Az orosz-ukrán háború 382. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Brit katonai hírszerzés: hatalmas veszteségkülönbségek vannak az egyes orosz térségek között

Oroszország továbbra is rendkívül súlyos veszteségeket szenved el az ukrajnai háborúban, de drámai különbségek vannak az egyes országrészek között a lakosság arányában mérve – áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint a lakosságszámhoz viszonyítva a két leggazdagabb város, Moszkva és Szentpétervár viszonylag kevéssé érintett a harctéri veszteségektől, és különösen igaz ez az orosz elithez tartozó családok esetében.
A brit hírszerzési jelentés kiemeli, hogy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én beszédet tartott az ország helyzetéről, a hallgatóság első két sorában magas beosztású orosz tisztviselők ültek, és nincs olyan értesülés, hogy bármelyikük gyerekei is a fegyveres erőknél szolgálnának.
A keleti régiókban ugyanakkor a helyi lakosságszám százalékában mérve valószínűleg 30-40-szer magasabb a halálozási ráta, mint Moszkvában. Sok helyen a nemzeti kisebbségek szenvedik el a legnagyobb veszteségeket: Asztrahányban például a veszteségek 75 százaléka a kisebbségi kazah és tatár közösségeket érinti – áll a brit katonai hírszerzés vasárnapi összefoglalójában.
A beszámoló szerint nagy valószínűséggel továbbra is komoly súllyal esik latba az a megfontolás, hogy az orosz társadalom tehetősebb és befolyásosabb tagjait elszigeteljék a háborútól, miközben az orosz védelmi minisztérium igyekszik megoldást találni a harcoló alakulatok folyamatos létszámhiányára.

Civilek vesztették életüket egy HIMARS-csapásban a luhanszki régióban

Legkevesebb három civil életét vesztette, további 15-en pedig – köztük gyerekek – megsebesültek, amikor vasárnap ukrán HIMARS-rakétacsapás érte a luhanszki régióban levő Perevalszk települést.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a helyi hatóságokra hivatkozva azt írta, hogy a csapás a város egy sűrűn lakott részét érte, ahol egy buszpályaudvar és egy benzinkút is üzemel. A csapást egy M30A1-as típusú, srapnelt hordozó rakétával hajtották végre, amelyből 180 ezer darab, különböző átmérőjű wolframcsapágy robbant szét.

Ukrán találat következtében egy nő életét vesztette a Herszon megyei Nova Kahovkában, Donyeckben pedig egy megsebesült. Az orosz ellenőrzés alá került területek több más településéről, köztük Donyeckből is jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége mintegy 370 fő volt, közülük több mint 220-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A tábornok egyebek mellett öt diverzáns- és felderítő csoport felszámolásáról, valamit két vezetésipont, egy lőszerraktár és két Mi-8-as helikopter megsemmisítéséről is beszámolt.
A Kommerszant című lap vasárnapi beszámolója szerint Perm megyében a katonai ügyészség vizsgálatot indított helyi mozgósítottak Vlagyimir Putyin elnökhöz intézett panaszának kivizsgálására. Egy videófelvételen helyi és Szverdlovszk megyei katonák nehezményezték, hogy tavaly decemberben, amikor területvédelmi feladatra érkeztek a donyecki régióba, rohamosztagokba sorolták be őket, és a harcokban – a szükséges felkészítés és felszerelés nélkül – indokolatlan veszteségeket szenvedtek el.

Orosz óhitű tisztségviselő: Jeruzsálemben találkozhat Ferenc pápa Kirill pátriárkával

Ferenc pápa közölte, hogy előkészületek folynak egy Kirill orosz pátriárkával való jeruzsálemi találkozó megrendezésére – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség vasárnap Leonyid Szevasztyjanovra, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnökére hivatkozva, aki levelezésben áll a katolikus egyházfővel.

„Nemrégiben – körülbelül egy hete -, írt nekem arról, hogy Jeruzsálemben találkozót készítenek elő. Azt mondta, Kirill pátriárkát testvérének tekinti, és teljes az egyetértés közöttük” – idézte a hírügynökség Szevasztyjanovot.
Tavaly felmerült a Ferenc pápa és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája második találkozójának lehetősége, amely végül nem jött létre. A lehetséges helyszínek között Jeruzsálemet, majd az ismét Asztanának átnevezett kazah fővárost, Nur-Szultánt emlegették, ahol a katolikus egyházfő részt vett világvallások és hagyományos vallások vezetőinek tanácskozásán.
Kirill lemondta a kazahsztáni fórumon való részvételét. Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke korábban a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az egyházfők lehetséges jeruzsálemi találkozóját a Szentszék fagyasztotta be. A metropolita szerint a Vatikán egy tavasszal megtartandó eszmecsere lehetőségét mérlegelte.
A pápa és a pátriárka először 2016. február 12-én találkozott. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítették, mert az 1054-es nagy keresztény egyházszakadás óta ez volt az első alkalom volt, hogy a római katolikus egyház és a legnépesebb ortodox felekezet vezetője személyesen tárgyalt egymással.
A pápa legutóbb a La Nación című argentin lap szombati számában megjelent interjújában jelezte, hogy kész lenne közvetíteni az orosz-ukrán háborúban, és elutazni a szembenálló felek fővárosába. Szevasztyjanov február 27-én azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a katolikus egyházfő tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, tárgyalásokat sürget a felek között, és kész lenne ezek helyszínéül a Vatikánt felajánlani. Az orosz óhitűek tisztségviselője február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét.
Kirill pátriárka szombaton felhívást intézett a világ ortodox egyházai és más vallási felekezetei vezetőihez – köztük Ferenc pápához -, valamint nemzetközi szervezetek tisztségviselőihez – mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkárhoz -, és ebben arra kérte őket, hogy „tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést” a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseinek a kijevi barlangkolostor épületegyütteséből való kiűzése ellen. A pátriárka sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán állami vezetés ezzel az intézkedésével „a legdurvább módon lábbal tiporja” a demokratikus normákat, valamint az emberi és szabadságjogokat, amelyeknek a tiszteletben tartása iránt elkötelezettnek vallja magát.
Érvelése szerint a kolostorhoz intézett ultimátum jogilag megalapozatlan, a szerzetesek kilakoltatása indokául szolgáló állítólagos szabálytalanságokat pedig egy olyan bizottság állapította meg, amelynek tevékenysége nem volt átlátható és politikailag befolyásolt volt. Figyelmeztetett: a kolostor erőszakos bezárása „oda vezet majd, hogy megsértik ukrajnai hívők millióinak a vallásszabadsághoz való jogát”. Nehezményezte egyebek között, hogy a szerzetesekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, szállásukon az ukrán biztonsági szolgálatok házkutatást tartottak, és lejárató kampányt indítottak ellenük Ukrajnában.
A pátriárka a Kijevi-Pecserszka Lavra jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ez volt az első, 11. század óta létező kolostor a Kijevi Ruszban, amely „az orosz, ukrán és fehérorosz nép közös lelki és szerzetesi hagyományának őse”.
„Ez civilizációnk és nemzeti kultúránk bölcsője. Ezeréves történelme során a kolostor többször szenvedett a keresztényekkel szembeni garázdálkodásoktól, idegen hódításoktól és egyenesen az üldöztetéstől. De csak a harcias ateista hatalom idején, a huszadik században űzték ki a Kijevi-Pecserszka Lavra szerzeteseit a kolostorból” – hangoztatta Kirill.
Emlékeztetett arra, hogy a szerzetesek új generációi élesztették újjá a kolostort, jelentős erőfeszítéseket téve és erőforrásokat fordítva a helyreállítására, a régi lelki hagyományok újjáélesztésére, „minimális állami segítséggel vagy annak hiányában”. Hangsúlyozta, hogy a kijevi barlangkolostor összortodox jelentőségű kegyhely, amelynek templomait zarándokok ezrei keresik fel évente, amelyben több mint kétszáz szerzetes, illetve novícius él, és amely egyúttal az Ukrán Ortodox Egyház adminisztratív központja is.
A férfikolostor kilakoltatásnak határidelét március 29-ben szabták meg. A szerzetesek közölték, hogy nem hajandók alávetni magukat a határozatnak.

Az ukrán határőrség Wagner-zsoldosok bahmuti megöléséről számolt be

A Donyeck megyei Bahmut ipari övezetében ukrán határőrök egy szárazföldi felderítő csoportja támadásba lendült, és megölte a Wagner orosz zsoldoscsoport hat tagját – közölte vasárnap a határőrszolgálat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban azt állította, hogy Bahmut környékén számos orosz katona holtteste fekszik temetetlenül. Emlékeztetett arra, hogy Bahmutot immár tíz hónapja védik sikeresen az ukrán erők. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy „miként a fasiszták Sztálingrádnál, úgy az oroszok Bahmutnál veszíteni fognak”. Az orosz megszállókkal együttműködők tömegesen menekülnek a donyecki és a luhanszki régiókból Oroszországba – tette hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy lapinterjúban azon véleményének adott hangot, hogy a nyugati országok nem fognak egyhamar vadászrepülőgépeket adni Ukrajnának. „Nem számítok arra, hogy a közeljövőben megtörténik a vadászgépek szállítása, mert ez logisztikai és technikai szempontból nagyon nehéz feladat” – fejtette ki. Kiemelte: éppen ezért az ukrán fél azt javasolja, hogy kezdjék meg már most az ukrán pilóták kiképzését a nyugati vadászgépek vezetésére.
A kijevi városvezetés arról számolt be, hogy vasárnap reggelre sikerült teljesen helyreállítani a csütörtöki rakétatámadás következtében megszakadt távhőszolgáltatást. Közleményük szerint a fővárosban mindenütt van áram- és vízszolgáltatás.
Vasárnapra virradóra az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakiv településre – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója. A támadásban több lakóház, köztük egy többszintes is megrongálódott, emberéletben azonban nem esett kár.
Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az elmúlt egy napban több mint ezer orosz katona halt meg Ukrajnában. Velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége 159 ezer fölé emelkedett – állítják.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5076 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4860 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine