Az orosz-ukrán háború 388. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Több mint 11 500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5843 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 17-én 27 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Putyin a Krím és Szevasztopol megvédését ígérte

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím és Szevasztopol megvédelmezését és gyorsított ütemű fejlesztését ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az Oroszországhoz való csatlakozásról a két közigazgatási egységben rendezett népszavazás kilencedik évfordulója alkalmából.

„Nyilvánvaló, hogy a biztonsági kérdések prioritást élveznek a Krím és Szevasztopol számára, különösen ma. Mindent megteszünk, hogy elejét vegyük minden fenyegetésnek” – mondta az elnök a régió fejlesztéséről tartott tanácskozáson.
Putyin kifejezte meggyőződését, hogy a terrortámadás által megrongált Krími híd vasúti részének teljes helyreállítása határidőre befejeződik. Az elnök átfogó gazdasági fejlesztést és szociális támogatást ígérve üdvözölte a krímieket és minden oroszt a Krím Oroszországgal való „újraegyesítésének” szombati évfordulója alkalmából, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége által el nem ismert népszavazáson hozott döntést pedig „véglegesnek” és „történelminek” nevezte.
Ugyanezen a tanácskozáson Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Oroszország „új régióiban” tavaly mintegy 384 kilométernyi utat újítottak fel, és azt ígérte, hogy jövőre megépül az autóút az Azovi-tenger körül.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken kitüntetésre terjesztette fel annak a két Szu-27-es vadászgépnek a pilótáját, amelyek elfogtak egy amerikai drónt a Fekete-tenger feletti légtérben. A moszkvai katonai tárca szerint a két vadászpilóta akciójával megakadályozta „a különleges hadművelet céljából kialakított ideiglenes légtérhasználati terület határainak megsértését”.
A tárca szerint az amerikai MQ-9 Reaper drón, amely az incidens nyomán a tengerbe zuhant, kikapcsolt jeladóval közeledett az orosz határ felé. A Kommerszant gazdasági lap idézte a ForPost című krími hírportált, amely az írta, hogy megtalálták a drón roncsait a Fekete-tengerben Szevasztopol közelében, 900 méteres mélységben.

Ukrán főügyész: Putyint letartóztathatják külföldön

Vlagyimir Putyin hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett, így Oroszországon kívül letartóztathatják és bíróság elé állíthatják – jelentette ki Andrij Kosztyin ukrán főügyész, reagálva arra, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen.

„Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók” – hangsúlyozta a főügyész.
Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot – több mint ezer oldalt – adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából – Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből – Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.
Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. „Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta” – jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. „Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül.

Donyecki tisztségviselő: orosz kézen Bahmut több mint kétharmada

Az orosz egységek Artemivszk (Bahmut) területének mintegy 70 százalékát vonták ellenőrzésük alá – közölte Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója pénteken a Rosszija 24 tévécsatornán.

Gagin azt is elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők megpróbáltak ellentámadást indítani, és Csasziv Jar irányából behatolni a városba, de terveiket meghiúsították. Azt mondta, hogy Artemivszkben mintegy tízezer ukrán lehet.
Gyenyisz Pusilinnak, a donyecki régió megbízott vezetőjének pénteki beszámolója szerint a Wagner-csoport harcosainak sikerült beékelődniük a Vosztokmas vállalat területére, amely az Artemivszki Színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) északi részén található. Elmondása szerint a rohamegységek tovább nyomulnak a városközpont felé, északi és déli irányba szorítva ki az ukrán erőket.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap alatt elszenvedett emberveszteségét 335 főben határozta meg. A tábornok szerint közülük 135 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeck városban és Madrikine községben két civil életét vesztette.
Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken ötmillió rubel (mintegy 24 millió forint) jutalmat ígért annak az ukrán katonának a megöléséért, aki videót tett közzé arról, hogy a társaival együtt szalonnát eszik a Koránról, aztán elégeti a muszlimok szent könyvét. Közölte: ha élve hozzák el neki, tízmillió rubelt (minegy 48 millió forintot) hajlandó kifizetni érte.

NATO-bővítés – Washington üdvözli a török előrelépést és sürgeti Magyarországot

Az Egyesült Államok üdvözli Törökország előrelépését a finn NATO-csatlakozás ratifikációjában, és sürgeti Magyarországot a finn és a svéd NATO-csatlakozás folyamatának haladéktalan lezárására – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken.

Jake Sullivan közleménye szerint az Egyesült Államok üdvözli, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai törvényhozás elé terjeszti a finn csatlakozási jegyzőkönyvet, és egyúttal „bátorítja” Ankarát, hogy Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét is gyorsan hagyja jóvá.
A Fehér Ház által kiadott dokumentum emellett sürgeti Magyarországot, hogy Finnország és Svédország esetében is „késlekedés nélkül” zárja le a ratifikációs folyamatot.
A közlemény megfogalmazása szerint Svédország és Finnország egyaránt erős partner, osztja a NATO értékeit, erősíteni fogja a katonai szövetséget, valamint hozzájárul Európa biztonságához.
Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy mindkét országnak mielőbb a NATO tagjává kell válnia – írta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine