Petőfi 200 – Átadták a nemzetközi műfordítói pályázat nyerteseinek járó díjakat Kiskunfélegyházán

 Átadták a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett nemzetközi műfordító-pályázat nyerteseinek járó díjakat Kiskunfélegyházán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy együttműködésében kiírt pályázat meghívásos megmérettetés volt, Petőfi-versek fordításaival Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból, Türkmenisztánból és Üzbegisztánból várták a jelentkezőket.

    A felhívásra – amellett, hogy ráirányították a figyelmet az érintett országokban Petőfi Sándorra és költészetére – száz költő tollából mintegy ötszáz műfordítás érkezett – tette hozzá.

    Egy szabadon választott Petőfi-vers mellett minden pályázónak saját anyanyelvére kellett lefordítania a Szabadság, szerelem! című költeményt. A pályaműveket országonként zsűrizték, a pályázat nyertese az azeri Ramil Ehmed és Baris Cavid Mövsümlü, a kazah Dauren Berikqazhyuly, a kirgiz Toluk Bek Baizak, a török Dursun Ayan, a türkmén Akmyrat Rejebow és az üzbég Rustam Musurmon lett.

    A nyertes pályázók között van kutató szociológus, öt nyelven beszélő médiaszakember, minisztériumi munkatárs és több kitüntetett költő, műfordító.

    A győztesek az ünnepségen anyanyelvükön, saját fordításukban szavalták el a Szabadság, szerelem! című Petőfi-verset.

    Lezsák Sándor, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke bejelentette: nyáron a népfőiskolán zajló műfordítótábor mellett alkotótábort szerveznek azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén és üzbég festők és grafikusok számára. A találkozó nyomán az alkotásokat antológiakötetbe gyűjtve érzékeltetik majd, „hogyan él Petőfi szellemisége a rokon tudatú népeknél”.

    Sultan Raev, a Türksoy főtitkára beszédében tisztelettel emlékezett a magyar szabadságért 175 évvel ezelőtt vérüket ontó és életüket feláldozó hősökre. Mint kiemelte: a közös gyökerekkel rendelkező magyar és türk népek körében nagyon fontos volt a műfordítói pályázat, amely révén ismertebbé vált Közép-Ázsiában a szabadság költője.

    A pályázat, amelynek összdíjazása 20 ezer dollár volt, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Kiskunfélegyháza önkormányzata, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tolsztoj Társaság támogatásával valósult meg. A pályázat legjobbjai egy nyolcnapos magyarországi országjáráson is részt vehetnek.

    A szerdai ünnepségen Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere az 1848-49-es eseményekről szólva felidézte, hogy alföldi toborzó körútja során 1848. október 6-án érkezett Félegyházára Kossuth Lajos. Az államférfi gyújtóhatású, lelkesítő beszédének első sorára – „Üdvözlöm a csatákban megbarnult, haragos kunokat!” – a mai napig emlékeznek a helyiek.

    A polgármester kiemelte: Félegyháza mindvégig a magyar kormány mellett állt katonákkal, a katonák ellátásával, a háttér biztosításával küzdött a szabadságért, a függetlenségért.

    Egy kiemelkedő katonát is adott a hazának a város, Boczonádi Szabó József őrnagyot, akit a szabadságharc bukása után halálra ítéltek, de a sors végül megkímélte életét – fogalmazott.

borítókép mti, Ujvári Sándor