az unió csak az első három tagországnak biztosít támogatást, azonban ők is csupán 56 millió eurót kapnak (nagyjából 22,4 milliárd forint – a szerk.). Az agráriumot érintő nehézségekről Nagy István agrárminiszter beszélt a Közmédia központ Brüsszel tudósítójának.

A magyar gazdákat sújtó problémák fokozódnak. Először kezdődött tavaly nyáron a történelmi léptékű aszállyal, melynek következtében hárommillió tonnával kevesebb kukorica termett, mint egy átlagos esztendőben. De az Ukrajnában dúló háború következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók és a nyomukban fellépő energiaválság is komoly veszélyt hozott a termelőkre – erről Nagy István agrárminiszter beszélt a hirado.hu-nak adott interjúban Brüsszelben.

A magyar agráriumot ért viszontagságokat sorolva Nagy István elmondta, hogy 2022-ben az energiaár robbanása miatt megnövekedtek a termelés inputárai. A műtrágya és a vegyszerek árának drámai emelkedése mind rárakodtak az egyébként is jóval alacsonyabb termésre.

A gazdák önköltsége az egekbe szökött, és mindenki azt várta, hogy a plusz kiadásokat majd sikerül visszanyerni az értékesítés során. Ez az elképzelés azonban most füstbe ment. A gazdák helyzete most rendkívül nehéz.

A tárcavezető rámutatott, hogy az aszályt a kormány még képes volt kezelni nemzeti hatáskörben. Egyrészt a biztosítás által, másrészt pedig a Nemzeti Kárenyhítési Program során. Számos azonnali beavatkozásra volt szükség, mint például a kamatstop, a takarmányszállítások támogatása vagy a kedvező hitelkonstrukciók.

Ezek a gazdák túlélését és további működését támogatták. És most jött egy újabb probléma, amely az értékesítés folyamatában van jelen, hiszen egyáltalán nincs kereslet, mert teljesen telített a piac, amely mesterségesen lenyomja az árakat. Ha nincs kereslet a terményre, de a gazdának sürgős eladni, akkor hajlandó alkudni is.

Sokatmondó, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a kukorica ára, 217 euró / tonna, szemben a rotterdami tőzsdén jegyzett 300 eurós árfolyammal.

Az agrárminisztert arról is megkérdeztük, mit szól ahhoz a hírhez, miszerint az Európai Bizottság kivezetné a GMO-származék feltüntetésének kötelezettségét az élelmiszereken. Nagy István erre úgy reagált:

„Ahhoz Magyarország szerintem soha nem fog hozzájárulni, hogy ne legyen feltüntetve az élelmiszeren, hogy GMO-s termék, vagy nem GMO-s termék. Ehhez a leghatározottabban ragaszkodunk, hiszen az emberek iránt viselt felelősségünk mindent felülír.”

Azt követően, hogy Oroszország közel egy évvel ezelőtti inváziója megtizedelte Ukrajna termését, és akadályozta a világ gabonaexportjának tizedét kitevő gabonaexportot, a hatalmas agrárállam terményei most elárasztják az Európai Unió keleti tagállamainak piacait – írja a Politico.

Az ukrán gabonadömping miatt lenyomott kelet-európai országok esetleges összefogása kapcsán a miniszter elmondta, hogy jelen pillanatban mind a hat tagállam küzd, és folyamatosan egyeztet arról, hogy hogyan lehet módosítani a bizottság döntését. Mint mondta, a végleges döntés március 30-án várható, amikor az érintett országok is állásfoglalást tehetnek.

Olyan fokú elemi felháborodás van az érintett tagállamok között, és annyira sántítanak az érvek, amelyeket Brüsszel felhoz – ráadásul teljes mértékben szakmaiatlanok is –, hogy azt nem lehet másnak tekinteni, mint kifejezetten politikai célzatú döntésnek. Egy politikailag motivált döntést pedig minden további nélkül lehet módosítani.

Nagy István kiemelte, az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében a szigorú ellenőrzésekre azért van szükség, hogy védjék a magyar gazdák érdekeit.

Arra vonatkozóan, hogy a bizottság Magyarország és Lengyelország esetében akár a visszatartott uniós forrásokból is megoldhatná a kárenyhítést, a miniszter úgy fogalmazott: nem kívánja senkinek, hogy átélje azt a tárgyalási módszert, amellyel küzdeni kell Brüsszelben azért, hogy érvényt szerezzen a szavának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák érdekében mindent meg fognak tenni.

Forrás: hirado.hu