Az orosz-ukrán háború 387. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán légierő: a MiG-29-esek nem hatékonyak az orosz légicsapásokkal szemben

A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi „terrortól” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóivője egy pénteki tévéműsorban.

„Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt” – fejtette ki a szóvivő.
Ihnat csütörtökön ugyancsak az ukrán tévécsatornák által sugárzott tévéműsorban arra mutatott rá, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F-16-os vadászgépek.
Szlovákia pénteken hozta nyilvánosságra döntését, hogy 13 darab MiG-29-es vadászgépet szállít Ukrajnának, egy nappal korábban pedig Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be, hogy a következő napokban négy MiG-29-est ad a háború sújtotta keleti szomszédjának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Orosz külügy: Moszkva semmisnek tekinti a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin ellen kiadott letartóztatási parancsát

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát.

Ezt Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte pénteken a Telegram-csatornáján.
„Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási +előírások+ jogilag semmisek lesznek számunkra” – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

A NATO üdvözli, hogy Törökország hozzájárul Finnország felvételéhez

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez.

„Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt”- jelentette ki.
Emlékeztetett, hogy a tavaly júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón valamennyi tagország „történelmi” döntést hozott arról, hogy Finnországot és Svédországot meghívja a szövetségbe, amely a két ország kapcsolatát is megerősítette a NATO-val. Felhívta a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat mihamarabbi lezárása minden tagállam érdeke, akik egyetértenek abban, hogy Finnországnak és Svédországnak a lehető leghamarabb teljes jogú taggá kell válnia.
Hozzátette: mindkét ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól. „Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk” – hangsúlyozta.
Erdogan pénteken reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be a hágai székhelyű bíróság pénteken.

A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Szlovákia 13 MiG 29-es vadászgépet ad át Ukrajnának

Szlovákia 13 darab szovjet gyártmányú MiG 29-es vadászgépet, illetve egy légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának – jelentette be Eduard Heger szlovák ügyvezető kormányfő a kabinet pénteki online ülését követő sajtótájékoztatóján Pozsonyban.

„A vadászgépek átadásának folyamata a lengyel féllel, Ukrajnával és további szövetségesekkel egyeztetve zajlik” – jelentette ki Eduard Heger. Tájékoztatása szerint a döntést egyhangúlag hozta meg az ügyvezető kormány, s azt állította: erre az alkotmánnyal összhangban került sor.
Robert Fico, a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártjának, az Iránynak (Smer-SD) az elnöke, korábban többször is annak a nézetének adott hangot, hogy a decemberben, egy ellene indítványozott bizalmi szavazáson megbukott Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nincs jogköre döntéseket hozni nagy horderejű külpolitikai kérdésekben, így a vadászgépek átadásának ügyében sem. A témában, az Irány több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.
Jaroslav Nad ügyvezető védelmi miniszter a pénteki döntéssel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy vadászgépek mellett Szlovákia a Kub légvédelmi rendszerének egy részét, illetve a hozzájuk tartozó alkatrészeket és lőszert is átad Ukrajnának, s mint mondta, az átadási folyamat néhány héten belül lezajlik majd.
A vadászgépek átadásáról hozott döntés ellen több szlovák ellenzéki párt is tiltakozott, köztük az Ukrajnának történő szlovák fegyverszállítást elutasító Irány is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt.
A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Eduard Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja a készleten lévő összes MiG 29-es vadászgépét Ukrajnának.

NATO-bővítés – Török elnök: Ankara hozzájárul Finnország felvételéhez

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához.

Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Mint fogalmazott: Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.

Klicsko: lerövidítik a kijárási tilalmat Kijevben és környékén

A tervek szerint egy órával csökkentik a napi kijárási tilalom időszakát március 26-tól Kijevben és Kijev megyében – jelenttette be pénteken Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Jelenleg a kijárási tilalom az ukrán fővárosban 23 órától hajnali öt óráig tart. Március 26-tól viszont csak éjféltől fog kezdődni, és változatlanul hajnali ötig tart majd. A kijárási tilalom időtartamának módosítására vonatkozó eljárás még folyamatban van.
Klicsko a tervezett csökkentést a fővárosban élők ez irányú igényével indokolta. Az Ukrajinszka Pravdának megerősítette, hogy a kijárási tilalom időszakának lerövidítésével a közösségi közlekedési eszközök is egy órával tovább fognak közlekedni. A városvezetés reményei szerint a döntés hozzájárul a termelés növekedéséhez, és új munkahelyeket teremt, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fővárost és lakóit fenyegető veszélyek továbbra is fennállnak, ezért indokolt esetben a biztonsági intézkedéseket meg lehet erősíteni.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy péntek reggel az orosz erők négy légicsapást mértek a Donyeck megyei Avgyijivkára. A támadásnak az eddigi információk szerint nincsenek civil áldozatai, egy sokemeletes lakóház azonban teljesen romba dőlt. Jermak fotót tett közzé a lerombolt épületről, és hozzáfűzte, hogy a város ágyúzása gyakorlatilag éjjel-nappal zajlik.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy csütörtökön az orosz erők támadásai következtében két civil vesztette életét Toreckben, illetve Krasznohorivkában, nyolcan pedig megsérültek a régió különböző részeiben.
Az ukrán különleges erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy az elmúlt napokban megsemmisítettek legalább egy orosz századot és egy Orlan-10 típusú drónt a Donyeck megyei Bahmutnál. Hozzátette, hogy az ukrán erők továbbra is védik Bahmutot, és visszaverik „az ellenség minden előrenyomulási kísérletét”.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt egy napban mintegy 760 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg elérte a 163 320 főt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, két harckocsit és 13 tüzérségi rendszert.
Volodimir Zelenszkij elnök a Donyeck megyei Mariupol drámaszínházát ért orosz támadás első évfordulóján azt hangoztatta, hogy a háborús bűntettek elkövetőit felelősségre vonják. „Egy évvel ezelőtt az orosz hadsereg elkövette a háború egyik legszörnyűbb bűntettét. Orosz bombák döntötték romba a mariupoli színházat, amely menedékként működött. Gyermekek, nők, állapotos anyák, idősek voltak az épületben, amelyet az orosz megszállók szándékosan semmisítettek meg. A halálos áldozatok pontos számát még mindig nem ismerjük” – mondta az államfő csütörtök éjjeli videoüzenetében. Hangsúlyozta, hogy eljön a nap, amikor az ukrán védők felszabadítják Mariupolt, és feláll a törvényszék, amely „igazságot szolgáltat az ukrán népnek”. A mariupoli drámaszínházat tavaly március 16-án ért orosz légicsapásban mintegy háromszázan vesztették életüket.

Fehér Ház: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, de folytatja a felderítő repüléseket a nemzetközi vizek felett, nemzetközi légtérben, a Fekete-tenger fölött – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

John Kirby a hét elején történt orosz-amerikai incidensre utalva közölte, hogy az amerikai pilóta nélküli repülőgép lezuhanásához vezető orosz művelet szándékoltságára semmi nem utal, ugyanakkor a legjobb esetben is figyelmetlenség történt, a legrosszabb esetben pedig a művelet gondatlan és támadó jellegű volt.
Kijelentette, nem világos az Egyesült Államok számára, hogy az orosz pilótának szándékában állt-e nekiütközni a drónnak, amely később a tengerbe zuhant. Megerősítette, hogy a tenger mélysége miatt nem valószínű, hogy az eszközt sikerül felszínre hozni.
Az amerikai drón küldetésével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora közölte: az amerikai hírszerzési-megfigyelései képességek védelmében nem áll módjában beszámolni arról, hogy pontosan mit figyelt meg az eszköz, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy az ilyen repülések a Fekete-tenger térségében a múltban, a jelenben és a jövőben is a szélesen értelmezett amerikai nemzeti érdekből történnek, valamint részei az Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatásnak.
John Kirby arra a varsói bejelentésre, miszerint Lengyelország a következő napokban MiG típusú vadászrepülőgépeket adna Ukrajnának, úgy reagált, hogy szuverén döntésről van szó, azt tiszteletben tartják. Hozzátette, hogy ez nem változtat az amerikai hozzáálláson az F-16-osokkal kapcsolatban, amit az elnök hangoztatott, miszerint jelenleg nincs ilyen felvetés az asztalon.
Egy másik ország ilyen jellegű bejelentése nem befolyásolja az Egyesült Államok szuverén döntéshozatalát az F16-os vadászrepülőgépeket illetően – fogalmazott a szóvivő.
A kínai és az ukrán elnök esetleges közvetlen telefonbeszélgetésére vonatkozó kínai tervekre a fehér házi illetékes úgy reagált, hogy az Egyesült Államok régóta ösztönzi Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. John Kirby kifejtette, hogy az Egyesült Államok szerint fontos, hogy a kínai államfő az ukrán elnök álláspontjáról is közvetlenül szerezzen tudomást, és ne csak Putyin orosz elnök véleményéről értesüljön első kézből.

Több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5221 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4780 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 16-án 35 ember, közülük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Északi Áramlat – Orosz külügy: Dánia mesterkedik Moszkvának a vizsgálatból való kizárásával

Moszkva fondorlatként értékeli, hogy Koppenhága megtagadja tőle a részvétel jogát az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának kivizsgálásában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Rosszija 1 tévécsatornán.

„Ez egy machináció, igazi átverés, még csak nem is piramisjáték. Egy olcsó trükk, amelyre véleményem szerint már régóta senki sem vevő, az egészet csak önmaguknak játsszák meg” – fogalmazott a szóvivő.
Zaharova szerint a nyugati országok mindig igyekeznek „eltemetni és eltakarítani” a hasonló történeteket. Szerinte ennek az az oka, hogy „sok pénz forog kockán”. Hozzátette, hogy a csővezetékek felrobbantásának története nem ezzel fog véget érni.
A The Local című angol nyelvű dán hírportál Lars Lekke Rasmussen dán külügyminiszterre hivatkozva arról számolt be, hogy Koppenhága nem fogja megengedni Moszkvának a részvételt az Északi Áramlat csővezetékek elleni robbantásos támadás kivizsgálásában. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy országa, valamint Svédország és Németország jogállam, ezért megbízható.
„Dánia, Svédország és Németország mind jogállam, és a vizsgálatainkban meg lehet bízni” – idézte a portál Rasmussent.
„Megmondtuk az oroszoknak, hogy ezt alaposan ki fogjuk vizsgálni. És ha befejeztük, akkor közölni fogjuk a vizsgálat eredményét” – mondta a miniszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte: Oroszország azt javasolta Dániának, hogy alakuljon nemzetközi szakértői csoport a történtek kivizsgálására, de, mint mondta, „homályos” választ kapott. Azt is mondta, hogy a Gazprom, amikor a robbantás helyszínére engedték, egy robbanószerkezet antennájának tekinthető tárgyat talált a csőnél, a történtektől mintegy 30 kilométerre.
Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázscselekmény megrongálta a Balti-tenger fenekén lefektetett mindkét orosz exportvezetékpárt, az Északi Áramlatot és az Északi Áramlat 2-t. Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot folytat, de még nem jutottak konkrét eredményre.
A robbantásokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó „tényfeltáró” anyagok jelentek meg a nemzetközi sajtóban, az amerikai kormányt, illetve egy ukránbarát, de Kijevvel hivatalos kapcsolatban nem álló csoportot nevezve meg felelősnek. Washington és Kijev tagadta, hogy köze lenne az incidenshez, Moszkva pedig a második verziót valószínűtlennek nevezte.

Az ukrán és a kínai külügyminiszter megvitatta az ukrán béketervet

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott csütörtökön kínai kollégájával, Csin Kang külügyminiszterrel, akivel megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét.

„Megvitattuk a területi integritás elvének fontosságát” – emelte ki Kuleba a Twitteren közzétett bejegyzésében. Kifejtette, hogy az ukrán elnök által előterjesztett „békeképlet” pontjainak teljesülése szerinte elengedhetetlen „az agresszió megállításához és az igazságos béke helyreállításához Ukrajnában”.
Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.
Kína aggódik a háború eszkalációja miatt, és reméli, hogy Moszkva és Kijev tárgyalóasztalhoz ül – jelentette ki a kínai külügyminiszter a Reuters szerint.
A héten látott napvilágot az az információ, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Moszkvába látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a béke kilátásait – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál. Az ukrán média arról is beszámolt, hogy Hszi Csin-ping azt tervezi, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta először beszélni fog Zelenszkij elnökkel, valószínűleg moszkvai útja után.
A hírportál hozzátette, hogy Kína a háború kitörésének első évfordulóján, február végén hozta nyilvánosságra elképzeléseit az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről. A 12 pontos dokumentumban Peking fokozatos deeszkalációt sürgetett, amelynek átfogó tűzszünetet és az ukrajnai válság politikai megoldását kell eredményeznie. Emellett felszólított a civilek védelmére és egymás szuverenitásának tiszteletben tartására.
„Kína reméli, hogy a felek megőrzik higgadtságukat, racionálisak és józanok maradnak, és a lehető leghamarabb felújítják a béketárgyalásokat – mondta Kang Kulebának a kínai külügyminisztérium közleménye szerint. A pekingi diplomata reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Oroszország nem csapja be az ajtót a politikai megoldás előtt, bármennyire bonyolult és bármilyen kihívást jelentsen is a jelenlegi helyzet – szögezte le a pekingi közlemény.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine