Az orosz-ukrán háború 386. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Andrzej Duda: Lengyelország a napokban átadja az első négy MiG-29-est Ukrajnának

Lengyelország a legközelebbi napokban, a szállítmány első részleteként négy MiG-29 vadászgépet ad át Ukrajnának – jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban, a Petr Pavel cseh elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén.

A múlt héten beiktatott cseh államfőnek ez a második külföldi útja. A varsói tárgyalásait követő sajtókonferencián Dudát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten a CNN amerikai hírtévének adott interjújában azt mondta: Lengyelország kész más fegyverszállítmányok mellett a légierő szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépeiből is átadni Ukrajnának.
Duda válaszában megerősítette: a lengyel kormány már határozatot fogadott el az ügyben, a gépeket a napokban szállítják Ukrajnának. A lengyel hadsereg jelenleg tíz-egynéhány MiG-29-essel rendelkezik, ezek többsége teljesen működőképes – közölte.
Kifejtette: először, a legközelebbi napokban négy ilyen, az ukrán pilóták által külön kiképzés nélkül is kezelhető gépet szállítanak, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át. A lengyel hadsereg számára az idén leszállítandó, korszerű FA-50-es dél-koreai, valamint F-35-ös amerikai gépekkel helyettesíti őket – tette hozzá.
Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter egy csütörtök reggeli interjúban megerősítette: Lengyelország egy szélesebb koalícióban adná át Ukrajnának a MiG-29-eseket. Ebben az összefüggésben konkrétan Szlovákiát említette.
Andrzej Duda a sajtóértekezleten elmondta továbbá: Petr Pavellel megvitatták az aktuális biztonsági témákat, ezen belül a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozó témáit, valamint az ukrajnai helyzetet. Beszéltek az észak-déli irányú infrastrukturális összeköttetésekről is, valamint a térségbeli együttműködésekről, konkrétan a Három Tenger Kezdeményezésről és a Bukaresti Kilencek tanácskozásáról.
Pavel újságírói kérdésre válaszolva a „nemcsak a lengyel-cseh együttműködésben, hanem az egész régió által” kidolgozandó tervről beszélt, amikor Ukrajna háború utáni újjáépítése került szóba.
Infrastrukturális összeköttetéseket említve Pavel fontosnak nevezte, hogy hamarosan újraindítják a Stork II nevű lengyel-cseh gázvezeték projektet, amelyet 2019-ben leállítottak, valamint annak összekapcsolását a balti-tengeri Gdanski-öbölbe tervezett úszó LNG-terminállal.
A cseh államfő kétnapos varsói látogatása során még a lengyel parlamenti alsó- és a felsőház elnökével – Elzbieta Witekkel és Tomasz Grodzkival – találkozik, pénteken pedig Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel folytat megbeszélést.

Az ukrán légierő pontosította, milyen típusú orosz rakétákat nem képes megsemmisíteni

Az ukrán légvédelem hatékonyan lő le orosz robotrepülőgépeket, de nincs eszköze a ballisztikus pályán repülő ellenséges rakéták és számos más rakéta ellen – jelentette ki Jurij Ihnat, a légierő szóvivője csütörtökön a 24-es ukrán tévécsatornának adott interjújában.

A tisztségviselő felsorolása szerint az ukrán légvédelem képes megsemmisíteni a Kalibr típusú, a H-101-es, H-555-ös, H-55-ös légi indítású, valamint a H-59-es levegő-föld és a H-35-ös, hajók elleni rakétákat.
„Nem tudunk azonban lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander-M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején. Valójában az oroszok az egész Iszkander-M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska-U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra.
Sajnos nincs mód a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem” – sorolta a a szóvivő. Magyarázata szerint ezek a rakéták ballisztikus pályán gyorsan repülnek, és nagy sebességgel érik el zuhanásban a célpontot. „A már zuhanó rakéták megsemmisítéséhez speciális légvédelmi rakétarendszerekre van szükség. Ballisztikusok közzé soroljuk az Sz-300-as légvédelmi irányított rakétákat is, amelyeket a megszállók a frontzónában, legfeljebb 150 kilométer távolságban lévő földi célpontok ellen használnak” – mondta Ihnat. Kiemelte, hogy minél nagyobb a távolság az indítóhelytől, annál nagyobb a pontatlanság, ezért gyakran rossz helyre csapódnak be, és civilek halnak meg. „Ilyen alkalmazásban ez nem más, mint a terrorizmus fegyvere” – jelentette ki.
Az ukrán légvédelem nem tudja megsemmisíteni a H-22-es rakétákat sem. „Ezt a típust ugyan a robotrepülőgépek közé sorolják, de sebessége óránként 4-5 ezer kilométer. Nagyon nagy magasságból indítják, és a célba való belépéskor valójában ballisztikusan zuhan. A rakétának 950 kilogramm tömegű robbanófeje van. Ilyen volt az, amely lerombolt egy többszintes lakóházat Dnyepróban és egy bevásárlóközpontot Kremencsukban” mondta a szóvivő. Közlése szerint nem tudják kilőni az Oniksz típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákat sem, amelyeket gyakran vetnek be az orosz erők a déli Odessza megyében. „A legújabb fenyegetés pedig a H-47-es Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakéta, amelyet MiG-31K repülőgépekről indítanak” – tette hozzá.
Az ukrán különleges erők arról számoltak be, hogy csütörtökre virradó éjjel mesterlövészeik megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál. A jelentés szerint négy orosz katona meghalt, három megsebesült. A műveletről sajtószolgálatuk videófelvételt is közzétett a Facebookon.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők tüzérségi támadásai következtében egy civil vesztette életét, és egy sérült meg Bahmutban, további tíz helyi lakos pedig Kosztyantinyivkában. Hozzátette, hogy a teljes körű invázió tavaly februári kezdete óta az orosz erők legalább 1412 helyi lakost öltek meg, és 3210-et sebesítettek meg a régióban.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 1040 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg elérte a 162 560 főt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 12 harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

Szíriai elnök: Damaszkusz elismeri Oroszország új határait

Damaszkusz elismeri Oroszország új határait az elcsatolt donyecki, luhanszki, herszoni és a zaporizzsjai területekkel – közölte Bassár el-Aszad szíriai elnök a RIA Novosztyinak adott, csütörtökön megjelent interjújában.

Aszad, akit szerdán fogadott a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök, a szóban forgó régiókat történelmileg orosz területeknek nevezte, amelyek mintegy száz éve, Lenin idején kerültek Ukrajnához, és amelyeken ma orosz állampolgárok élnek.
Közölte, hogy erre ugyan nincs bizonyíték, de „várható”, hogy az Egyesült Államok iszlamista terroristákat fog átdobni Szíriából Ukrajnába az Oroszország elleni harchoz. Felhívta a figyelmet: az interneten megjelent videók tanúsága szerint ilyenek már vannak a hadszíntéren. Aszad szerint Damaszkusznak arra viszont van bizonyítéka, hogy a szíriai el-Tanfban lévő amerikai bázison terroristákat képeznek ki.
Másfelől ha szíriai önkéntesek jelentkeznének az Ukrajna elleni harcra, akkor azt nem a szíriai állam nevében tennék, és Damaszkusznak nem volna róla tudomása, mert közvetlenül az orosz hatóságokhoz fordulnának – mondta. Egyébiránt állítása szerint nem aggasztja, hogy Ukrajnából esetleg fegyverek szivárognak át a szíriai kormányellenes erőkhöz, mert ezek az erők annyi közvetlen támogatást kapnak a NATO-országoktól, hogy ahhoz képest ez a mennyiség eltörpülne.
Aszad úgy vélekedett, hogy a harmadik világháború már folyik, de a korábbi világháborúktól eltérő formában. Támogatásáról biztosította a szíriai orosz katonai jelenlét kiterjesztését, ha ezt Moszkva akarja. Mint mondta, ebben a kérdésben mind politikai, mind katonai értelemben nézetazonosság van a felek között, de katonai értelemben a kérdés most nem került napirendre.
Kifejezte abbéli reményét, hogy az orosz jelenlét fennmarad az országában, és nem korlátozódik csupán a terrorizmus elleni küzdelemre, mert fontos szerepe van a nemzetközi erőegyensúlyban.
Oroszország 2015 óta légibázist üzemeltett Hmejmímben, Tartuszban pedig egy haditengerészeti műszaki bázist.
„A szíriai nép több okból is nagy lelkesedéssel támogatja Oroszországot. Egyrészt a szolidaritás miatt. Másrészt van egy globálisabb szemlélete ennek a (ukrajnai) háborúnak: ez a háború kezdi el megváltoztatni a világ (eddigi) egyensúlyát, Szíria, Irak és sok más ország szenvedésének egy részét ugyanis az egypólusú világ okozta” – mondta Aszad. A legtöbb szíriai győzelmet kíván Oroszországnak a (ukrajnai) „különleges hadműveletben”, mert azt követően „egy új világ fog kialakulni – egy biztonságosabb és békésebb világ” – tette hozzá.
A szíriai elnök nemzetközi koalíció létrehozását sürgette az amerikai „hegemóniával” szembeni ellenálláshoz. Ennek potenciális tagjaiként a BRICS országcsoport tagjait (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) és általában azokat az államokat nevezte meg, amelyek folyamatosan távolodnak Washingtontól, elvesztették a hitüket benne, és úgy érzik, hogy veszélyt jelent a stabiliás számára.
Aszad az interjúban ismételten köszönetet mondott Putyinnak a szíriai földrengés utáni kárenyhítéshez nyújtott orosz támogatásért.

Olaf Scholz: a következő EU-csúcson újabb döntéseket hoznak Ukrajna lőszerellátásáról

Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben.

A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.
Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos, és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról.
Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt – ismertette Olaf Scholz.
Az EU a nemzetközi jogot sértő agresszió miatt Oroszországra kifejtett „szankciós nyomást” is fenntartja, és „arra is figyelünk közösen, hogy harmadik országok ne kerülhessék meg szankcióinkat” – tette hozzá.
Aláhúzta, hogy Németország az orosz támadás kezdetétől számított egy évben 14 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának kétoldalú megállapodások révén, és az EU közös támogatási programjaiban is részt vesz, amelyekre csak az idén 18 milliárd eurót fordít.
Kifejtette, hogy Németország az ukrajnai menekültek befogadásának terheiből is a méretének és erejének megfelelő mértékben veszi ki a részét. Ebben a munkában nagyszerűen teljesítenek a tartományok és a helyi önkormányzatok – utalt a több mint egymillió menekült elhelyezésének feladataira.
Hangsúlyozta, hogy hazája továbbra is támogatja Ukrajnát „politikailag, erkölcsileg, humanitáriusan és fegyverekkel is, és ezt a támogatást addig folytatjuk, amíg csak szükséges”.
Hozzátette, hogy Németország sikeresen végrehajtotta az Oroszország háborúja miatt szükségessé vált energetikai szerkezetváltást. Ez azt jelenti, hogy „nyolc hónap alatt függetlenítettük magunkat az orosz gáztól, az orosz olajtól és az orosz széntől”, méghozzá úgy, hogy „senkinek sem kellett fáznia, nem volt gazdasági összeomlás, és nem kellett kényszerhelyzet miatt leállíttatni üzemeket” – mondta Olaf Scholz, rámutatva, hogy a földgáz világpiaci ára már az Ukrajna elleni orosz támadás előtti szinten van.
Az eredmények annak tulajdoníthatók, hogy „mindenki összefogott”, „az ország összetartott”. Ez azt mutatja, hogy Németország képes gyorsan és jelentősen megváltozni, ha arra van szükség, ami jó jel az ország előtt álló kihívásokat tekintve. A lendületes átalakulásnak „jó vége lesz”, az egész ország javát szolgálja, és „rossz vége lesz” az Alternatíva Németországnak (AfD) párt számára, hiszen nem lesz többé mire építenie politikáját – jegyezte meg a kancellár a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki párttal kapcsolatban.

Kreml: nem történt csúcsszintű kapcsolatfelvétel az orosz-amerikai drónincidens ügyében

Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről. Az orosz-amerikai kapcsolatok állapotáról szólva azt mondta, hogy „mélyponton” és „nagyon siralmas állapotban” vannak.
„Természetesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el” – mondta.
Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre, amelyhez nincs mit hozzáfűznie.
A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgép és egy MQ-9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.
Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.
A tárca szerda este közölte, hogy telefonon beszélt egymással Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. A kapcsolatfelvétel amerikai kezdeményezésre történt.
A minisztérium szerint telefonos eszmecserét folytatott egymással Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. A tájékoztatás a részletekre nem terjedt ki.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország megkísérli a lezuhant amerikai drón roncsainak kiemelését a tengerfenékről. Elismerte: nem tudja, hogy ez megvalósítható-e. Patrusev szerint a drónincidens ismételten az bizonyította, hogy az Egyesült Államok „közvetlen részese” az ukrajnai harci cselekményeknek.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója ugyanennek a csatornának azt mondta, hogy Moszkvának megvannak technikai lehetőségei a roncsok feszínre hozatalához. Azt hangoztatta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.
„(Az amerikaiak) teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a különleges hadművelet megkezdése után hadseregünk a Fekete-tenger egyes, közeli övezeteit olyan státusú övezetnek minősíti, amelyben minden típusú repülőszerkezet használatát korlátozták” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén a Rosszija 1-nek.
Lavrov szerint Washington ilyen lépései olyan provokációnak tűnnek, amelynek célja a feszültség fokozása. Hangsúlyozta, hogy minden olyan incidens, amely összecsapást provokál a két nukleáris szuperhatalom között, mindig nagyon kockázatos a globális biztonság szempontjából. Szerinte az amerikai hatóságoknak ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.
Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidens miatt kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel.
Antonov kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg „megengedhetetlen” tevékenysége miatt az orosz határok közelében.
A misszióvezető azzal vádolta meg Washingtont, hogy a közvetlen fegyveres konfliktussal fenyegető szándékos eszkaláció felé vezeti az ukrajnai konfliktus körüli helyzetet. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kommunikáció csatornái nyitva maradjanak, és leszögezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, a pragmatikus kétoldalú együttműködés híve.

Több mint 7 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3179 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4075 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 15-én 69 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine