Az orosz-ukrán háború 383. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A moszkvai patriarchátushoz hű ukrán ortodox egyház szerzetesei nem hajlandók kiköltözni a kijevi Lavrából

A moszkvai patriarchátushoz hű ukrán ortodox egyházi „szárny” szerzetesei nem hajlandók elhagyni a kijevi Pecserszka Lavra templom- és kolostorkomplexumot – közölte Pavlo metropolita, a Lavra vezetője hétfői videoüzenetében.

„Nem áll szándékunkban kiköltözni, és nem is fogunk, mert most olyan törvények vannak, amelyek az ember oldalán állnak. Nem vagyunk kollaboránsok, hanem államunk polgárai. 1988 óta itt élünk, és sokaknak nincs máshol lakhelyük. Senki sem szakíthat el minket Isten szeretetétől” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Pavlo metropolitát. A Lavra vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy egyháza „nem ellenez semmilyen jogi lépést”, köztük a templomokban végrehajtott bizottsági ellenőrzéseket sem. Az orosz ortodox egyházhoz hű szárny papjainak elmondása szerint eddig törvényesen nem indokolták a kilakoltatásukat az ukrán hatóságok.
Az állami tulajdonban lévő Pecserszka Lavrát mint nemzeti kulturális örökséget felügyelő testület március 10-én értesítette a moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyházat, hogy március 29-én hatályát veszti az a tíz évvel ezelőtt létrejött megállapodás, amelynek értelmében ingyen használhatta a Lavra templomait és más állami tulajdonú intézményeit. Egyúttal figyelmeztették az egyházat, hogy költözzön ki két kolostori épületből.
Az egyház a maga részéről viszont kijelentette, hogy az intézkedésnek nincs jogi alapja, és férfikolostorának kilakoltatása a kijevi Pecserszka Lavrából egyszerűen „a kulturális minisztérium tisztviselőinek szeszélye”. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a moszkvai patriarchátushoz hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak március végéig el kell hagyniuk a Pecserszki Lavra minden helyiségét – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre az egyházi szárny több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszka Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak „oroszbarát” irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat.
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy 2023. február 23-ig az SZBU csaknem hatvan büntetőeljárást indított „oroszbarát” papok ellen, több mint 350 egyházi épületet és 850 embert vettek alapos ellenőrzés alá. A bíróságok eddig hét büntetőeljárásban hoztak ítéletet.

Az orosz védelmi miniszter a kapcsolatok erősítését szorgalmazta a kínai katonai vezetőknek küldött üdvözletében

Az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok a globális stabilitás tartóoszlopává váltak a világban növekvő geopolitikai feszültségek közepette – írta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Csang Ju-hszia vezérezredesnek, a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesének a tisztségére való újbóli kinevezése alkalmából hétfőn küldött üdvözlő táviratában.

A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Sojgu bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés tovább fejlődik, jelentősen hozzájárulva az orosz-kínai kapcsolatok teljes rendszerének megerősítéséhez.
A tárcavezető He Vej-tung vezérezredesnek a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesévé való kinevezéséhez szóló gratulációjában azt írta, hogy Oroszország és Kína régi barát és partner, és a két népet és országot szilárdan összekötötte a közös határ és történelem. Stabilnak és tartósnak nevezte a kétoldalú viszonyt, megfelelőnek a jószomszédság erősítéséhez és a kölcsönös bizalom biztosításához.
„Országaink vezetői erőfeszítéseinek köszönhetően a két állam közötti kapcsolatok példátlanul magas szintet értek el, és fontos tényezővé váltak a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásában” – írta Sojgu.
Li Sang-fu vezérezredesnek védelmi a miniszterré való kinevezése alkalmából gratulálva Szergej Sojgu kifejezte meggyőződését, hogy új hivatali partnerének tevékenysége fellendíti a katonai és haditechnikai együttműködést Oroszország és Kína között.
A távozó kínai védelmi miniszternek, Vej Feng-ho vezérezredesnek Sojgu megköszönte az orosz-kínai katonai együttműködés megerősítéséhez való hozzájárulását.
„Az együttműködésünk évei alatt nemcsak kollégákká vagy barátokká, hanem testvérekké váltunk” – fogalmazott az orosz miniszter.
Sojgu szerint a kétoldalú együttműködést Vej hozzájárulása idején a kölcsönös bizalom magas foka és új minőségi szintre emelkedése jellemezte. Ez egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek „feltartóztatták az Egyesült Államok és csatlósai agresszív tevékenységét az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – fogalmazott az orosz védelmi tárca vezetője.
Li védelmi miniszteri kinevezését vasárnap hagyta jóvá az Országos Népi Gyűlés.

Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.
Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.
A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.
„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét” – fogalmaz a tanács.
Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak – teszi hozzá a közlemény.

Ferenc pápa békét kért pápává választása tizedik évfordulóján

Popecast című podcastjában idézte fel pápasága első tíz évének jelentősebb pillanatait a 2013. március 13-án megválasztott Ferenc pápa, akinek szavait a Vatican News hírportál közölte hétfőn.

Ferenc pápa a mintegy kilenc perces felvételen elmondta, olyan érzése van, mintha nem is telt volna el tíz esztendő, és mintha tegnap választották volna meg.
Úgy vélte, az idő rohan, és 2013 óta „örökös cselekvésben” élt.
Pápasága legszebb pillanatának az idősekkel a Szent Péter téren 2014 szeptemberében tartott találkozót nevezte. „Az idősek bölcsek, és sokat segítenek nekem is, és én is idős vagyok” – mondta.
A legrosszabbak között említette a pápasága alatti háborúkat, melyekben gyerekek és fiatalok veszítették életüket. „Fájdalommal tölt el, ha fiatalokat látok meghalni, oroszok vagy ukránok, nem az számít, egyikük sem tér haza” – hangoztatta.
Emlékezett az északkelet-olaszországi Redipuglia első világháborús katonai temetőjében 2014-ben és a 2017-ben Anzio tengerpartján található második világháborús temetőben tett látogatására, valamint a normandiai partraszállás 75. évfordulójára írt üzenetére. Említette a szíriai háború befejezéséért 2013 szeptemberében a Szent Péter téren tartott imavirrasztást, és nem feledkezett meg a több mint egy éve tartó ukrajnai háborúról.
„A háborúk mögött a fegyveripar áll, és ez ördögi” – jelentette ki.
Ferenc pápa elmondta, nem várta a háborús helyzet fokozódását. „Azt hittem, hogy a szíriai konfliktus egyedülálló, de utána a többi háború következett” – mondta.
Pápasága tizedik évfordulóján békét kért, és három szóban foglalta össze mit kíván az egyháznak, a világnak és az emberiségnek: „testvériséget, könnyeket, mosolyt”.
Azt is elárulta, hogy az évfordulóra született podcast elkészítéséig nem tudta, mit is jelent ez a műfaj.

Kreml: jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni az orosz célokat

Az Oroszország által Ukrajnában kitűzött célokat jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Számunkra továbbra is a kitűzött célok elérése az abszolút prioritás, és a továbbiakban is ez marad. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni” – mondta.
A szóvivő szerint a Kreml nem látja az előfeltételeit annak, hogy az ukrajnai helyzet békés mederbe terelődjön.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, akit hétfőn fogadott Vlagyimir Putyin elnök, a találkozón azt hangoztatta, hogy a csecsenek egyöntetűen támogatják az ukrajnai „különleges hadműveletet”, úgy vélik, hogy annak céljait el kell érni, és készek a győzelemig harcolni. Kadirov arról biztosította Putyint, hogy nem fogja cserbenhagyni őt. Az orosz elnök kijelentette, hogy efelől nincsenek kételyei, és méltatta a csecsen harcosok teljesítményét, akiknek köszönetet mondott.
Az RBK című gazdasági lap idézte Kadirov egy korábbi nyilatkozatát, amely szerint az ukrajnai harcokban eddig több mint 21 ezer csecsen vett részt, akik több mint 9 ezren voltak egyszerre a fronton.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Pervij Kanal tévécsatornán hétfőn azt mondta, hogy az ukrán hadsereg csapatösszevonást hajtott végre Artemivszk (Bahmut) körzetében, és kísérletet tett a város felmentésére.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve mintegy 440 főben nevezte meg az ukrán fegyveres erők emberveszteségét, akik közül nagyjából 190 katona a Donyeck környékén folytatott harcokban esett el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy Osza-AKM légvédelmi rakétát és három harckocsit.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Volnovahát HIMARS-csapások érték, amelyek következtében két fiatal nő életét vesztette. Donyeckben az 58. általános iskola két alkalmazottja sérüléseket szenvedett.
Az oroszországi Belgorod megyében a légvédelem négy ukrán rakétát lőtt le hétfőn. Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója közölte, hogy a belövések következtében egy nő megsebesült.

Az orosz rohamosztagok igyekeznek betörni Bahmut központjába

A Wagner orosz zsoldoscsoport rohamosztagai több irányból támadják a Donyeck megyei Bahmutot, igyekeznek áttörni az ukrán védelmen a város központjáig, ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvednek – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán erők folytatják a város védelmét, tüzérségi tűzzel, harckocsikkal és egyéb fegyverekkel visszavernek minden ellenséges kísérletet Bahmut elfoglalására.
Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalain közzétett legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy kevesebb, mint egy hét alatt Bahmut környékén több mint 1100 orosz katona vesztette életét a harcokban, 1500 sebesült meg, és több mint tíz orosz lőszerraktár égett le.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy reggel az orosz erők tüzet nyitottak a régió egyik településére, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette egy összeomlott ház alatt, hétéves gyermeküket pedig sérülésekkel kórházba szállították. Rajta kívül még két felnőtt szenvedett sérüléseket.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat hétfői közleményében azt írta, hogy a múlt csütörtöki nagyszabású orosz rakétatámadás miatt a nyugat-ukrajnai Zsitomir és a keleti országrészben lévő Harkiv városok lakóinak egy része még mindig áram nélkül van. Zsitomir és Harkiv megyékben ezért hálózati korlátozások vannak érvényben. Miután az orosz hadsereg március 9-én hevesen ágyúzta Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyéket, ezekben a régiókban továbbra is rendkívüli leállások vannak érvényben. A javítócsapatok mindent megtesznek a stabil áramellátás mielőbbi helyreállítása érdekében, de a munkálatok időt vesznek igénybe – jegyezte meg az Ukrenerho.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 710 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 160 ezret. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett még nyolc orosz harckocsit és 16 tüzérségi rendszert.

Moszkva ragaszkodik az Északi Áramlat felrobbantásának pártatlan kivizsgálásához

Moszkva ragaszkodik hozzá, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbanásának ügyében orosz részvétellel pártatlan nemzetközi vizsgálat induljon – írta Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti lap híroldalán hétfőn megjelent kommentárjában.

Patrusev szerint nem lehet hitelt adni a vádaknak, amelyeket nem támaszt alá pártatlan vizsgálat.
„Moszkva ezért ragaszkodik az objektív vizsgálathoz, amelyben Oroszország és más érintett államok is részt vennének. Enélkül a terrortámadásról szóló egyoldalú, szubjektív verziók hangoztatása nem tisztáz semmit” – írta.
Nyikolaj Patrusev szerint még mindig nem ismert az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett „példátlan terrorcselekmény” kitervelője és végrehajtója, a forrásmegjelölés nélküli kisszivárogtatások célja pedig csak a megtévesztés lehet.
„A bűncselekmény valódi felbujtói elfedésének feladatán dolgozva a befolyásolható angolszász média – felülről jött utasításra – ukrán terroristák egy csoportját nevezte meg bűnösnek. Lényegében ismét rámutattak a jelenlegi kijevi rezsim terrorista jellegére. Az információs kampány szerzői mindemellett úgy gondolták, hogy egy ilyen verzió ellen senki sem fog tiltakozni” – vázolta az orosz biztonsági tanács titkára.
Álláspontja szerint a verziót, hogy nem volt amerikai vagy brit részesség a terrortámadásban, abból az alapállásból kiindulva terjesztik, hogy a célközönség nem képes a logikus gondolkodásra, és nem fog felmerülni benne a kérdés, hogy vajon létezik-e ilyen csoport, és egyáltalán képes lenne-e egy ilyen merénylet végrehajtására. Patrusev úgy véli: ilyen feladatokra különlegesen kiképzett és felszerelt egységeket szoktak bevetni. Mint írta, az Egyesült Államok és Anglia egész biztosan rendelkezik ilyenekkel, más NATO-országoknak is vannak katonai búvárjai, akiket azonban – véleménye szerint – csakis a katonai szövetségben meghatározó Washington jóváhagyásával küldenének ilyen feladatra.
Az orosz biztonsági tanács titkárának gondolatmenete szerint Ukrajnának nem származhatott sem haszna, sem kára a robbantásból, ráadásul – mivel egyre nagyobb német támogatást akar kikönyörögni magának -, ez értelmetlen is lett volna számára. Patrusev szerint Németország, amely évek óta az olcsó orosz energia és a fejlett német technológia kombinációjára alapozza gazdaságát, jól tudta, hogy a gázvezeték elleni támadás „mindenképpen a német gazdaság további hanyatlásához vezet”, és azt is tudta, hogy a német-orosz együttműködés sosem volt ínyére Washingtonnak és Londonnak.
Nyikolaj Patrusev hangot adott álláspontjának, miszerint a mai német állam nem független: Washington rákényszeríti Berlinre gazdasági és környezetvédelmi politikáját, ráadásul egy 35 ezres katonai kontingenst állomásoztat a területén.
„Köztudott, hogy a Fehér Ház évekig ellenőrzése alatt tartotta Angela Merkelt” – írta Patrusev Edward Snowden amerikai informatikus leleplezésére utalva, amely szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) dán közreműködéssel lehallgatta a volt német kancellárt.
„Ma arra kényszerítik a német vezetést, hogy a csővezeték elleni diverziónak az amerikai hatóságok által előterjesztett verzióját kövesse” – tette hozzá.
Az orosz biztonsági tanács tisztségviselőjének feltételezése szerint ezért hívhatták meg sürgősen Olaf Scholz német kormányfőt Joe Biden amerikai elnökhöz a Fehér Házba, amivel „az Egyesült Államok folytatja Németország megalázását, megmutatja neki, hogy hol a helye”.

Több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4696 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4546 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 12-én 61 ember, közülük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine