Lázár János Pécsett: semmit a magyarokról a magyarok nélkül!

Az 1848-as márciusi ifjak 12 pontja sor- és sorsvezető a mai magyarság számára. Arra figyelmeztet, hogy nem engedhetünk a negyvennyolcból! Magyarország és Európa számára is a nemzeti és a korszerű kettős parancsára épülő politika jelentheti a jövőt, a kontinens gazdasági egységesítésére van szükség a lopakodó föderalizmus helyett – mondta március 15-i pécsi ünnepi beszédében Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A 12 pont a magyarság elvhűségének legszebb és legtömörebb megfogalmazása, máig olyan zsinórmérték, mely nemcsak államiságunkról, hanem a néplélekről szól – fejtette ki a pécsi Dóm téren tartott ünnepi beszédében Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter hozzátette, egy nép jóléte, megmaradása ma sem választható el a szabadságától és a szuverenitásától, ezért a jelmondatunk továbbra is az: semmit a magyarokról a magyarok nélkül!

175 évvel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc és bő három évtizeddel a rendszerváltoztatás után újra a veszélyek korát éljü,k és újra történelmi kihívások előtt állunk – hívta fel rá a figyelmet. Mint mondta, szó szerint kell értelmeznünk a 12 pontot, ami kimondja, hogy békére, szabadságra és egyetértésre van szükség. Ennek jegyében azt kívánjuk, hogy legyen azonnali tűzszünet Ukrajnában, illetve érjen véget Európában a cenzúra, a liberális véleménydiktatúra. Jogunk van ugyanis hozzá, hogy szabadon lehessen gondolkodni és véleményt mondani a migránsválságról, a genderőrületről és a szankciókról is. „Ne legyenek Európában egyenlőek és egyenlőbbek, szűnjön meg végre a magyarokat sújtó kettős mérce! Ne érjék politikai és gazdasági hátrányok hazánkat, mert merészel másként gondolkodni, mint a liberális fősodor!” – sorolta.

A miniszter szerint bár igény lenne rá külföldről, hogy olyan kormányunk legyen, amely nem a magyar embereknek tartozik felelősséggel, büszkék lehetünk rá, hogy 2023-ban nemzeti kabinet vezeti az országot. „A magyar kormány csak a magyar embereknek tartozhat felelősséggel, senki másnak. Sem Brüsszelnek, sem Berlinnek, sem Washingtonnak, sem Kijevnek és sem Moszkvának nem tartozunk felelősséggel, csak nektek, a magyar népnek!” – tette egyértelművé a politikus.

Arra is kitért, a kereszténység ma Európában és Brüsszelben sajnos több támadást és kevesebb védelmet kap, mint a messziről jött emberek idegen kultúrája, vallása és hite. Ezt szégyennek nevezte, s rámutatott, ennek következménye, hogy a zsidó-keresztény alapok megroppannak, miközben az iszlám folyamatosan erősödik, esetenként radikalizálódik, s kezdi maga alá temetni a hagyományos európai életmódot. „Aki pedig ez ellen szól vagy tesz, azt Brüsszelből politikai, gazdasági és adminisztrációs eszközökkel büntetik meg, annak Brüsszelből vagy Washingtonból beverik a fejét. Még szerencse, hogy mi, magyarok híresen keményfejűek vagyunk” – üzente Lázár János.

Úgy folytatta, bármekkora nyomást helyeznek is ránk külső erők, Magyarország ki akar maradni a háborúból, sem katonát, sem pedig fegyvert nem küld Ukrajnába. Csak így lehet megvédeni a magyarokat a háborútól – hangoztatta. A tárcavezető értékelése szerint azonban sajnos „ez csak félig áll a hatalmunkban”, hiszen kárpátaljai magyarok is harcolnak a háborúban, „hiába vagyunk a béke pártján itthon, mégis hullik magyar vér a határ másik oldalán”. Hangsúlyozta, nagyon úgy tűnik, sajnos a harmadik világháború küszöbére érkeztünk, így fontos, hogy hazánk is növelje védelmi képességeit. „Magyarország egy végzetes történelmi hibát már elkövetett, amikor legkésőbb 1944-ben elvétette a kiugrási kísérletet a második világháborúból. Most azzal követne el történelmi hibát Magyarország és a magyar politikai elit, ha engedne a beugrási és beugratási kísérletnek, ha hagyná magát belerángatni a harmadik világháborúval fenyegető ukrajnai háborúba. A kiugrási kísérlet kudarca után ma a beugrási kísérlet okozna nemzeti tragédiát a magyaroknak, sőt a magyarok egymást követő nemzedékeinek. Ezt a tragédiát csak azonnali tűzszünettel, a védelmi képességeink megerősítésével, békepárti politikával lehet megakadályozni” – foglalta össze.

A miniszter az Erdéllyel való unióról azt mondta, a trianoni békediktátum óta soha olyan nagy lépést nem tettünk a nemzeti határok feletti újraegyesítés érdekében a szétszakított területek gazdasági, kulturális együttműködésének helyreállításáért, mint ezekben az esztendőkben. „Az elszakított területek ma közelebb vannak hozzánk lelki és gazdasági értelemben, mint korábban az elmúlt száz esztendőben bármikor” – fogalmazott.

Lázár János beszédében leszögezte, a jelenlegi európai közéletben Magyarország, a magyar állam számít politikai státusfogolynak. „Ha 2023-ban a mai világban Európában van politikai státuszfogoly, az a magyar állam, hiszen politikai okból ideológiai viták és a szuverenitáshoz való ragaszkodásunk miatt büntetnek meg bennünket, húznak bennünket Deresre Brüsszelben, és próbálnak megfosztani bennünket a szabadságunktól, a cselekvés, az országépítés lehetőségétől. A 12 pont arra figyelmeztet bennünket ma is, hogy nem engedhetünk a 48-ból, és nem is fogunk, amíg ennek az országnak nemzeti kormánya van és nemzeti kormánya marad” – vázolta. Kiemelte, a legfőbb ideje, hogy az üldöztetésnek véget vessenek Brüsszelben, s Magyarország megkapja az őt megillető uniós forrásokat az országépítéshez. „Ez a pénz nem adomány, nem segély, hanem járandóság, minden magyar ember jussa a közösből. Ellentételezés, amely megillet minket mindazért, amit mi teszünk a közösségért” – világított rá.

Lázár János szerint az Európai Unió eltért a megállapodástól, amelyet tagjaival megkötött. Erős nemzetállamok egyenlő szövetségéről volt szó, nem pedig egy föderalista berendezkedésű Európai Egyesült Államokról, ahol vannak magállamok, illetve perifériára szorított országok, ahol vannak első-, illetve másodosztályú országok és polgárok.

Az építési és közlekedési miniszter ezért úgy összegzett: Európa megerősítéséhez változtatni kell a jelenlegi politikai irányon. A tagországok támogatására van szükség a tagországok megbélyegzése és kirekesztése helyett, a Magyarországot megillető források azonnali folyósítására azok visszatartása helyett. Az európai energia- és élelmiszerárakat szem előtt tartó gazdaságpolitikára az orosz gazdaságot hizlaló szankciók helyett, és mindenekelőtt: békepárti politikára a háború eszkalációját eredményező lépések helyett.

Hitet tett amellett, hogy a haza és haladás elvét kell továbbra is szolgálni. „A nemzeti és korszerű kettős parancsára épülő politika jelenthet jövőt Magyarország és Európa számára. Nemzetállami Európa és felzárkóztatás. Európa gazdasági egyesítésének programja szemben a lopakodó föderalizmussal, a politikai unióval szemben, amit Brüsszel akar. Ez lehet a megoldás ma Európában. A régi keresztény Európa megőrzése, méghozzá a tagállamok, így hazánk fejlesztése, építése és gyarapítása által” – mutatott rá.

Lázár János ünnepi beszédét élőben is mutattuk, videón újra megnézhetik alább: